Több hasonló kutatás létezik. Ha jól emlékszem, akkor fajszámra kimutatva valóban csökkent, de nemzetség számra stagnált. A valódi probléma az, hogy a maastrichti rétegek, a kréta tercier határt mutató rétegek nagyon ritkák, így nehéz vizsgálni ezeket.
Én se értem miért tértünk el ennyire a témától. Az mind igaz amit leírtál, tisztában vagyok én is ezekkel, csak annyit akartam mondani, hogy nem feltétlen csak a kis méretűek maradtak volna fenn, ezt nem lehet így kijelenteni.
De ha csak egy picivel lépsz tovább azon, hogy "nem azért tünt el mert nagytestűek voltak... " ...hanem mert az ember a levadászta őket...
De az ember miért vadászta le őket? Pl. az lehetett egy ok, hogy nagytestűek voltak? Az ember csoportosan vadászik, nem okoz neki gondot nagy állatok elejtése, sőt, ezzel a technikával a nagytestű állatok elejtése kifizetődőbb is, mint a kisebbeké. A nagytestű állat sok kaját, sok nyersanyagot jelent. Később szép és drága trófea lehetett. A nagytestű állatok a vadászattal szemben nagyságrendekkel sérülékenyebbek a "normál méretű" állatoknál, lassabban szaporodnak, könnyebb őket a kihalás szélére sodorni. Viszont a normál méretűek (pl. szarvas) fent tudnak tartani egy egyre növekvő emberpopulációt anélkül, hogy a létezésük veszélybe kerülne.
Az ember ugyanolyan környezeti tényező, mint bármi más, és a sokszor szorongató élettani, ökológiai nehézségek mellett az emberi gondolkodás közvetlenül is lehet akadályozó tényezője a nagytestű állatok létezésének. Persze az ember közvetve, ökológiai problémákon keresztül is okozhatja a nagytestű állatok kihalását, mert ugye az ember szereti alakítani, befolyásolni a környezetét, a nagytestű állatok pedig különösen rosszul reagálják le az ilyesmit, főleg akkor, amikor még klímaváltozás is van éppen. Pl. élőhelyük termőterületté változtatása, tápanyagforrás (növény/állat) akarva/akaratlan helyi kiírtása... és ugye a nagytestű állatoknak különösen sok tápanyagra van szükségük, ami megint egy gyengepont. A nagytestű állatok nehezebben találnak maguknak megfelelő élőhelyet. Persze az ember erre nem is ad nekik esélyt, mert ha az ember az élőhelyükre keveredik, eleve levadássza őket, mert a nagytestű állat amellett, hogy komoly nyersanyagforrás, nagyon nagy veszélyforrás is a helyi emberi populációra nézve.
Igazából nem értem, most ezt miért írtam le, az első kommentemben arra céloztam, hogy ha a dinoszauruszokat nem nyírja ki az aszteroida, akkor is valószínűleg a nagytestű fajok nagyobb része eltűnt volna. Azt nem mondtam, hogy a megafaunát nem az ember nyírta ki, de azt gondoltam, hogy szerepet játszott ezeknek a fajoknak a kihalásában az, hogy nagyok. Rossz alkalmazkodóképesség.
Dehogynem csökkent a dinoszauruszok száma a Kréta végén és nőtt az emlősöké. Leigh van Valen és Robert E. Sloan részletesen vizsgálták Észak-Amerika növény és állatvilágának a változását a Kréta vége előtti 10 és 5 millió éves időszakban. Azt találták, hogy jelentős klímaváltozás történt, a növényvilág jelentősen átalakult és egy hidegebb klímához alkalmazkodott. Ugyanakkor a dinoszauruszok fajszáma jelentősen lecsökkent, csökkent a változatosságuk, és ezekkel párhuzamosan az emlősöké nőtt. Úgyszintén ebben az időperiódusban a tengeri plankton kálcium-héjjal rendelkező tagjainak egyed és fajszáma is jelentősen lecsökkentek és ez a tápláléklánc végén lévő tengeri hüllők fajszámára is negatív hatással volt.
Mindezt a jelentős új vulkáni tevékenység megjelenése eredményezte, amelyet a kontinensek ütközése miatt keletkezett geológiai változások okoztak. (Afrika Európának ütközött, India Ázsiának stb.) Ez persze, mint előbb is írtam, nem okozta volna a dinók teljes pusztulást vagy a tengeri hüllők kihalását, ahhoz még a becsapódó aszteroida is kellett...
Persze nevezhető természeti tényezőnek az ember, de nem ez volt a lényeg, hanem, hogy a megafauna egy része nem azért tünt el mert nagytestűek voltak...
Azért ez nem ìgy van... A madarak a theropoda dinoszauruszok közé tartoznak, szóval rendszertanilag ők állnak legközelebb a nem madár dinoszauruszokhoz... Egyébként egyes kutatások valóban azt az eredményt mutatják, hogy a kréta időszak végére már csökkenőben voltak a dinoszauruszok, de a az ilyen irányú kutatások többsége viszont azt az eredményt mutatja, hogy nem ìgy volt...
A dinoszauruszok a Thecodontiákból fejlődtek ki, amelyekből a krokodilok is, így a krokik a dinók legközelebbi rokonai.
Másrészt már a Kréta vége felé is kihalóban voltak a dinoszauruszok, így ha nem is csapódik be a meteorit, akkor is kihalt volna nagy részük. Elég sok dinótojást találtak ebben a korban, amelyeknek dupla héja volt, ilyen tojásokból sose kel ki semmi. Továbbá sok dinó csontjai össze vissza görbültek voltak. Mivel ez időtájt a kontinensek elrendeződése erőteljesen megváltozott, a levegőben nem csak sok metán és szén-dioxid jelent meg, hanem por is a jócskán megnövekedett vulkáni tevékenység miatt, ami alaposan megváltoztatta az éghajlatot. Szóval ezt - legfőképp a nagyméretű dinoszauruszok - nem igen élték volna túl. És az így megüresedett környezetbe az emlősök ugyan úgy betörve elszaporodtak volna, mint a kisbolygó becsapódása miatt.
Azonban mára maradt volna egy rakás túlélő dinoszaurusz is...
Az ember nem földönkívüli, szóval ilyen erővel fel lehetne sorolni az összes, adott élőlénycsoportra ható környezeti tényezőt, hogy még minek is köszönhető a kihalásuk... Bár a földönkvüliek is környezeti tényezőnek számítanak, az aszteroida is az volt a dínók és sorstársaik esetében... :D
Minden bizonnyal maradtak volna fenn a madarakon kívüli csoportjaik is, és nem feltétlen csak a kis méretűek. Az, hogy jelenleg az afrikai és ázsiai megafauna egy részét leszámítva nem maradtak fenn nagyon nagy állatok, az nagyrészt az embernek is köszönhető....
A dinoszauruszok nem hüllők, hanem a halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel, emlősökkel párhuzamosan fejlődött ötödik gerinces állatcsoport. Azt most ne kérdezd, konkrétan milyen leszármazási viszonyban állnak, de a hüllőknek, dinoszauruszoknak és az emlősöknek biztos volt közös őse (azonfelül, hogy nyilván minden gerinces egy közös ősből fejlődött ki). A madarak a dinoszauruszok egyik ágának leszármazottai. Tehát gyakorlatilag a madarak a dinoszauruszok.
Valami maradt volna belőlük, de pl. előfordulhat, hogy nagytestű fajok nem lennének, vagy csak kevés. Ahogy megafauna sincs már (sajnos vagy nem sajnos). Nem feltétlenül hasonló okból, de a nagyon nagy test térben és időben többször volt nem praktikus, mint praktikus...
Szerintem valószínűleg nem, hiszen leszármazottaik is másfelé haladtak az evolúcióban. Mondjuk hüllők most is vannak, akik szintén a dinók rokonai gyakorlatilag. A nagytestű hüllők haltak ki.
Hmm... És vajon mi lett volna akkor ha az az aszteroida nem csapódik be és a dinoszauruszok még ma is élnének?