Sajnos ez nem mond semmit arrol, hogy van-e kovetkezo lepes, igy elorejelzesre alkalmatlan.
Es van 1 lepes, a konyvnyomtatas, ami onmagaban kulcstechnologiakent gyakorlatilag elinditotta az elmult evszazadok exponencialis technologiai fejlodeset. Csak beszeddel, es irasbeliseggel sok-sok generacion keresztul elvolt az emberiseg tovabbi lepes nelkul, szoval onmagaban nem hajtotta a fejlodest. A konyvnyomtatast viszont azonnal elinditotta azt, es hirtelen elkezdottek a tudomanyos es technikai, vegul gazdasagi attoresek. Az IT forradalom ehhez kepest csak 1 fo technologia a sok kozul, mint az elektromossag vagy a belso egesu motor.
Szeretnék egy sokkal tágabb szemléletű szempontot felvetni az exponenciális fejlődés kapcsán. Egy kulcstényező a tudás, a gondolatok összmennyiségéhez való hozzáférés, az információfeldolgozás és -hasznosítás egyre hatékonyabb lehetősége. Ez 4 fokozatban írható le. 1. BESZÉD; Első fokozatban a kisközösségen belüli (család, horda) közös tudás megőrzésének az alapja a szájhagyomány, a közös nyelv kialakulása. Pont pl. az, ami jelen cikk témája, mondjuk a kőeszközök elkészítésének módja(i), de ui. közös hiedelem-rendszerek, hierarchia viszonyok, szokások "átörökítése". 2. ÍRÁSBELISÉG; A letelepedéssel, a mezőgazdasági árutermeléssel megjelenő újfajta munkamegosztás, az egyre nagyobb közigazgatási egységekbe való betagozódás megköveteli az írásbeliséget (törvények, árucsere-elszámolások, adók, "államigazgatás" stb.stb. kapcsán) keveseknek, de akár filozófiai magaslatokig jutva. 3. KÖNYVNYOMTATÁS; Azzal, hogy (elvben és fokozatosan) bárki hozzáférhet akár az összes információhoz, egy olyan "tudás"akkumuláció indult be, ami megágyazott a felvilágosodásnak, amin keresztül beindult az ipari forradalom. (Akár több lépcsőben is, ha úgy szeretnéd látni. :) ) 4. IT. FORRADALOM; Napjaink. Látjuk a kezdeményeit annak, amikor korlátlanul bárki, bármilyen tudáshoz hozzáfér, az emberiség létszáma soha nem látott méreteket ölt, az egyetemes tudás szinte végtelen. És még csak most jön az AI.
Vegyük észre a fokozatok léptékeit nagyságrendileg! 1. néhány 10 000 év, 2. néhány évezred, 3. néhány évszázad, 4. néhány évtized Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2019.06.29. 11:07:40
Te keptelen vagy elolvasni az utolso hozzaszolast, vagy barmelyiket? Te total mas dologrol beszelsz mint a tema, es a legkisebb erofeszitest sem teszed hogy megertsd a temat. Vagy ennyire hulye vagy hogy nem erted?
Nagyon lassan olvasd el, hatha sikerul megerteni: az 1700-as evektol a mai napig tarto kvazi exponencialis fejlodesrol van szo, ami mind mind egy kulturkoron es civilizacios teruleten belul zajlott. Szemben pl Romaval, ami 2 evezreddel volt majdnem korabban, vagy a kozekor idejen elegge fejlett Kinaval. Ha nem erted meg a ketto kozotti kulonbseget, akkor total nincs ertelme beszelgetnunk...
Igy van, mindossze 30 ev az altalad feltetelezett “lyuk”, ami nem is lyuk, csak picit kevesebb talalmany. Meg csak meg sem oregszik egy generacio ennyi ido alatt, tortenelmi leptekben ez semmi. Ugyanazon cegek, ugyanazon bankok es ugyanazon emberek “folytattak”. De igazabol nincs semmifele lyuk, csak a nagy technologiai ugrasok nem evente tortennek, hanem par evtizedenkent. A textilipar gepesitese, a gozgepek elterjedese, az elektromossag, az automobil, a muanyagok, a szamitogepek es az internet. Nagyjabol ennyi, es ezek mind par evtizedenkent kovettek egymast. Persze ket nagy ugras kozott nem volt sok tortenes. Most sincs olyan nagy ugras, mert az informacios kor talalmanyai mar elterjedtek, nincs uj nagy talalmany csak csiszolgatas, es a kovetkezo nagy dolog meg nem is latszik.
Ahhoz kepest hogy korabban evezredes leptekben jelentek meg a nagyobb technologiai valtasok, az elmult 300 ev egyetlen nagy innovacios rohanas.
"De akkor gyors egymas utanban ugyanott lezajlott " NEM! NEM! NEM! NEM!NEM! NEM!NEM! NEM!NEM! NEM!NEM! NEM! NEM gyors egymás utánban, hanem lassan, sok évtizedes stagnálással, ÉRTEM??????????????? Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.24. 22:38:36
Ugy is mondhatjuk hogy a tortenelem soran egyszer adodtak ugy a tarsadalmi/technologiai/politikai es egyeb korulmenyek egyuttallasai. De akkor gyors egymas utanban ugyanott lezajlott az 1. ipari forradalom, 2. ipari forradalom, az elektromossag forradalma, a kozlekedes forradalma, a muanyagok forradalma, az informacios es szamitastechnikai forradalom. Ezek mind szorosan osszetartoznak. Szamos vallalat es penzugyi/gazdasagi intezmeny van ami ezen szakaszokat mind vegigeltek.
És ugyanazon időben zajlottak? Nem. A kettő között évtizedek teltek el. Volt egy bizonyos stagnálás, amin az új tudományos felfedezések juttattak túl minket. Vagy ennyi erővel akkor az ipari forradalom is épített a kora újkori ipari fejlődésre, az meg a középkori fejlődésre. Vagy-vagy. Mindkettő nem megy, hiába okoskodsz.
A vaskorszaki nepeknek ez a bronzkori nepeknek nem sok kozuk volt egymashoz, evezredek teltek el a ketto kozott.
Viszont az elso es masodik ipari forradalom az ugyanazon kulturkoron belul zajott, ugyanazokon a helyeken, es ugyanazon tarsadalmi berendezkedes kovetkezteben. A ketto kozvetlenul kapcsolodik egymashoz. Annyi, hogy volt egy koztes kis lassulas az innovacio sebessegeben, ennyi.
Mint irtam ez a folyamat az 1700-as evekben kezdodott, es a mai napig tart. Attol hogy a folyamatot szakaszokra bontod, attol ezek nem valnak fuggetlen esemenyekke. Te a folyamat SZAKASZAIrol beszelsz, en meg arrol technologiailag/tudomanyosan Romaban, es a kozepkori Arab orszagokban is megvoltak a feltetelei hogy gozgepet, aztan vasutat es minden mast is megepitsenek, de megsem tortent meg, csak a 17-18. szazadi Europai feltetelek ritka egyuttallasa eseten.
Nagy Sandor mar elegge kesoinek szamit a civilizacio idovonalan. Addigra az adozasnak mar egy erosen bejaratott rendszere volt. A kezdetekrol van itt szo, amikor elkezdtek az emberek specializalodni, es megjelentek azon foglalkozasok, amik kesleltetett haszonnal rendelkeztek.
Te olvastad felre amit irtam. A 2. ipari forradalom meg veletlenul sem fuggetlen esemeny az elsotol, hanem nagyban epitett annak az eredmenyeire. es annak a folytatasa.
Igen, ez is igaz. A világ megismerése nem céges feladat. Az alapkutatás mindig is közszféra lesz. És régen sem ment másképp, a csillagászok Sumerban, vagy Egyiptomban éhen haltak volna, ha nincs aki etesse őket. Munkamegosztás, elvtársak. :)
"A civilizacio kezdeten falusi mesteremberek vegeztek, akiket mindenki jol ismert, ma pedig privat cegek vegzik." Igen, de ez arra nem elégséges hogy mondjuk Arisztotelész tanítson a Líceumban, ehhez többek között Nagy Sándor mai áron 4 millió dolláros támogatása kellett. Ha csak piaci alapon menne a 'kutatás' akkor a fasorban sem lennénk.
Erted egyaltalan a beszelgetes temajat, vagy csak probalsz minden szoba belekotni? A "masodik" ipari forradalom szimplan az elso kozvetlen folytatasa, nem egy attol fuggetlen esemeny. Nem egy masik civilizacio vegezte Europatol/EszakAmerikatol fuggetlenul, es nem egy civilizacios osszeomlast kovetoen megismetlodo esemenyrol van szo. Ez egy nagy folyamat ami a 18. szazadban kezdodott (bar az alapjait a 17. szazadban raktak le), es a mai napig tart. Most eppen az informacios/szamitogepes forradalom reszet erjuk.
Kerlek olvasd el a #48-at, es akkor nem losz ennyire melle.
Vagy nekialltak falat epiteni. Ez mar kis falvak eseten is megszokott, de a nagyvarosok eseten kifejezetten latvanyos. Es ott sem kell feltetlenul nagyon gyozkodni az embereket hogy mire kell az a fal, mert lehet meg elenken emlekeznek az elozo alkalomra amikor lemaszaroltak a csaladjukat...
Na meselj, mifele masik ipari forradalom volt? Atlantiszrol beszelsz, vagy valami mas fantaziameserol?:) Uj technologiak es fejlodes sokszor volt, gorogoknel, romaban stb, de sosem volt kozel sem akkora merteku, es olyan hatasa a tarsadalomra mint a modern ipari forradalom ami gyakorlatilag a mai napig tart.
Nem egy orszagos uralkodoval kezdodott a civilizacio, hanem alulrol szervezodott.
Az innovacio pedig sohasem kozpenzbol zajlott, vagy ahol igen, az a rendszer gyorsan elbukott. A civilizacio kezdeten falusi mesteremberek vegeztek, akiket mindenki jol ismert, ma pedig privat cegek vegzik.
A haboru viszont egy jo pelda arra amikor a lakosok onkent is beadnak a kozosbe amikor latjak hogy valaki fel akarja egetni a falujukat. Aztan miutan parszor beadtak onkent a kozosbe, kialakul a rendszer ami alapjan ez szokassa valhat, es mar kozvetlen fenyegetes nelkul is lehet rendszeresiteni ezt a befizetest.
"Az mar kozeptavon sem "haszontalan" elmeleti munka hogy valaki foallasban az eszkozoket fejleszti es teszi jobba" Igen, de ezt a plebs nem látja. Önként nem adakozna hogy valaki elméleteket gyártson. Az uralkodó széles körben beszedi az adót(egy adott méret felett), és ebből ad a tudósoknak, mert neki már lehetnek stratégiai tervei és látja hogy ehhez invesztálni kell a tudományba. Legtriviálisabb nyilván a haditechnikai kutatás, mert a háborúskodás nem nagyon lehetett megúszni.
Igen, ez egy teljesen logikus lehetoseg. Es azt is megmagyarazza, hogy pl Eszam Amerikaban miert nem tortent meg soha az attores, ugyanis ott mindvegig teljesen jol meg lehetett elni a vadaszatbol es gyujtogetesbol. Es azt is tudjuk, hogy a fentiek ellenere ok is folytattak mezogazdalkodast, csak sokkal kisebb leptekben, haztaji vetemenyesek szintjen. Szoval ez jo pelda az atmenetre, mert ott meg nem hagytak fel a vadaszattal, megis mar turtak a foldet. Ha ott is kiszaradt volna az erdo, akkor mar meglett volna az alapjuk a mezogazdalkodashoz, csak nagyobb teruletre kellett volna kiterjeszteni.
amikor úgy döntenek hogy elkezdenek erőforrásokat tenni a látszólag haszontalan elméleti munkába.
Az mar kozeptavon sem "haszontalan" elmeleti munka hogy valaki foallasban az eszkozoket fejleszti es teszi jobba. Egy tudos aki jobb eszkozt keszit es jobb vetoanyagot fejleszt ki rovidtavon is igen ertekes tud lenni. Es ahogy nagyban termesztettek, ugy egyre tobbet kellett szamolni, kereskedni stb..., amit mar csak ki kellett szervezni valakinek foallasba, igy jottek az irnokok, konyvelok stb...
A vallas es a kultura eseten pedig vigyazni kell hogy mi az ok es az okozat. Nem azert keletkeztek ezek mert volt ra eroforras es akkor miert ne... Inkabb forditva. Ahol a megfelelo tipusu vallas es kultura alakult ki barmilyen okbol is, azok a nepek osszetartobbak es erosebbek lettek, es azok lettek naggya. Pl van tudomanyos bizonyitek ra hogy az eros, duhos, bunteto istenkepben hivo nepek sikeresebbek mint a laza es josagos istenben hivo nepek.
Ha megnézzük Mezopotámiában az Uruk kultúrát, akkor azt látjuk hogy ameddig lehetett ment a halászat, vadászt, gyűjtögetés. Majd egyszercsak: Késő Uruk-kor I. e. 3500 körül megváltozott a korábbi éghajlat Mezopotámiában. A korábban csapadékos időjárást egy jelentősen szárazabb váltotta fel, és a kiterjedt mocsárrendszer kezdett kiszáradni. Ez a vadászat és halászat visszaszorulásához, a földművelés fontosságának növekedéséhez vezetett. Növekedett a lakható terület és a népesség.[4] A késő Uruk-korban északon csökkent, délen viszont nőtt a települések száma, ekkor Uruk környékére esett a 60%-uk, Uruk pedig elérte a 100 hektáros területet, amivel majdnem kétszer akkora volt, mint akármelyik más település.[1] A települések határa egyre nagyobb lett, az ellátásukhoz szükséges földterület nőtt, végül a szomszédos települések területe összeért. A földművelők az egyre nagyobb földterület miatt már nem lakhattak mind az egyetlen központi településen, a földekre való kijutás idejének csökkentése miatt ki kellett költözniük a központi településtől függő kisebb falvakba. A késő Uruk-korban Dél-Mezopotámiában is kialakult a többszintű településrendszer Kell a külső kényszer, ameddig a természetből jön a bőség és csak el kell venni addig nincs motiváció gazdaság kialakítására. Persze nem fekete-fehér az átmenet hogy eddig vadásztunk mostantól meg a földet túrjuk, de ahogy az utóbbi egyre dominánsabbá válik úgy kezd a városias állam kialakulni ami a fejlődés motorja, itt alakul ki sok szakterület, és a szakemberek akik eleinte feltalálják, csiszolgatják a technológiát. A képzett 'tudósok' később veszi át tőlük a stafétát. Az is egy érdekes történet amikor úgy döntenek hogy elkezdenek erőforrásokat tenni a látszólag haszontalan elméleti munkába. Ehhez szvsz. már nem elég a nép, azok jószántukból nem tartanák el a tudósokat(ellenben a papokkal), egy jelentős hatalommal bíró uralkodói rétegnek van lehetősége javakat átcsoportosítani erre, nyilván valami stratégiai megfontolásból.
A mai napig "rejtely", hogy miert is kezdtunk el varosiasodni. Pontosabban miert is kezdtunk letelepedni es mezogazdasagba kezdeni, aminek egy kovetkezmenye a varosodas. Azt mondod nem volt annyi hus, de a mezogazdasag valojaban a taplalkozas es ugy altalaban az eletminoseg romlasaval jart az ember szamara. A letelepedes utan KEVESEBB hus es zoldseg jutott, mint a vadaszo/halaszo kozossegekben. Szoval nehez ok-okozati osszefuggest talalni, mert nincs olyan indok hogy "azert telepedtek le mert ugy tobb volt a kaja"...
Viszont ha rosszabb minosegben is, de vegeredmenyben tobb embert tudtak eltartani letelepedve. Szoval szamomra a leglogikusabb az a magyarazat, hogy minden ellenerv es hatraltato tenyezo ellenere a sok embercsoport kozul belekezdett a mezogazdalkodasba, es a puszta szamossagukkal aztan elnyomtak a tobbit...
Írtad is korábban hogy mezőgazdaság. Ahol a természetből nem lehet annyi húst kivenni amivel kényelmesen elvan a törzs, ott kénytelenek okoskodni. Amerika, Afrika, Ázsia füves pusztáin, dzsungeleiben ez az erőforrás megvan. Ahol szűkös természeti erőforrásokból kell sokat kihozni, annak intenzív mivolta létrehozza az egyre inkább specializálódó tömeget, ebből meg az jön ki hogy egyre profibb lesz valaki a saját szakmájában, tovább agyal. Van ahol annyira kevés az erőforrás hogy csak vegetálás megy és nem éri el a populáció a kritikus tömeget (pl. Ausztrália), vagy elve egy kis szigetről beszélünk korlátos erőforrásokkal. Igen, érdekes hogy a Földnek is csak néhány pontja olyan ami több oldalról is katalizálja a civilizációkat, más tektonikus mozgásoknál sokkal hátrébb tarthatnánk.
Igy van. Erdekes, hogy Europat/Kozel-Keletet nezve azt hinnenk hogy a varosiadas az tovenyszeru. Hisz tobb regiokban is ujra es ujra varosiasodas lett a vege, az idoszakos osszeomlasok utan is.
Viszont Eszak-Amerikaban evezredeken keresztul emberek 10 millioi eltek ugy, hogy semmifele varosi kozosseg nem alakult ki, pedig kereskedelem azert volt kozottuk...
Én úgy vélem sok nagyságrendi eltérés van az élet megjelenése és egy homo sapiens szintű életforma létrejötte közt. A homo sapiens és a technológiai civilizáció közé is bekockáztatnék egy nagyságrendet földi körülményeknél (ennél primitívebb 'majmoknál' meg még többet). Ha a körülmények nem kényszerítenek a fejlődésre akkor mindenki elücsörög a langyos vízben. A fejlődés zálogát én a kritikus 'városias specializálódó' tömeg elérésében és a szomszédokkal rivalizálásban(leegyszerűsítve a háborúskodás) látom. A dzsungel bőségében az elszigetelt kis falvak szükségszerűen megrekednek egy primitív szinten, görög városállamok pedig szükségszerűen technológiai civilizációba torkollnak. Maga a kultúra/vallás csak gyorsít/lassít a folyamaton.
Fontos megertenunk hogy mik a torvenyszerusegek, es mik a szerencses veletlenek.
Pl Ipari forradalom csak 1x volt a tortenelemben, es sok tortenelmi valtozo szerencses egyuttallasa kellett hozza. Egyebkent pedig sokaig eltengodott ugy az emberiseg hogy nem tortent meg, pl az okori Romaban is megtortenhetett volna. Lehet hogy nem is torvenyszeru? Lehet hogy mas bolygon levo foldonkivuli civilizacioknal egyaltalan nem kovetkezik be, es 100ezer evekig elnek kozepkori szinten? Lehet ez egy megoldasa a Fermi paradoxonnak?
Ha viszont valami tobbszor, egymastol fuggetlenul kialakult, akkor az gyanus hogy torvenyszeru.
Szvsz vannak olyan direkt - a létezéshez univerzálisan/globálisan kapcsolódó - 'felfedezések' amik szükségszerűen többször következnek be, ilyen az hogy az éles kő jobban használható, csináljunk éles követ, legyen fedél a fejünk felett, süssük meg tűzben a húst, vegyünk fel ruhát. Elvontabb absztrakciót igénylő közvetett hatású találmányok pl. kerék, már nem következnek be szükségszerűen többször. A környezeti kényszer ami afelé tolja a populáció tagjait hogy kezdjenek el agyalni egy probléma hatékonyabb megoldásán.
"Azt pedig lattuk hogy hiaba valtunk intelligense akar gyorsan akar lassan, ezt az intelligenciat evszazezredekig csupan arra hasznaltuk, hogy csoportban vadasszunk, ami nem kifejezetten peldatlan a foldtortenelem soran. A civilizacios forradalmak a biologiai valtozasoktol teljesen fuggetlenul zajlottak.'
Bingó!
Néhány ősközösségi törzs a mai napig megrekedt azon a szinten, ahol a mi őseink ezer éve voltak, ugy, hogy mi világháborúkat vívtunk, űr utaztunk...
egymás utánzásával fokozatosan tökéletesedtek az eszközök év-tízezredek év-százezrdek alatt.
Nem ezt csinaljuk ma is?:D Utanzom a tanaromat, esetleg hozzateszek egy icipicit en is es ezt hivom innovacionak.
Egyebkent pedig ezt az atmenetet hivjuk ugy, hogy "felfedeztuk". Es a jelek szerint ez az atmenet tobbszor is megtortent fuggetlenul egymastol, szoval kvazi torvenyszeru dologrol van szo, ami az adott intelligenciabeli fejlettseggel elkerulhetetlen.
Így igaz, de kellett lennie átmenetnek, amikor már csinált komplexebb eszközöket, de még nem tudatosan, hanem mondjuk majom szintjén. (Azoknak is nagyon sok dolgot meg lehet tanítani.) Ráadásul itt bejön a képbe az utánzás is. Mert a majmok utánzás útján csinálják meg azt, amit, ugyanakkor az emberben is igen erős ez az ösztön.
Lehet, hogy tudatosság jó darabig nem volt, csak egymás utánzásával fokozatosan tökéletesedtek az eszközök év-tízezredek év-százezrdek alatt.
És itt a probléma az, hogy ez leletanyagból nem biztos, hogy elkülöníthető. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.17. 20:05:46
Az en kommentemben is a "tudatosan" az utolso szo...
Lehet ezt ragozni, belevonni az innovacio szot, hogy az ember megfigyelve a munkaja eredmenyet mar a kovetkezo eszkozpeldanyt is mashogy csinalja meg hogy az jobb legyen, mig a madarak maximum berogzodott mozdulatsort kovetnek. De ezen a ponton mindenfele tovabbi magyarazkodas nelkul is vilagosnak kene lennie hogy miben mas egy ember altal keszitett eszkoz barmi masnal...
Épp ez az, hogy nem. Állatok is formálnak át tárgyakat, például madarak méretre vágják a kaktusz töviseit, vagy botokat, hogy kutakodhassanak velük, stb. Az igazi különbség a tudatosság. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.17. 19:37:56
Az erto olvasashoz pedig vegkepp nem kell tudosnak lenni, hanem csak elvegezni az altalanos iskolat. Biztosan elvegezted? Nincs ebben semmi ironia, es szemellenzo. Probalom elmagyarazni neked mas szavakkal:
Van kulonbseg a kozott hogy a termeszetben talalt targyakat eszkozkent hasznalunk, es akozott hogy termeszetben talalt targyakat atformalunk ugy, hogy egy jobb eszkozunk legyen. Elobbire sok pelda van az allatvilagban, de utobbira nagyjabol csak az ember, es a tagabban ertelmezett elodei voltak kepesek.
A cikk a pattintott koeszkozokrol szol es tarsairol, amit a madarak sosem keszitettek tudatosan...
Ha erezned az ironiat, akkor a szemellenzo is lekerulne a szemedrol. Egz sima ko is lehet eszkoz, nem kell meg pattintani se le rola darabokat. :) De biztos veletlen volt, hogy hasznalni kezdtek es komoly innovacios munka kellett hozza, hogy hasznalatba vegyek oket, mikozben uton-utfelen belebotlottak. Megjegyeznem, hogy vannak madarak is, amelyek eszkozkent hasznalnak kovet, feltorni diot, lasd varju. Sot meg ennel is tobbet tudnak ami kozel sem oszton Lasd: https://www.origo.hu/tudomany/20090525-a-vetesi-varju-is-ugyesen-hasznal-eszkozoket.html Szoval el ne szallj attol, hogy az ember kovet hasznalt a regmultban,amellyel nap mint nap talalkozott. :) Az lett volna a komolytalan vicc, ha nem tobbszor, tobb helyen jonnek arra ra, hogy eszkozkent lehet hasznalni. Ehhez nem kell tudosnak lenni, hogy ep esszel felfoghato legyen. Utoljára szerkesztette: UUUU, 2019.06.15. 10:23:16
Ez mondjuk egeszen logikus hogy eloszor veletlenul pattintottak le a kovet es vettek eszre hogy milyen jo eles, ahogyan a tuzet is egy villamcsapas utan hasznalhattak eloszor. Es kesobb, ezt probaltak utanozni. De a tudomany sem allitja ezt mashogy.
Igen. Gyanítom, hogy az első pattintott eszközöket is inkább csak találták, vagy csak esetlegesen hasadt meg az adott kő amit a kezükbe vettek, és csak később próbálták reprodukálni őket. Mert az már határozott lépés, hogy tudatosan készít szerszámot, bár primitívebb szinten ez utóbbira is képesek madarak és majmok is, például botokat méretre szabnak az adott cél eléréséért. Igaz, a madarak nem tudatosan készítik a szerszámaikat, hanem ösztön alapján. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.13. 20:33:43
A cikk cime valoban felrevezeto, mert itt "felfedezes"-rol beszelnek. Felfedezni pedig nem ember gyartotta eszkozoket szoktak, hanem termeszeti jelensegeket. A cim alapjan akar jogosan feltetelezhetnenk is, hogy a sima kovek felfedezeserol van szo, mint eszkoz, amire szamos allat kepes, nem is csak majmok, hanem pl egyes madarak is, szoval nem olyan nagy ugy.
A cikk tartalma alapjan viszont egyertelmu, hogy az ember altal formalt eszkozokrol van szo, magyarul a pattintott koszerszamokrol. Szoval a "feltalalas" szo jobb lenne...
A kő és a kőeszköz között az első körben semmi különbség nem volt, szóval jogos a kérdés, hogy mi számít már kőeszköznek, és mi az ami meg csak egy kő, amit használtak. Mert ez utóbbira a majmok is képesek.
Az ember tulajdonképpen már régen kész volt, mikor már bármiféle civilizációról beszélhetnénk.
Igen, en pont ugyanezt probalom mondani:)
egy kicsit más nyomon haladunk, engem elsősorban az az idő(pont) inkább folt érdekel ami az emberréválás szempontjából meghatározó volt, az intelligencia megszületése és a tudat megjelenése
Egyertelmu hogy mas nyomon haladunk, mivel a tema a civilizacio es a technologia volt, nem pedig a biologiai fejlodesunk, te pedig ez utobbirol beszelsz... Persze arrol is lehet es erdemes beszelni, de egy masik szalon, mert igy keveredve biztosan csak elbeszelunk egymas mellett.
Ez azért nekem egy kicsit erős, hogy te vagy egyes kutatók kijelentik, hogy ez igy volt és pont, mikor 1-2 millió éves időintervallumról beszélünk, amiben valamikor lezajlott a kognitiv forradalom. De mindegy is, mert az az érzésem, hogy egy kicsit más nyomon haladunk, engem elsősorban az az idő(pont) inkább folt érdekel ami az emberréválás szempontjából meghatározó volt, az intelligencia megszületése és a tudat megjelenése. És erre próbáltam az alábbiakban reflektálni, mert ez az izgalmasabb. Értem, hogy neked fontos az a vonal amit bejárt az emberiség a kezdetektől, és tényleg ez viszonylag jól körbe is irható.
Már csak azért sem mert a Neandervölgyiek és a Gyeniszovaiak pont ugyanezt tették, mint a Sapiens, csak valamivel ügyetlenebbül. Ilyen apróságok döntötték el a sorsunkat. Ez nem teljesen igaz, hogy csak vadásztak, hanem a legfontosabb, hogy szaporodtak, tudtak, még ha ez az elején nagyon lassan is ment. Az ember tulajdonképpen már régen kész volt, mikor már bármiféle civilizációról beszélhetnénk.
De az első emberek a rakodópart alsó kövén ültek, és figyelték a mesét, hogy hova vezet ha újabb tüzet gyújtanak, kihegyezik a dárdát, elejtenek egy halat.
Én még a műanyageszközöknél tartok. De most hallottam, hogy betilcsák a szívószálat, szal most marhára nyomul a kő, megint! :)
Szegyen hogy mar a cimet sem voltal kepes ertelmezni. A volt osztalyfonokom epp nemreg panaszkodott, hogy a mostani gyerekek szovegertese szornyu az 1-2 evtizeddel ezelott vegzettekhez kepest. Az oktatas valoban valsagban van ezek szerint.
Olvasd el meg egyszer alaposan legyszives es gondold vegig, hogy mi a kulonbseg a "ko" es a "koeszkoz" kozott.
Ma mar eleg sok lelet all a rendelkezesre, szoval tudjuk hogy milyen lassan/gyorsan fejlodott az ember biologiailag, es szociologiailag... En onnan tudom. Szoval bar meg kerulhet elo olyan lelet ami azt mutatja hogy meg az eddig gondoltnal is regebben lettunk intelligensek, azt mar biztosan tudjuk hogy 2-300ezer evvel ezelott mar elt olyan ember akit ha gyerekkoratol modern oktatasban reszesitenenk, senki nem jonne ra hogy mikor szuletett.
De a lenyeg nem is az hogy milyen gyorsan lettunk intelligensek, hanem hogy ennek milyen civilizacios. Azt pedig lattuk hogy hiaba valtunk intelligense akar gyorsan akar lassan, ezt az intelligenciat evszazezredekig csupan arra hasznaltuk, hogy csoportban vadasszunk, ami nem kifejezetten peldatlan a foldtortenelem soran. A civilizacios forradalmak a biologiai valtozasoktol teljesen fuggetlenul zajlottak.
" Én viszont nem. Mert itt te vagy a troll." Te vagy offtopic továbbra is csak személyeskedsz, több órát fordítasz arra hogy személyeskedő hozzászólásokat tegyél(az érdemiekből általában gyorsan kifutsz a szükséges képességek hiányában). Továbbra is ezt teszed, definíció szerint offtopic trollkodás amit végzel, az hogy én több hozzászóláson keresztül vitatkozom valamiről nem minősül tollkordásnak.
És ezt te honnan tudod, hogy épp évmilliókig tartott vagy esetleg évezredekig, csak kérdezem. És mihez képest gyors a forradalom? mert ahhoz az időhöz képest amennyit a majmok majomként éltek a Földön valósznüleg gyors volt. De nagymértékű volt, azt te is elismered. :) Na és épp ez itt a lényeg, hogy a mai emberszabásúakhoz képest , mondjuk ki, lehet nem nagy a különbség, de úgy tűnik nekem döntőnek bizonyult. :)
Jó, nem fogott meg a gondolatom, én kérek elnézést :)
Akkor maradjunk az emberiség exceponenciális fejlődésénél, igen? :)
Csakhogy ez nem forradalom volt, hanem egy hosszu, lassu valtozas ami evmilliokig tartott. Es ez alatt maga az elet nem valtozott olyan sokat, ma bizonyos majom-felek nem sokkal elnek primitivebb kozossegi eletet.
A forradalom, mint fogalom, ezzel ellentetes, viszonylag kis behatasra torteno gyors es nagymerteku valtozast jelent.
Es a tema egyebkent az emberiseg exponencialis fejlodese, nem tudom hogy ennek mi koze lenne hozza...
A kognitiv forradalom alatt (az elnevezés nem tőlem ered), azt a periódus értem , mikor a homo nemzettség emberszerűvé vált, kialakult az emberi faj, az intelligencia jelei jelentek meg. Pl. fejlett szociális viszonylatok és együttműködési stratégiák, ügyesebb mozgás, eszközhasználat, esetleg hiedelmek? és megjelent a képzelet, mint összetartó és mozgató erő. Ez emelte ki az embert az állatvilágból, a több ember egy közös cél.
Egy társadalom fejlettségi szintje nem függ össze feltétlenül egy átlagos intelligencia szinttel. Inkább egy társadalom strukúráltságával. Más forradalmak is voltak, pl. az irásé
És, hogy honnan jött az ihlet, hogy olyat tegyenek amit előtte senki soha, hogy érezzék a szégyent, mert úgy viselkedtek, mint a többi (állat), ki tudja pontosan?..ezért kezdték el mesélni a történeteket az őseink.
Nem tudom mit ertesz "kognitiv forradalom" alatt, de a homo sapiens mar vagy 300ezer eve rendelkezik a mai ember intelligenciajaval. Szoval nem hogy exponencialisan, de szinte semennyire nem lettunk intelligensebbek ez ido alatt. Ennek megfeleloen a Homo Sapiens tortenelme tulnyomo tobbseget, 95%-at "barlangban" toltotte osemberkent. Bo 10ezer eve viszont megtortent a neolitikus forradalom, ami addig messze a leggyorsabb valtozast jelentette az emberiseg tortenelmeben anelkul, hogy barmennyivel is okosabbak lettunk volna.
Szívügyed. Órák százait is hajlandó lennél rááldozni egy ilyen béna beszélgetésre... Én viszont nem. Mert itt te vagy a troll. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.12. 18:45:11
Nem, de nem is fogok olyan magyarázatot elfogadni amiről lerí hogy belemagyarázás. Neked ismét csak annyi hogy próbálj ontopic lenni a trollkodás helyett: A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz
" A 65 problemasabb, de ha eredetileg pl. 265 volt" Aham, tehát mindenütt elírták: Éle pedig Kénán hetven esztendőt, és nemzé Mahalálélt. Éle pedig Énókh hatvanöt esztendőt, és nemzé Methuséláht. Vagyis teljesen megbízhatatlan a könyv, ilyen alapon lehet hogy elírás az is hogy isten teremtette az embert? Vegyük észre hogy évet ír és nem hónapot, ez is elírás lenne? A zsidó időszámítás kezdete 1. tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)[1] A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük.
"1. a holdév = Holdév: 12 holdhónap. A holdév hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc, 36 másodperc. 2. Add meg kérlek akkor szerinted mai évben ezt a két értéket:"
A megadott peldanal a 830 honapokban szamolva az olyan 69 ev. Teljesen realis. A 65 problemasabb, de ha eredetileg pl. 265 volt, akkor 22 eves kort kapunk, ami ugyancsak realis. Persze ez feltetelez egy masolasi hibat, amit a kesobbi korok nem vettek eszre.
"Amikor ezt a tortenetet megirtak, akkor az emberisegnek fogalma sem volt a fold es emberiseg ostroteneterol es evoluciojarol. Szoval sokkal valoszinubb magyarazat, hogy ez csak egy metafora."
Metafora, csak viszonylag pontosan kijon. Az egyik lehetoseg, hogy veletlenul eltalaltak, a masik lehetoseg hogy sokkal tobbet tudtak mint azt ma gondoljuk es csak a buta nepnek irt szovegvaltozat maradt fenn. Mintha a tudomany mai allasarol csak egy 6 eves, eppen olvasni tanulo gyerekeknek irt konyv maradna fent. Sajnos ez nagyon nehezen deritheto fel, kiveve ha egyszer talalunk pontosabb es eredeti (tehat nem evezredek alatt tovabbmasolgatott) irasos anyagokat. Mivel a legtobb korai oszovetsegi tortenet megtalalhato mashol is, ezert meg a zsido nep kialakulasa elotti idobol szarmazhatnak, szerintem egy a Fekete tenger mai helyen letrejott os civilizacio idejebol, majd a kozvetlen az utani idoszakbol.
"Mivel a zsidok holdevekben szamoltak, ezert ez olyan 77 mai evnek felel meg." 1. a holdév = Holdév: 12 holdhónap. A holdév hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc, 36 másodperc. 2. Add meg kérlek akkor szerinted mai évben ezt a két értéket: Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet. És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
Nem azt mondom hogy az idoutazas bizonyitottan lehetetlen lenne, hanem azt hogy egy peldarol sincsen tudomasunk, viszont metaforakkal szinesitett torteneteket 1000-evel ismerunk (milliok? tobb?).
ha termeszetes alapu logaritmus szerint vesszuk oket. Amennyiben ezt a felfogast kovetjuk, akkor az elso emberek a 7. napon estek le arrol a bizonyos paradicsomi farol
Amikor ezt a tortenetet megirtak, akkor az emberisegnek fogalma sem volt a fold es emberiseg ostroteneterol es evoluciojarol. Szoval sokkal valoszinubb magyarazat, hogy ez csak egy metafora.
Az emberi tudas fejlodese egy exponencialisan gyorsulo folyamat, csak nagyon-nagyon laposan indult
Remeljuk, de ez egyaltalan nem biztos. Mindossze 2 komoly civilizacios ugras tortent az emberiseg torteneteben. Az egyik a letelepedes es foldmuveles. A masik pedig barmi is tortent a 16/17. szazad kornyeken, ami az ipari forradalmat eredmenyezte Kapitalizmus? Uj vilag felfedezese? igazabol sok dolog egyuttallasa kellett hozza, ami evezredek alatt jott csak ossze, szoval siman lehet hogy egy masik valosagban a vegtelensegig elel az emberiseg okori/kozepkori szinten... A sci-fiben persze szeretjuk ezt ravetiteni a jovore es feltetelezni hogy ez igy folytatodni fog, de egyaltalan nem biztos.
" hanem sokkal inkább Ádám 930 évnyi élethossza kerül előtérbe..."
Mivel a zsidok holdevekben szamoltak, ezert ez olyan 77 mai evnek felel meg. Az oszovetsegben a legtobb evet ugyanazon szabaly szerint atvaltva egesz jol kijonnek a mai adatok. A teremtestortenet napjai pedig akkor passzolnak a tudomanyos adatokhoz, ha termeszetes alapu logaritmus szerint vesszuk oket. Amennyiben ezt a felfogast kovetjuk, akkor az elso emberek a 7. napon estek le arrol a bizonyos paradicsomi farol es raadasul meg mindig azon a napon vagyunk. (tehat az emberiseg teljes fejlodese is)
Az emberi eszkozkeszites fejlodese joreszt parhuzamos folyamat volt, de nem veletlen, hogy ma is fel-felbukkan az eszkozhasznalat egymastol egyebkent foldrajzilag teljesen elszigetelt majomcsapatok eseten is. Aztan ez van amikor egy generacion belul eltunik, van amikor jopar generacion at megmarad es van amikor vegleg megmarad az adott csoportnal. Aztan ez a csoport vagy kihal vagy nem, vagy atadja a tudast masik csoportoknak vagy nem. (jelenleg az ember jelenlete miatt inkabb nem, mert a civilizacio szetszabdalta az elohelyuket es az izolalt csoportok halnak ki egymas utan) Ez hosszu ido alatt tobb parhuzamos fejlodesi utat jelenthet, majd amikor talalkozik a tudas es a torzsek nem verik egymast kolcsonosen agyon, akkor lehetoseg van a tovabbfejlodesre. Aztan ezek a fejlettebb torzsek is talalkozhatnak meg kesobb es ha megint nem verik egymast agyon, akkor informaciot cserelhetnek es tovabbfejodhetnek. Az emberi tudas fejlodese egy exponencialisan gyorsulo folyamat, csak nagyon-nagyon laposan indult.
Valóban. Én úgy látom hogy ez az ideológiai alaptól független. Ellensúlyok nélkül a rendszer automatikusan elkezd az uralkodói elit önkényének kiszolgálójává válni. Ezért fontos a hatalmi ágak megosztása, pl. független igazságszolgáltatás, ha azt látjuk hogy a kormányzati hatalom ezt támadja, elkezdi átvenni felette a kontrollt akkor tudhatjuk hogy baj van/lesz.
"kommunista erkölcs kitalálója sem gondolt bele" Volt aki azért tudta magáról hogy utópisztikus elméletet gyártott, de igen, komoly hibát vétettek azzal hogy egy idealizált ember modellre építettek. Az azért egy elég nagy különbség hogy egy halandó nem látja hogy kecskére nem bízunk káposztát vagy isten.
A kommunista erkölcs kitalálója sem gondolt bele, hogy is lesz ez, amikor rablókat és gyilkosokat juttatunk hatalomba, majd abból valami módon igazságosság fog születni...
A hiba ott van a történetben hogy a fáról evés már akkor tiltott volt(vagyis rossz) amikor ezek szerint még nem tudták hogy mi az hogy rossz. Így értelmetlen volt az isteni tiltás, a rossz definiálása, az engedetlenség. Ezek szerint erre nem jött rá isten, hogy paradox módon csak az evés után nyeri el értelmét a rossz fogalma:) Ha isteni tiltani akarta volna az evést, akkor szimplán körbe kellett volna kerítésezni(ahogy az állatoknál tesszük), nem egy olyan morális gátra alapozni ami még nem jött létre. A valóságban persze csak a történet kitalálója nem gondolt bele ilyen mélységben :)
A "tudás fája" nem a technológiai tudást jelenti, hanem a "jó és rossz tudásának a fája", tehát erkölcsi tudást jelent (mi a jó, mi a rossz, stb). Egy állat, akármit is tesz, nem lehet "bűnös", mivel oktalan, és nem látja be a tetteit. Az ember viszont, mivel evett a tudás fájából, már be kell hogy lássa a tetteit, mivel ő már tudja, mi a rossz és mi a jó.
A történet azt fejezi ki, ahogy az emberek állatokból dönteni tudó, és döntésükért felelősséggel tartozó emberekké lettek. Semmi köze nincs a technológiához. Ennek a történetnek az értelme akkor is ez, ha valaki egyáltalán nem hisz semmi ilyesmiben, hiszen az Ezópusz történetekben is mindenki látja a lényeget, pedig nyilván ott se beszélnek az állatok.
Ha alapul vehetjük a kreacionista világképet, akkor Ádám és Éva a paradicsomi kiűzetéskor nem hoztak magukkal semmilyen isteni technológiát... Hmm... Pedig állítólag ettek a "tudás fájának számukra tiltott gyümölcséből, mégis, az eldobott kavicstól a mesterien pattintott obszidián kőeszközökig valami sok százezer év telt el a hatezerből... A "jó és rossz tudás fája" mellett ott volt az "élet fája" is az isteni kertben, s az első emberpárt ezek szerint jól átverték (vagy az isten sem tudta melyik melyik fa), csak annyit tudhatunk, hogy Ádámékról a "kiűzetés" után nem a "mindenttudás-egyetemének" alapítópárjaként emlékeznek meg, hanem sokkal inkább Ádám 930 évnyi élethossza kerül előtérbe... Nos, esetünkben a kb.900 év kevésnek bizonyult a kőmegmunkálás tökélyre fejlesztéséhez. Ámbár lehet, hogy ő még a kőkor előtti fakorszakban élt, és a faeszközök specialistája volt, csakhogy ezek nem maradtak fönn... :) Utoljára szerkesztette: Nemzsidó, 2019.06.08. 00:59:40
Igen, vagy like-ot, hype-ot, influencer besorolást, reklámfelületet, amennyiben kiterjesztjük a kört a kreatív tevékenységekre is. Ritkán adódik, hogy egyvalaki végigviszi a folyamatot egy ötlettől a megvalósulásig (publikálásig).
Az az érzésem, hogy a tudóstársadalom férfi tagjai, biológiai adottságaiból fakadóan csak egyfelé tudnak figyelni, így ez egy kézenfekvő opció.
Arról nem is beszélve, hogy a történelemben ismeretes a feledés fogalma, egyazon dolgot, hányszor feledtek már el és találták fel ismét még a 19-20. sz.-ban is vagy egymástól függetlenül akár.
Az vicces felvetés lenne, hogy egyetlen ősembernek tulajdonképpen szabadalmi joga lenne egy pattintott kőeszközre. Kora Einsteinje lehetett.