Javaslom olvasd el újra a #182-es üzenetem első sorát, mert mintha elsikkadt volna!
Kiegészítés: Egy számolás (pl. 2x2=4) általában viszonylag kevés számú helyes eredményt adhat, de bezzeg a lehetséges helytelen számolások számossága HATÁROZOTTAN VÉGTELEN. Ezért nagyon rossz stratégia megpróbálni a hülye emberek fejével gondolkodni, és megpróbálni "eleve kizárni" mindazt a végtelenül sokféle hülyeséget, amire csak képesek lehetnek gondolni. Ezért AZ IS HELYTELEN STRATÉGIA, ha most az ilyen elmebetegek elképzeléseit akarod felém közvetíteni, mert ebből sem sülhet ki semmi jó. Ha van egy konkrét elmebeteg itt a saját szintén elmebeteg ötletével, de amelyben van legalább valami fantázia, AKKOR azt esetleg érdemes lehet megbeszélni, de AKKOR SEM az a mérce, hogy vajon az elmebeteget magát sikerül-e meggyőzni. (Ha ilyen könnyű volna, már valószínűleg régen kigyógyult volna.)
A meggyőzés mint olyan minden embernek a SAJÁT FELADATA, mert a saját gondolkodásán múlik, hogy miről és milyen módon tudja úgymond meggyőzni önmagát. Ezért aztán, ha számodra a holdpor mozgása nem bír bizonyító erővel, az csupán azt bizonyítja, hogy hajlamos vagy elkövetni azt a hibát, hogy a dolgokat csupán elszigetelten vizsgálod, mellőzve a tágabb összefüggések által szabott feltételeket. Ezt aztán még KÜLÖN IS BIZONYÍTOD, az ilyen szövegekkel: "Ha egy rúgást lehet hamisítani akkor 31-et is lehet, ez innentől csak stúdió idő kérdése." - mert ilyenkor roppant nagyvonalúan eleve negligálod a kapcsolatos nehézségeket, amelyek amúgy akkorák, hogy számítógépekkel a MAI NAPIG SEM szimulálták helyesen az ilyen mozgásokat, vagy legalábbis tutira nem láttam még csak távolról megfelelő minőségű szimulációkat sem. Pont az ilyen HÜLYESÉGEKET rövidre zárandó írtam, hogy akkor vegyük elő ezt a témát újra, ha van legalább 1 db ilyen fajta videó. Csak példa képpen írom, hogy Astrojan mennyivel INTELLIGENSEBBEN vette a lapot, ugyanis a #189-es üzenetében felhozott egy konkrét videót, ameyről aztán le is írtam, hogy milyen dolgok utalnak nagyon gyorsan és határozottan alra, hogy NEM LEHET HITELES EREDETI felvétel. Te még NEM hoztál ilyen példát. csak nyomatod újra a "MINDEN LEHETSÉGES" filozófiát, ami persze a hülyék filozófiája. Még mindig RAJTA VAGY A LEJTŐN, ugyanis nem érted, hogy a holdporos videókon egyszerre vagy nagyon gyors egymásutánban történnek olyan holdpor mozgások, amihez a lejtőnek minimum a nagyon gyors elfordítása kellene, ami persze ismét csak a lehetelneséggel határos, hiszen igen nagy tömegű dolgokat kellene villámgyorsan elfordítani (az űrhajósokról nem is beszélve).
HD kamera: a jelek szerint szereted a HD kamerákat (ami nem baj), de szerinted mégis mekkora felbontású kamera kellene ahhoz, hogy kb. 1 m távolságból képes lenyen külön mutatni a mondjuk az 1 mikronos porszemeket? (1 milliószor 1 millió, azaz legkevesebb EZER MILLIÁRD PIXEL.) Tiszta szerencse, hogy valójában egyáltalán NINCS szükségünk HD kamerára...
Hollywood + NASA: Mint írtam nem csak a hollywoodi szuperprodukciókban nem tudják helyesen szimulálni a por mozgását gravitációs térben, de még a NASA ÁLTAL GYÁRTOTT ANIMÁCIÓS VIDEÓKON SEM. Pedig ügye azokat NEM a hülyéknek csinálják. (Vagy mégis?!? Most elbizonytalanítottál... LOL) De most komolyan: a vízsugár mozgását KÖNNYEBB szimulálni, de mutass akár egy olyan videót, amely legalább azt hitelesen teszi! (És akkor majd megbeszéljük a videó kapcsán, hogy milyen fizikai törvények alkalmazásáról felejtkeztek el az animátorok...)
Szakaszosan készített felvételek: Itt ISMÉT csak elfelejtkezel arról, hogy míg manapság a digitális technikának hála szinte gyerekjáték elszigetelt képkockákból készíteni egy mozgónak tűnő filmet, az analóg világban EZ NEM VOLT LEHETSÉGES. Most nem idézném fel a több száz problémát, hanem csak utalnék arra, hogy a RAJZFILMES / ANIMÁCIÓS technika már SZÁZ ÉVE küszködik folyamatosan azzal, hogy valószerűen mozgónak tűnő képsorozatokat alkossanak, és tudod mi lett a befutó megoldás? (Ez tényleg vicces.) Hát az, hogy VALÓSÁGOS FELVÉTELT készítenek VALÓSÁGOS OBJEKTUMOK ÉS SZEREPLŐK közreműködésével, majd ezt az (amúgy digitálisan rögzített) videót UTÓLAG MANIPULÁLJÁK úgy, hogy rajzfilmnek tűnjön, vagy hogy más textúrát borítanak az azonosított mozgó objektumok felszínére. HAHAHAHAHA. (Ez a mai SZUPERPRODUKCIÓS technika!)
Én ettől durvábban fogalmaznék a párolgással kapcsolatban, mert azt csak kitalálta a Hóking, bele a vakvilágba mondott egy nagyot. Megfigyelni meg nem lehet mert saját maga szerint is sok nagyságrenddel több idő kellene hozzá mint az Univerzum kora.
De én azt nem értem hogyan létezhetne fekete lyuk a Napnál kisebb tömeggel amikor nem keletkezhet csak 1.4 Naptömeg felett. Ha valahogy sikerülne megszabadulnia egy nagyobb tömegtől (ami ugye fából vaskarika, iszen nem jöhet ki belőle semmi) akkor meg előbukkanna az eseményhorizont mögül az ott csücsülő neutroncsillag.
Az atom méretű fekete lyuk meg egy totál félreértése a relelmnek.
Az én véleményem szerint akik előrukkoltak az elmélettel, azok azt tartották szem előtt, hogy olyan csillagászati objektumra hivatkozzanak, amely a SÖTÉT ANYAG részének tekinthető, vagyis direkt módon nem látható, ezért is célozták meg a feketelyukakat, azon belül is a primordiális csoportot. A neutroncsillagok már NEM ilyen jók, mert azoknak már többnyire szokott lenni olyan sugárzásuk (esetleg mint pulzár), amit tulajdonképpen látnunk kellene - de nem látjuk. Ugyanakkor az ilyen kicsiny feketelyukaknak és párolgásuknak a bevonása szerintem túl tágra nyitja az ablakot mindeféle ellenőrizhetetlen hipotézisek előtt. Azt nem mondom, hogy teljesen értelmetlen ilyen lehetőségeket is számba venni, de látni kell, hogy mennyire egzotikus hipotézisekről van szó már így is. Ehhez képest nem rosszabb a normál feketelyukas hipotézis, még a Napénál nagyobb tömeggel sem, amely számszerűen kb. hasonlóan reális, vagy irreális, FELTÉVE, hogy a naprendszer távolabbi környéke is olyan, hogy bőven van benne sötét anyag. Természetesen ilyenkor meg az a következtetés adódna, hogy "De hiszen ha a Nap, az Alpha Centauri, meg a Feketelyuk hármas rendszerével van dolgunk, akkor ezek NEM alkothatnak gravitációs szempontból igazán stabil rendszert!" CSAKHOGY ez viszont NEM LENNE teljesen alaptalan következtetés, ugyanis a Napunkról éppenséggel tudjuk, hogy egy olyan második generációs csillag, amely tipikusan sok hasonló társával együtt szokott keletkezni (egy korábbi első generációs óriáscsillag maradványaiból), viszont különféle dolgokból meg arra lehet következtetni, hogy a Napot mostanság környező csillagok NEM azonosak az egykori testvéreivel, szóval csak utóbb "költözködött" errefelé, ezért aztán azt sem vehetjük biztosra, hogy a mostani pozíciója stabil lenne, így végső fokon NEM lehet kizárni egy Napnál nagyobb tömegű láthatatlan szereplő jelenlétét sem. De végeredményben ez is csak egy hipotézis, mégpedig olyan, amit NEM SZÜKSÉGSZERŰ feltételeznünk, vagyis végeredményben felesleges. (Csak legfeljebb érdekes.) Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.02. 18:59:54
"DEHOGY IS!!! A feladat része volt alkalmas videók keresése!" Amit én láttam azokon a por nem bír cáfolhatatlan bizonyító erővel.
"Hülyeségek kitalálása NEM volt feladat! EGYES rúgási eseményeket, elszigetelt történéseket talán lehetne hamisítani így-vagy-úgy" Ez nem hülyeség, csupán cáfolat arra hogy ne lehetne manipulált az adott felvétel. Ha egy rúgást lehet hamisítani akkor 31-et is lehet, ez innentől csak stúdió idő kérdése.
"Mi ez a hülyeség?!? Már az elején leírtam, hogy elektrosztatikus feltöltődésre erősen hajlamos, nagyon finomszemcsés porról van szó, amelyben természetesen helyenként akadtak kövek (kavicsok) is." Ez nem hülyeség, ha lejtős talaj a manipulációs eszköz akkor a képződő alakzatok hajlamosak a lejtő irányába rendeződni. Ha pl. homokot szórsz egy lejtős felületre akkor nem lesz egyenlő szárú a homokbucka. Az más kérdés hogy a látott felvételek felbontása távol áll ezen jelenség megfigyelhetőségétől, de itt arról is szó volt hogy a HD kamerán mi buktatná le a manipulációt.
"Mutass EGYETLENEGY(!!!) hollywoodi szuperprodukciót, amelyben helyesen mutatják be a jelensége" Nem tudok ilyet mutatni, de ez ettől még nem cáfolat. Valszeg hollywood-nak bőven elég hogy a mozinéző elhiggye hogy a Marsot látja, leszarják hogy lesz pár geek aki majd a homokszemek mozgását elemezi, emiatt nem fogják a projektet megdárgítani, ahogy azt is leszarják hogy az űrben nincs hangja a robbanásnak meg a lézerágyúknak :)
"miközben egy 60 másodpercig tartó" Senki nem mondta hogy a jelenetet egyben veszik fel. 1. layer Minden homokrúgás külön felvétel egy lift ciklusban 2. layer Ugrál az űrhajós a stúdióban(gumi, fps lassítás) a layereket pedig egyesítik úgy hogy a lábához illesztik/méretezik a homokrúgós felvételrészt. Ezt ismétlik a szükséges porbarúgás darabszámig. Analógban is könnyen kivitelezhető, sőt, simán jobb tud lenni mint egy greenbox ami berosálna a homokszemek mögötti zöldtől. Addig kell a liftnek lefelé mennie ameddig 1-1 homokrúgás tart. Sacc/kb 2mp.
A Naptól mért 300-1000 CsE távolság ugye már éppen az, amelyben a hőmérsélet 14 K alá esik, tehát arrafelé már a hidrogén is fagyott, és gázként csak héliumra lehet számítani. Nyilván sok sötét dolgot lehet feltételezni oda, de a szerzők feltehetően azért a primordiális feketelyukakat választották, mert csak azok tudnak (elméletileg) elég PICI tömegűek lenni ahhoz, hogy még azt lehessen mondani, hogy a Nap körül keringenek, de azért még kifejtik az elvárt gravitációs hatást. Ezért viszont magyarázkodniuk kell a feketelyukak párolgásával kapcsolatban is, ami így már kezd túl sok hipotézis lenni.
Az előbbivel szemben, ha normál feketelyukat feltételezünk, annak a tömege nagyságrendileg a Nap tömege közelébe esne, ebből kifolyólag viszont távolabb is kellene keringjen. Hely az mindenesetre volna hozzá, ugyanis a most feltételezett távolságnál a normál feketelyuk még vagy 300-szor keringhetne kijjebb, ami a százezred részére csökkentené a gravitációt, és összességében kb. ugyanott lennék, a következő lényeges különbséggel: - Ha egy égitest 1000 CsE távolságban kering, annak keringési ideje nagyságrendileg 30 ezer év, - ha viszont százszor messzebb (100 000 CsE), akkor a keringési idő bő 30 millió év, illetve ha olyan elnyújtott pályán keringene, amely még távolabbra is kinyúlik, akkor kb. 60-65 millió éves keringési idő is lehetséges. A keringési időkben az az érdekes, hogy ha egy ilyen viszonylag nagy tömegű égitest átszeli a naprendszer külső tartományát, akkor felbolygatva az ottani világot, szétszórhatja a talált üstökös-szerű objektumokat, és egy részüket rábírhatja arra, hogy a naprendszer belseje felé vegye az irányt, és ez azt is eredményezheti, hogy a Földön idővel megnő egy-egy kisbolyó becsapódásának a valószínűsége. Van olyan elmélet, amely szerint mintha a komolyabb becsapódások mutatnának is valamilyen 60-65 millió éves periodicitást, továbbá hogy az utóbbi 300 milló évben még külön is megháromszorozódott.
Kösz a kimerítő analízist, jobban járnánk ha tényleg hamis lenne. Van második, sőt 3. része is, ha érdekel, amúgy a tartalom igen magas színvonalú, nem egy légbőlkapott dolog.
Nos, kérésednek megfelelően, csak így első nézelődésre: KÉP: - A youtube-ra 2016-ban feltöltött videó felbontása 1280x720, 24 fps mellett. Erre a "kis HD felbontásra" való felskálázás valószínűleg 2016-ban történt meg és alighanem pont a youtube miatt, mert egyébként a képtartalom 4:3-as arányú, ami megfelel a korabeli TV képaránynak, és EGYES korabeli filmek képarányának. - A képtartalom sebessége nem csak formálisan, hanem TÉNYLEGESEN is 24 fps (nincsenek sem ritmusosan kihagyott, sem pedig ismétlődő frame-ek.) Ez arra utal, MINTHA filmre lett volna rögzítve az anyag. - A videót egy 1.75 s hosszú információs tábla vezeti be ("Project Blue Book", ... "CLASSIFIED"), amely egzaktul 160-160 pixellel keskenyebb, mint a teljes 720 pixeles szélesség. Az analóg világban ilyen pontosan NEM tudták tartani az oszlopokat (sem a videóknál, sem pedig pláne a filmeknél), ezért ezt az információs táblát a DIGITÁLIS KORSZAKBAN kellett a film elé biggyeszteniük (80-as évek végétől kezdve valamikor), noha azon szerepel az 1964 felirat. Ez még nem feltétlenül hamisítás, hiszen logókat, feliratokat és hasonlókat bármikor később is rá lehet tenni egy egyébként eredeti és hiteles felvételre. - Csakhogy erre a bevezető információs panelre _IS_ rátettek olyan képhibákat, amelyek bár filmeknél előfordulnak, digitális videóknál viszont soha: konkrétan olyan képkockákról van szó, amelyeken itt-ott "pontszerűnek" mondható sötét foltok és pöttyök vannak. Az ehhez leginkább hasonlító digitális képhibáknál hibás négyzet alakú tartományok vannak, de ha egy ilyen felbukkan, akkor még további pár képkockán át is, a legközelebbi ún. I-frame-ig. Amit a vizsgált videón látunk, azok ANALÓG képhibának igyekeznek mutatkozni, csakhogy ilyen szempontból is baj van: az igazi analóg videóknál (pl. VHS, UMATIC, Sony Beta) ilyen pontszerű hibek NINCSENEK, ellenben van helyette jellegzetes képzaj (főleg a sötétebb részeknél), de az ennél a feliratnál nem várható, minthogy világos az alapszíne). A hibák tehát nem utalhatnak analóg videóra, hanem csak ANALÓG FILMRE. De még mindig baj van, ugyanis az analóg filmeknél a hibák SOHASEM csupán itt-iott megjelenő kicsiny pöttyök, hanem struktúrájuk szökott lenni, pl. a film haladási irányának megfelelően különböző hosszúságú KARCOLÁSOK, amelyek aztán képkockáról-képkockára valahogyan evolválódnak, tehát NEM csak egyetlen kockára korlátozódnak. Ilyen karcolásos hibákat sem az információs panelnél, sem pedig a tényleges videón nem látunk egyetlenegy helyen SEM. Olyan hibákat sem, amikor egy pötty pár kockán át növekedne, vagy elmozdulna. Olyat sem, amikor egy pöttynek egyáltalán bármilyen jellegzetes alakja volna. Ezért tehát: KIZÁRT, hogy akár az információs panel, akár az alien-t mutató videó valóban filmre készült volna, és a jellegzetes analóg videó képhibák hiánya (szinkron hibák, elromló alsó pár sor, jellegzetyes képzaj) miatt az is NAGYON KEVÉSSÉ VALÓSZÍNŰ, hogy analóg videó kamerával készült volna, de bezzeg az alien videó gammájának megnövelése után láthatóvá válik az a "kockásodás", ami az MPEG tömörítő algoritmusokra jellemző, ha sötét képtartalommal találkoznak. - Összességében a látható képhibák olyanok, mintha egy hibamentes digitális felvételre tették volna rá őket egy olcsó "analóg filmhiba generáló filterrel". (Ennél jobbak is vannak pl. az ingyenes VirtualDub részére kifejlesztve.) - Vannak egyebek is, pl. az élien szájmozgásának és a hangjának a nem tökéletes összhangja - de kicsire nem adunk.
Apropó HANG: - A korabeli időben (1964) interjúknál, mozifilmeknél, de még sok kimondottan zenei lemeznél SEM használtak sztereo felvételeket. Ezzel szemben az itt hallható felvétel olyan, különösen az alien-é, hogy a két csatorna nem egyforma (a youtube nem módosította volna!). Az interjút készítő személy hangját is torzították (frekvencia- és amplitúdómenet), de az alien-nél ezen túl még lassítást, rezonancia szűréseket, és a fázisok bizgatását is bevetették. - További érdekesség, hogy egy periodiokusan ismétlődő alapzaj is van a felvételen. Ez a periodikusság NEM származtatható sem a klasszikus analóg videó, sem pedig a filmtechnikából. Annál inkább jellemző lehet egy digitális zajgenerátorra! :-). Érdekessége a zajnak, hogy NEM hasonlít sem az analóg filmek, sem a gramofonok, sem az LP lemezek, sem a korabeli mikrofonok, sem a magnószalagok, zajára, sem pedig egy átlagos hétköznapi háttérzajra, szóval ez is teljesen digitálisan generáltnak tűnik.
Szóval bár a videó egy régi (1964-es) FILMNEK akar mutatkozni, a technikai jellemzői mind azt bizonyják, hogy egy tisztán DIGITÁLIS videóval van dolgunk, ami tehát nem lehet olyan régi, mint akarják velünk elhitetni. Röviden: HAMISÍTVÁNY No persze vannak olyan esetek is, pl. a bűvészeknél, hogy nem titkolják el a csalás tényét, csak éppen ügyesnek akarnak mutatkozni, pont ez az ügyesség a produkció. Ebben a műfajban nekem az "Olajfalók" volt a kedvencem, mint egy igen aranyos, jó stílusí áldokumentum film: http://www.youtube.com/watch?v=BauXIDKrNyc
"Már ez elején is linket kellett volna adnod." DEHOGY IS!!! A feladat része volt alkalmas videók keresése!
"nem kell CGI ahhoz hogy messzebbre szálljon a por és ne kavarogjon, ha megdöntöd a felületet és légkör nélkül valami pneumatikus rúddal lököd meg port majd a felület vizuális vízszintezése(illúzió keltés) után ráraksz egy szkafanderes bakancsot akkor olyan mintha az űrhajós rúgott volna bele" Hülyeségek kitalálása NEM volt feladat! EGYES rúgási eseményeket, elszigetelt történéseket talán lehetne hamisítani így-vagy-úgy, CSAKHOGY a holdpor mozgását NAGYON SOK videó részleten láthatjuk az űrhajósok, a különféle eszközök, és a holdjármű MOZGÁSÁVAL EGYÜTT, ráadásul úgy, hogy a holdporra általában egyáltalán nem is figyeltek oda, mint írtam még a hosszasan vitatkozó felek sem!
"LEJTŐS CSALÁST": Ha egy lejtő változtatná meg a por mozgását, akkor az NEM lehetne szimmetrikus azokban a pillanatokban, amikor az űrhajós nem lép vagy rúg, hanem éppen TOPPANT / UGRIK. Márpedig nagyon sok ilyen kevert mozgást látunk, mert hogy az űrhajósok szemlátomást kísérleteztek azzal, hogy milyen technikával tudnának a legkönnyebben közlekedni!
"GURULÓ PORSZEMEK": Mi ez a hülyeség?!? Már az elején leírtam, hogy elektrosztatikus feltöltődésre erősen hajlamos, nagyon finomszemcsés porról van szó, amelyben természetesen helyenként akadtak kövek (kavicsok) is. Egy ultra nagy felbontású kamerával közelről (makrózva) dolgozva esetleg felbukkanhattak volna nem várt érdekességek is (habár guruló porszemek azok tutira NEM), de ami biztosan felbukkant így is, az a következő dolog: a felrúgott porból alapvetően NEM VÁLT SZÉT a por úgy, hogy a kavicsok hamarabb lepottyantak volna, a finom por meg hosszan kavargott volna (mint a Földön szokta), hanem az egész anyag parabola pályán mozogva legkésőbb pár másodpercen belül visszahullott a talajra. A kavargás hiánya és a szemcsemérettől független haladási sebesség természetesen a légkör hiányára megy vissza. A lecsökkent g-re az egymáshoz viszonyított mozgási sebességek és az időtartamok megváltozott arányaiból lehet következtetni.
"HOGY MI A KÖNNYEBB?": Erről is írtam már! Mutass EGYETLENEGY(!!!) hollywoodi szuperprodukciót, amelyben helyesen mutatják be a jelenséget, vagy EGYETLENEGY NASA animációs videót, és akkor tárgyalhatunk! (Bár 1969-ben a CGI lehetőségek úgy 5-6 nagyságrenddel voltak rosszabbak, a korabeli szuperszámítógépeket alapul véve).
"GYORSAN ERESZKEDŐ TEHERLIFT": Ha egyenletes sebességgel esik a lift, akkor csak a normális g-t kapod. Ha szabadon esik a lift, akkor majdnem nullát, miközben egy 60 másodpercig tartó videónál ilyenkor a lift megtenne: 0.5 x 10 x 60^2 = 18000 métert (18 kilómétert). Persze ha egy trükkös szabályozó rendszerrel előállítod, hogy a liftben észlelhető g csak a normál érték 1/6 része legyen, akkor elég kompenzálni az 5/6 részét, és így valójában "csak" *(5/6)x18000= 15000 métert kell megtennie a liftnek. Igaz, a 60 másodperc alatt a végsebessége elérné a 600 m/s-ot (= 2160 km/h), illetve sikeres g/6 szimulációnál csak: 500 m/s-ot (1800 km/h). Nem véletlen az, hogy a VALÓDI zero-g kísérleteket nem liftekben, hanem nagy magasságokból induló ZUHANÓ REPÜLŐKÉPEKBEN hajtották végre (és hajtják végre a mai napig is, leszámítva az űrállomást). Megjegyzés: az emberiség egyelőre "vért pisil", hogy akár csak 1 (egy) kilóméternél magasabb valamit is építsen, nem hogy 15-18 km magas lifteket. Egy rakéta/űrhajó program nagyon sokszorosan könnyebb feladat!
"De az alább linkelt videóknál azért akadnak sokkal jobb minőségűek is" Már ez elején is linket kellett volna adnod. Ahogy mondtam szvsz. nem kell CGI ahhoz hogy messzebbre szálljon a por és ne kavarogjon, ha megdöntöd a felületet és légkör nélkül valami pneumatikus rúddal lököd meg port majd a felület vizuális vízszintezése(illúzió keltés) után ráraksz egy szkafanderes bakancsot akkor olyan mintha az űrhajós rúgott volna bele. A lejtős felületes csalás olyan nagy felbontáson ütközne ki ahol látszódna hogy maguktól is gurulnak egyik irányba a porszemek, ezek a felvételek nagyon messze vannak ettől. Az meg hogy mi a könnyebb erősen véleményes, ha választanom kell hogy végigtolok egy komplett holdprogramot vagy egy stúdióba tolom a pénzmagot akkor a megmaradó zsetonon simán tudom a Bahamákon rugdosni a fehér homokot :) Ennyi pénzből simán kijött volna még az is hogy gyorsan ereszkedő teherliftben veszik fel a por mozgási fázisait, ott pedig adott keretek közt G effektív értéke leszabályozható akár 0-ig is.
A porszemek természetesen EGYETLEN videón sem látszanak, minthogy fekete/fehér NTSC TV felvételekről van szó, névlegesen olyan 640x480 pixeles felbontással és kb. 30 fps képkocka sebességgel, miközben a tényleges (sávszélesség határolt) felbontás 320x240 alatt maradt még a legjobb minőségű eseteknél is. (Csak évtizedek múlva ért el az analóg TV közvetítési technika az elméleti felbontás közelébe.)
De az alább linkelt videóknál azért akadnak sokkal jobb minőségűek is, főleg olyan szempontból, hogy szerencsésebb geometriában, tisztán látva a folyamat elejét és végét is, stb., csak most nincs kedvem keresgélni. Nagyon jó videók vannak arraól is, hogy a holdjármű kerekei hogyan mozgatják meg a port. Szóval bőven LEHETETT sebességeket és gyorsulásokat számolni, egészen jól kijött (emlékszem rá), hogy a holdbéli nehézségi gyorsulás határozottan 1/6 környékére jött ki, tehát NEM 1/5 és NEM 1/7 környékére. Minthogy a képkockák átlag 33 ms-onként követik egymást, ez azt jelenti, hogy az előbbi minimális pontosság eléréséhez olyan "rúgásokat" kellett keresni, amikor a por legkevesebb 6x33ms= .0.2 másdopercig repült, de anno találtam másodperc körülieket is. Azt egyébként NEM értem, hogy a NASA miért nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy a youtube-on NE a gyenge minőségű kópiák legyenek a sztárok (aláfestve hülyébbnél hülyébb zenékkel, és elcsúnyítva mindenféle logókkal, stb.), dehát nem az én döntésem. (Amúgy a magyar cégek sem viselkednek másképp. Pl. egy időben - amíg létezett a műsor - a Delta gyakran járt nálunk, a kollégák kaptak is hivatalos másolatokat a riportokról, ámde rosszabb felbontásúakat, mint amit a TV-ből tudtam rögzíteni...) De nehogy azt hidd, hogy ez csupán a magyaros nemzeti karakter, mert képzeld csak, 2011 úta van saját youtube csatornám, és egy időben még úgy volt, hogy aki megkapta a 2. "copyright strike"-ot egy éven belül, annak törölték a csatornáját. És hát én az első ilyen copyright strike-omat a Skót Királyi Televíziótól kaptam (nem vicc), mert észrevették, hogy az a rekonstruált és helyrepofozott videó, amit feltettem Kylie Minogue-nak az 1996-os nagysikerű Glasgow-i koncertjéről, azt voltaképpen ők csinálták. CSAKHOGY: hiába voltak kint a koncerten (több kamerával), és rögzítették is az egészet, később mégsem adták le a TV-ben, sohasem, egyszer sem, csupán 2-3 részletet belőle, meg az interjúkat. Ezt onnan tudom, hogy skót emberek SZÁZAI áramlottak a csatornámra azon örvendezni, hogy hű, erre már ÉVTIZEDEK ÓTA vártak hogy felbukkanjon valahol, mert ott voltak a koncerten, és látták a kamerákat - de a TV-ben mégsem jelent meg. Na szóval, a felvétel-töredékekhez én úgy jutottam, hogy valami modernizációba kezdtek a skótok, és kidobtak csomó régi cuccot, így azokat a Digital Beta Max kazettákat is, amelyekre a kamerák dolgoztak! Egy jószándékú skót hazafi meg visszatermelte a szemétből. Ő nem sokat értett a videókhoz, így csak annyit tudott tenni, hogy egy-az-egyben felnyomta a youtube-ra, amiket talált. Ehhez azt kell tudni, hogy ezek a kamerak MPEG-2 formátumban dolgoztak, ami lehetővé teszi több hangcsatornát, és hogy a kép és a hang jelentősen elcsúszhasson egymáshoz képest, mert majd a lejátszó eszköznek kell ezt helyretennie. Hasonló problémák voltak a hang jelszintjével és frekvenciamenetével is. Ezért a felvételek konkrétan élvezhetetlenek voltak, de én ezeket a problémákat mind tudtam korrigálni, és összeraktam az egész koncert anyagát, amit feltettem, és ezután persze gyorsan az egyik legnépszerűbb videómmá vált. És ekkor tűnt fel a skót TV, mert a kamerákról észrevették, hogy "de hiszen ez az ő eredeti anyaguk", és ahelyett, hogy értelmes tisztességes tárgyalásba kezdtek volna, arra játszottak hogy ZÁRJÁK BE a youtube csatornámat. Nekem pedig már akkor is fenn volt már vagy kétszáz videóm, olyanok, amelyekbe kimondottan sok és minőségi munkát öltem, úgyhogy nagyon megharagudtam a skótokra, amiért tényleg ilyen mérhetetlenül SKÓT módjára viselkedtek. Bő egy évvel később, amikor törölték a copyright strike-omat, kaptam egy másikat. Nem fogod kitalálni, hogy kiktől! Hát a Magyar Médiaszolgáltató és Támogató izétől (MTV és csatolt részei), mert merészeltem helyrepofozni egy régi, a rendszerváltás előtti időkből származó Bergendy koncert felvételt (Tabán). Akkor kapott a magyar médiaszolgáltató vagy 500 millió extra forintot, hogy szolgáltassák a médiát (gondolom), ezért rápillantottam a csatornájukra, hogy na vajon mit szolgáltatnak és hogyan. Azt hittem berosálok azon, amit láttam. Nem is csak az értéktelen dolgokon, hanem hogy összesen 5 milliós nézettséget hoztak össze a több milliárd forintnyi pénzből, meg az archívúmokból amikre rátették a kezüket, ki tudja hány munkatárssal. Az én AMATŐR youtube csatornám NULLA pénzből működött (és működik), és volt akkortájt bő 3 milliós nézettsége. Mindezeket azért meséltem el ilyen részletesen, hogy FELBOSSZANTSALAK (ugyi milyen gonosz vagyok?), mert megfigyelésem szerint főbb vonalakban a NASA is ilyen degenerált. Nem értik meg, hogy mi volna a jelentősége annak, hogy minőségi anyagokat tegyenek közkinccsé, és lehetőleg addig, amig nem semmisül meg a saját archívumuk (ami részben egyébként már egyszer bekövetkezett).
Visszatérve az alapproblémára: CGI-vel persze ELMÉLETILEG bármit meg lehetne csinálni, de ahogyan már írtam: - Először is mutassanak nekem egy ilyen szempontból jól elkészített videót, akár a leges-leges-leges legújabb filmbből - aztán tárgyalhatunk. - 1969-ben (de még évtizedekkel később sem) ilyesmire lehetőség NEM VOLT. A tényleges holdutazás messze könnyebben kivitelezhető volt, mint egy hitelesnek tűnő hamisítás! :-)))
Ezt a 6-ot a videókból sem tudod kiszámolni, mert egy alacsony felbontású zajos felvétel amin még tükröződések is vannak. Az UFO konteo felvételek tipikus kelléke is az alacsony képminőség. Simán bele lehet magyarázni a fenti felvételbe még azt is hogy a szél fújja a port, és idétlen mozgásuk van az űrhajósoknak mert csak utólag montázsoltak össze 2 stúdió felvételt(ami a kontrasztos szkafander körvonal miatt egyébként analóg technikával sem akkora ördöngösség nem kell greenbox). Nem ismerem teljes körűen ezen videókat, de nem hiszem hogy van olyan ahol a porszemek kivehetőek lennének. Az érdekesebb kérdés hogy HD kamerát hogyan lehetne átverni. Első körben azt mondom hogy légritka tér, döntött talaj már elég hozzá, nem kell CGI. Vaspor, mágneses tér, ventilátor, légsűrűség, időmanipuláció, egymásra montázsozás a további eszközök. Konteó-snak ezek a régi felvételek nem perdöntő bizonyítékok.
Nem tudom, azt hiszem én alapvetően türelmes típus vagyok. Már hét évesen is képes voltam heteket áldozni egy adott probléma tisztázására (amúgy érdekes történet). Aztán mivel sikerrel zárult, így megmaradt a türelmem. :-) Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.01. 19:43:25
Kifinomult kísérletekkel és számításokkal csak megfelelően intelligens embereknek lehet bármit is bizonyítani, vagy cáfolni.
Adott esetben ha légritka teret lehet is csinálni a Földön, még kimondottan nagy térfogatokban is, és akár még az űrhajósokat is csüngetheted kiretusált gumiköteleken, vagy rugókon, de érdekes módon a mozgásoknál a videó lelassításával nem lehet hitelesen azt a látszatot kelteni, hogy a gravitációs gyorsulás az 1/6 részére esett. Mert ahhoz ugyan, hogy pl. egy kődarab feldobásánál és visszaesésénél 6-szor kisebbnek tűnjön a sebesség és a gyorsulás is, ugyan megfelelő lenne a 6-szoros lassítás (persze 6-szoros sebességű kamera is kellene hozzá), de hogy közben az űrhajósok mozgása a lassítás után mégis normálisnak tűnjön, ahhoz meg azt kellene elérni, hogy a gyorskamera felvétel készítésekor az űrhajósok 6-szor gyorsabban mozogjanak, bármit is csináljanak (akár pl. ha integetnek, vagy egy kalapáccsal ütnek, stb). (Megnézném én azt az embert, amelyik 6-szor gyorsabban üt, mint én, még ha Bruce Lee is a neve. Ugyanis a 6-szor nagyobb sebesség 36-szoros kinetikus energiát, vagyis azonos testméret mellett "36-szor edzettebb izomzatot" feltételezne... (Ekkora különbségnek még a huszada sem fordul elő edzett emberek között.)
Na, hát én ilyen alapos számításokra nem lettem volna képes :) Tetszett a feladvány, meg amúgy a hozzaszolasaid is alaposak, könnyen érthetők (már akinek :D) és jók a hasonlatok.
Egyrészt a konteósoknak nincs meg a tudása, hogy értelmezze a porhullást, másrészt a konteót cáfolók felhozzák ezt, de mivel a konteós nem érti, figyelmen kívül hagyja, és elkönyveli, hogy a másik egy gondolkodásra képtelen birka, akit megvezettek.
Egy konteo-s számára ez sovány cáfolat, azt mondja hogy légritka térben volt a stúdió, a felvételeken meg lassítva látjuk a port, ami eleve finom vasreszelék volt, ráadásul EM térben van az egész :)
Az űrhajósokat még csak-csak fel tudták volna függeszteni valamilyen nagyon hosszú és fekete gumival vagy rugóval, de hogyan tudták volna megtenni ezt a porral? :-))) Sajnos egyébként úgy néz ki, hogy valójában nem készültek fel eszközökkel jóelőre arra, hogy készítsenek profi holdpor-mozgatásos méréseket és videókat, ezért amiket látunk, azok többnyire vagy olyan holdpor-mozgatások, amelyek teljesen akaratlanul történtek meg (és ezért a sebesség függőleges komponense olyan kicsi, hogy a por kb. csak tized másodpercekig repül, majdnem vízszintesen a felület felett, vagy csak amolyan játszadozások, mint az általad linkelt videón is Aldrin által.
Mindenesetre ezen tapasztalatok után felvetődik a kérdés, hogy pl. a Marson végeztek-e valamilyen hasonló marspor-megpöcköléses kísérleteket, és készült-e róla videó? A hatás persze kisebb, de azért jól láthatónak és mérhetőnek kellene lennie...
Az is érdekes volna, ha a Holdon állnánk neki kissé alaposabb játszadozásra (kínaiak? japánok?) a kicsiny gravitációval (ami a megbeszéltek szerint nehezebben hamisítható, mint a nulla gravitáció), a vákuummmal (amit kicsiben persze ismerünk a Földön is, de a Holdon egy tollpihe szerű dolgot is ki lehetne lőni puskagolyó-szerűen, aminek komoly okító hatása lehetne), és a porral (a finomságával, az elektrosztatikus tulajdonságaival, az optikai tulajdonságaival - amíg a felszín felett száll), de még azzal is, hogy ha valahová beledurrantanak a porba, az hogyan fog szétterülni. Az ilyen kísérletek azért fontosak, mert a nem szakember emberek szinte csak ilyesmiket tudnak megérteni, ugyanakkor áttételeken keresztül az űrkutatási pénzek megszavazása rajtuk is múlik. (A hidegháború idején könnyebb volt pénzt szerezni, mert csak a katonákat kellett meggyőzni.)
"Visszatérve a kérdés apropójára: amint megpillantottam az első ilyen holdporban csoszogó űrhajós videót, egyből ledöbbentett, hogy ennek a jelenségnek a könnyű megfigyelhetőségét és iszonyat nehéz hamisíthatóságát hogyhogy nem vették észre a vitatkozó felek?!?"
Egyszerű: fingjuk nincs arról mennyire finom a holdpor, fél-, negyed milliméteres sóderként tekintenek rá, ha ilyen felvételt látnak. (Az űrhajósok furcsa mozgásán sem akadnak ki... há' fel vannak függesztve valamiféle nagyon rugalmas damillal a stúdióplafonra )
Mondjuk több videón a véletlenszerűen fel-felrúgott por túl kis távolságra megy és nagyjából egyben marad ahhoz, hogy a finomsága kiütközzön. Jobbak azok a videók ahol szándékosan nagyobbat rúgnak pl. mint itt Aldrin, miután kiment a képből jobbra: Youtube video Utoljára szerkesztette: veszettróka, 2019.10.01. 02:58:03
Ha a Földön belerúgunk egy porkupacba, akkor az hosszú percegig is szállingózhat a levegőben. Akár egy szobában is: Az istennek sem akar leüllepedni, különösen ha olyan finom, mint mondjuk a korom. De bezzeg a Holdon ilyen nincs. Nics a gáz termodinamikai hatása, ezért a legkisebb porszemcsék is ballisztikus pályán közlekednek, és MÁSDOPERCEK ALATT határozottan véget ér minden. Nincs határozatlan idejű porszállingózás. Tehát akkor nézzük, hogy mi az, ami van. Vízszintesen csak annyi a különbség, hogy nincs meg a légkör fékező hatása, de ez nem fog feltűnni, hacsak nem ütünk el egy tollaslabdát, mert akkor igen. (Az erősen megütött tollaslabda éppúgy elszáguldana, mint a golflabda.)
FÜGGŐLEGESEN a gravitáció csupán 1/6-os, ezért ha mondjuk 1 m/s sebességgel rúgjuk felfelé a port, és 2 m/s sebességgel vízszintesen előre (sétálás, ugrabugrálás vagy csoszogás közben), akkor az nem csupán 0.1 másodpercig fog felfelé emelkedni mint a Földön, hanem 0.6 másodpercig (t=v/(g/6) = 6v/g), majd pedig ugyanennyi időbe kerül neki vissza is pottyanni, ami összesen 1.2 másodperc, de aztán kész, vége, a por tovább már nem szállingózik! Ezalatt az 1.2 másodperc alatt a por vízszintes sebessége végig állandó maradt (2 m/s), ezért előre megtesz összesen 1.2 x 2 = 2.4 m távolságot. Szóval ha az űrhajósok ilyen viszonylag nagyokat rúgdalnak a holdporba, az akkor is visszahullik egy nagyon korlátos idő, esetünkben pár másodperc alatt. A rúgás nagyságától függően fél métertől néhány méterig terjed az a tartomány, ameddig a por elszáll, de egyáltalán nem gomolyogva, hanem meglehetősen pontos parabola pályán. Ha valaki akarja, megnézheti az Apolló űrhajók videóiról, hogy milyen gyorsan mozogtak az űrhajósok, ezért akaratlanul is mekkora sebességgel rúgták meg vízszintesen. A por visszahullásából pedig megkaphatjuk a sebesség függőlege komponensét, és ebből kiadódik, hogy a pornak milyen messzire kell eljutnia, amit összehasonlíthatunk azzal, hogy a videók szerint milyen messze jutott el a megrugott Holdpor. Én végeztem ilyen számolgatásokat, amelyekből az jött ki, hogy a holdpor messze intelligensebb, mint akár a mai hollywoodi animátorok, de legalábbis a fizikát az sokkal jobban tudja :-))). A számítógépes animációk tudományos pontossága még manapság sincs a hamisításhoz szükséges szinten, nemhogy a hatvanas években. De eleve nem is gondoltak volna ilyen dolgokra, mint ahogy még manapság sem gondolnak! Ha pedig az a kérdés, hogy hogyan lehetne az 1/6-os g-t szimuláni valahol a Földön, hát az is rendkívül húzós. Az űrhajósok a g-mentes mozgásokat VÍZ ALATT gyakorolták, de ott ugyebár olyan hatalmas a közegellenállás, hogy nem jó egy ilyen hamisításhoz. Vettek részt olyan szimulációkban is, amikor egy repülőgép nagy magasságból SZABADESÉSSEL pottyant, de az ugye szintén NEM 1/6-os g-t ad, hanem 0 körülit! Végül pedig gyakoroltak speciális centrifugákban is, de azok meg csak arra jók, hogy a többszörös g-s terheléseket vizsgálják, azzal a módszerrel NEM lehet a földi g-t az 1/6 részére kompenzálni! (De ha valakinek van hamisításhoz használható ötlete, hát elő vele!) Visszatérve a kérdés apropójára: amint megpillantottam az első ilyen holdporban csoszogó űrhajós videót, egyből ledöbbentett, hogy ennek a jelenségnek a könnyű megfigyelhetőségét és iszonyat nehéz hamisíthatóságát hogyhogy nem vették észre a vitatkozó felek?!?... Már nem tudom melyik volt az egykori videó, de itt megfigye;lhető a holdpor viselkedése többféle mozgásnál: http://www.youtube.com/watch?v=bVNTNeNMH8Q
Akkor talán az lesz a megoldás, hogy mivel a Holdon csak 6od akkora a gravitáció, mint a Földön, ezért 6x lassabban érnének földet, illetve holdat a zuhanó dolgok, de mivel légkör hiányában a légellenállás nem lassitja őket ezért azok ennél lényegesen gyorsabban érik el a felszínt. A videókon látható viselkedését a pornak pedig abban az időben semmilyen anyaggal, közegben vagy egyéb módszerrel képtelenek lettek volna hamisítani.
Sajnos most buszon vagyok és a mobilnet nem éppen kedvez a video elemzesnek :) szamitasokhoz meg kevés vagyok, de arra tippelek, hogy a por nem gomolyog és nem terül szét, hanem amerre kapja az erőt arra halad a földinél elnyújtottabb pályán.
Először is, NAGYON ÖRÜLÖK, hogy végre akadt próbálkozó! És ha egyelőre még nem is pontos a megoldásod, ne izgulj, mert NAGYON JÓ úton jársz azzal, hogy megtetted az első lépést! A többi már szinte gyerekjáték! Nos tehát: A kulcs valóban az, hogy a Hold felszínén 1,) kisebb a gravitáció (g/6), és 2.) nincs légkör. Ezek azok a dolgok, amelyek azonnal látható módon megváltoztatják a por viselkedését. Vannak amúgy továbbiak is, pl. a víz teljes hiánya, amiért is a holdpor rendkívül száraz, szigetelő, elektrosztatikus aktivitásra nagyon hajlamos (és éppen ezért igen nehezen letakarítható az űrruháról). De ezt az extra effektust is most felejtsük el, az űrhajósoknak is csak második odafigyelésre tűnt fel. Az a kérdés, hogy milyen módon befolyásolja a felrúgott holdpor viselkedését a kisebb gravitáció (jó lenne,ha számszerűsíteni is tudnád!), és a légkör hiánya! Ehhez szabad megnézni youtube videókat is, de kérem a jelenség pontosabb leírását és magyarázatát!
Tiszteletem :) "Miben és miért más a felrúgott por viselkedése a Holdon?" Úgy látom erre még nem jött semmilyen megoldás, szóval akkor bepróbálkozok: Szerintem a kisebb gravitáció és a légkör hiánya miatt, meszirre "spriccel" a felrúgott por. Erre gondoltál?
Nos, ezek szerint láttam a következőket, "VY Canis" feliratból: - Az Y nyakának az alját - a space alját :-) - a C betű alsó harmadát - és az n betű elejének az alsó harmadát A jól látom, ez még nem is az eredeti közepén van... Misztikus... (Nem lehet, hogy mégis csak a gravitáció TOLTA el?!? LOL) Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.30. 18:29:52
Na így már különbözik! De nálam legalábbis úgy néz ki, minha valami nagyobb ikonnak csupán az alsó fele látszana. (Persze akadnak esetek, amikor az alsó fertály a fontosabb, de hát ki tudja, hogy ez az eset is olyan-e? Inkább csak következtetni tudok arra, hogy az ikonodon talán valami I-CGI szerű szöveg lehetne, mert mondom, csak az alsó felét/harmadát látom.)
összehúzza, csak több pontba, mert az összehúzódás akkor indul meg ha adott területen a gáz összesűrűsödik (áramlások, akármi miatt) és kialakulnak a csillagok, bolygók.. és mivel a gáz összesűrűsödik, máshol igen ritka lesz, így ott nem alakul kis semmi, ezért alakulnak ki a gázfelhőkben csillagok, bolygók stb.. Téridő görbület az adott akármi (bolygó, csillag stb) körül alakul ki, mert a gravitációja meggörbíti a teret maga körül, nem mindenhol görbe a tér, és centrifugális, centripetális erőkről hallottál? na ezek kölcsönhatása a gravitációs vonzással, akadályozza meg hogy pl a hold bezuhanjon a földbe :) és van igen ahol összeütköznek az univerzum a hatalmas dolgai, de van ahol nem, az hogy a nagy összezuhanás létrejön, az vagy igaz vagy sem..elméletek vannak, de nem tudjuk és semmilyen nyomó izé nincs, gravitonsugárzás sincs mutass már egy akármit ahol kimutatták :) Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.30. 13:36:20
Az előbbi üzenetemben már valójában érintettem ezt a kérdést: HA (ismétlem HA) nem létzezne magfúzió és hasonló nyalánkságok, akkor a kezdetben impulzusmomentum-nélküli gázfelhő tömörödését a HŐMÉRSÉKLETE (a gázrészecskék kinetikis energiája, vagyis sebessége) korlátozná, ugyanis a gázfelhő csak addig lenne képes tömörödni, amíg a molekulák (atomok) sebessége nem haladja meg az aktuálisan érvényes graviticiós szökési sebességet. Ezért a gázfelhő csak ANNAK FÜGGVÉNYÉBEN tudná folytatni a gravitációs kollapszusát, hogy mennyi energiát tud KISUGÁROZNI. Másszóval, a kisugárzási intenzitás fogja kontrollálni a tömörödési sebességet. Ezzel a mechanizmussal tudtak keletkezni a legelső és leghatalmasabb sugárzó források.
De mit változtat az, hogy a hiodrogén magfúziója beindul egy adott hőmérsékleten? Hát azt, hogy annyi energia fog járulékosan felszabadulni a folyamatban (tehát nem a gravitációs kollapszusból), hogy az majd az elektromágneses sugárzás KIFELÉ TOLÓ hatása révén megakadályozza azt, hogy további gázok hullhassanak a csillagba. Másszóval, egy csillag érdemi növekedése csak addig lehetséges, amíg nem indul be a belsejében a magfúzió! Amint ez bekövetkezik, a "tömörödni vágyó" gázoknak másfelé kell tömörödniük. Ez a mechanizmusa annak, hogy egy hatalmas gázfelhőből miért egy NAGY RAKÁS csillag keletkezik, ahelyett, hogy csak egyetlenegy keletkezne középen.
Megjegyzés: A tiszta hidrogén fúziója MAGASABB HŐMÉRSÉKLETEN indul be, mint egyes más elemeké, amelyeket az első generációs csillagok termelnek (mondjuk SN robbanáskor), ezért az első generációs csillagok nagyobbra tudnak nőni, mint a későbbiek.
Ha vonzó gravitáció van (de nincs) akkor miért nem húzza egy pontba össze?
Ha téridő kunkorodás van (de nincs) akkor miért nem gurul egy pontba össze?
Az eső amikor esik miért nem egy darabban esik?
Egyébként egy pontba esik össze. Később. Először csillag gócok alakulnak ki és csillagok. Ezek mind a galaxis középpontja felé tartanak majd belepotyognak a központi feklukba amelyek már több millió napot benyeltek. Van olyan elliptikus amely 3 ezer milliárd Naptömegű, pl a Virgo A = 3 TSun.
A galaxisok ütköznek és összeolvadnak. Majd a clusterek is rendeződnek fonalakká, falakká, lásd Laniakei például vagy a Nagy Fal (ez nem kínai).
A vége pedig az lesz, hogy egy központi, master BH alakul ki amely besöpri az Univerzum teljes anyagát. Ebből lesz az új Ősrobbanás.
Tehát igen, a gravitonsugárzás egy pontba nyomja össze a gázfelhőket. Később. Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.30. 09:59:04
"Ahha. Szerinted mi különbözteti meg a csillagközi vákuumot a galaxisközi vákuumtól ha választunk egy olyan helyet ahol nem látszik tipikus gázfelhő?" Provokatív kérdésedre legszívesebben azt válaszolnám, hogy elvileg az emberek agyát sem különbözteti meg sokminden, mindegyikben főleg víz van - igaz, egyeseknél kifejezetten ez a lényegi komponens. Ha a galaxisokon belüli csillagközi teret nézzük, arrafelé pont a csillagok jelenléte bizonyítja, hogy, legalábbis egykor NAGYOBB KELLETT LEGYEN a gázok sűrűsége, mint azokon a helyeken, ahol nincsenek is galaxisok, legfeljebb csak egy-egy csillag, nagyon ritkásan. Ezért föbb vonalakban az valőszínűsíthető, hogy a látható anyag KÖRÜL/KÖRNYÉKÉN nagyobb a sötét anyag a koncentrációja, mint máshol. Gravitációsan is ugyanez valószínűsíthető. Hasonlatkén: ha egy ismeretlen ország piacait nézegeted, akkor azokon a környékeken jobb termőföldet feltételezhetsz, ahol a piacon sok terményt látsz, mint azokon a helyeken, ahol szinte semmit. Pedig a földeket nem is láttad. (De ettől függetlenül időnként előfordul az is, hogy van ugyan jó termőföld, csak éppen emberek nincsenek, akik megműveljék. Ezért ilyen alapon csak valószínűsíteni lehet a nem látható termőföldeket.)
"Egy méretes gázfelhő magától melegszik ..." Ez pedig egy méretes hülyeség a tudomány szerint. Ugyanis utóbbi szerint a felmelegedés vagy azért van, mert mondjuk egy csillag a sugárzásával melegíti (és közben akadályozza a gázfelhő koncentrálódását), vagy pedig a gázfelhő a saját gravitációja miatt koncentrálódni kezd, ami közben a gravitációs potenciális energia előbb kinetikus energiává, majd pedig az ütközéses termalizáció révén hővé alakul, végül pedig, ha nem volt annyi koncentrálódó gáz, hogy kiteljen belőle egy magfúziós igazi csillag, a hő ki fog sugárzódni hőmérsékleti sugárzás formájában, és valahány millió év alatt lehűl a környezet átlagos hőmérsékletére, ami manapság még galazisok belsejében is legtöbb helyen a CMB hőmérsékletét jelenti, ezért a gáz maradéka és a koncentrálódott része is fagyottá és láthatatlanná válik majd (azaz sötét anyaggá).
"Az a gondolatod alighanem téves miszerint egy gázfelhő leginkább SN robbanás maradványa," Csakhogy én abszolút NEM ezt állítottam! Az én állításom annak felel meg, hogy egy erősen felhős éjszaka a tanyasi utat csak azokon a helyeken fogod LÁTNI, ahol van valamilyen világítás (pl. közvilágítás). Ahol nincs, ott nem fogod látni, hogy van-e út valahol, és ha igen, akkor hol. Egy szupernóva robbanás MEG TUDJA VILÁGÍTANI a jelenlévő gázfelhőt (ha van), és energiájával fel tudja melegíteni a korábban fagyott sötét anyagot (ha volt), továbbá valamennyi saját gázkibocsátása is van (ami tény), de mindez SEMMIT sem állít arra nézve, hogy csakis ott lehetnének gázokfelhők, ahol SN robbanás is volt. Pl. a Nap környékén is elég régen volt ilyen robbanás, és mégis, a Nap körül is található gáz, pl. mindjárt a napszélből fakadóan, illetve ezért is, mert a > 10-szeres Plútó távolságból beérkező üstökösök által hordozott fagyott hidrogént is felmelegíti (elpárologtatja) amint beérkezik a Nap közelébe. A hatás teljesen hasonlóan végbemegy a hidrogénnél nehezebb gázokra is, és ezt az üstökösökkel kapcsolatban már legalább kétszer leírtam. Szóval próbáld meg ABBAN A FORMÁBAN MEGÉRTENI A DOLGOT, ahogyan írom: az Univerzum mai hideg formájában gázokat csak ott lehet látni, ahol van valamilyen ENERGIAFORRÁS IS, amely MELEGÍTI (de ez az energiaforrás többféle dolog is lehet).
Az egykori gázfelhők tényleg lehettek relatíve nagyon nagyok, akár leendő csillagok MILLIÓI számára biztosítva elegendő anyagot. Első körben az ilyen gázfelhők olyan első generációs csillagokat eredményeztek, amelyek gömbhalmaz-szerű geometriai eloszlást követnek. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy ahogyan beindult egy-egy hatalmas gázfelhő gravitációs tömörödése, ahol kialakult egy-egy csillag, ott a csillag által reprezentált gravitációs centrum (vagyis a csillag) már nem tudott további gázt fogadni a csillagszél toló hatása (!) miatt, ez viszont lehetővé tette azt, hogy a "hoppon maradt" gáz tovább tömörödjön a gázfelhő egészének gravitációs centruma irányában, és ahogyan tartott ez a globális tömörödési folyamat a centrum felé egyre sűrűbben alakultak ki csillagok. Bár a milliónyi csillag soknak tűnhet, és pl. a mi Galaxisunkban is találtunk már vagy 150 ilyen gömbhalmazt, de ugyan mekkora tétel 150 millió csillag a Galaxis teljes látható csillagkészletéhez képest: 300-1000 MILLIÁRD. A mi Napunk is egy olyan második generációs csillag, amely alighanem sok ezernyi társával együtt keletkezhetett egy egykori első generációs óriáscsillag maradványaiból. És a saját Galaxisunk méreteihez képest mégis csak mákszemnyi.
A galaxisok közötti térben azért nehéz bármit is meglátni, mert magukat a galaxisokat is csak azért látjuk, mert sok milliárdnyi csillag világítja meg. Egy elszigetelt hiper-szuper gömbhalmaz is 3-300 ezerszer kevesebb csillagot tartalmaz, mint a legkisebb törpegalaxis. Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.30. 09:38:23
Már bocs, de ha nyomó sugárzás van, a felhőt akkor mért nem nyomja egy pontba össze? mért sok csillag alakul ki? hiszen a nyomásnak egy helyre kéne összenyomnia az egész felhő anyagát.. Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.30. 09:10:42
Ahha. Szerinted mi különbözteti meg a csillagközi vákuumot a galaxisközi vákuumtól ha választunk egy olyan helyet ahol nem látszik tipikus gázfelhő?
Egy méretes gázfelhő magától melegszik (igen, a nyomó gravitáció gravitonsugárzásának elnyelése következtében). Minél nagyobb vagy méginkább minél sűrűbb a gázfelhő, annál melegebb lesz és csillagok százai alakulhatnak ki belőle.
Az a gondolatod alighanem téves miszerint egy gázfelhő leginkább SN robbanás maradványa, ezeket planetáris ködöknek hívják és ezek valóban csillag méretűek (= tömegűek). Itt láthatsz belőlük egy csomót:
De a gázködök ettől milliószor nagyobbak, belőlük sok csillag születik az összenyomódás által. Ekkor felmelegszenek csillag hőmérsékletre és a nagyobbak kigyulladnak. Sok ilyen csillagközi gázköd van és a galaxisok között ilyen nem látható. Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.30. 08:07:10
Beszélgessetek inkább a nyomó gravitációról, az sokkal viccesebb..
"Szóval akkor azt gondolod, hogy a galaxisok közötti űr tele van sötét anyaggal?"
NEM. Sötét anyagot csak ott kell feltételezni, ahol muszáj. És csak ott muszáj, ahol a csillagok (és galaxisok) mozgásából az derül ki, hogy sokkal nagyobb GYORSULÁSOK mellett mozognak, mint amit a látható anyag tömege azt magyarázni képes. Ilyen módon tehát FEL LEHET TÉRKÉPEZNI, hogy hol mennyi (tömegű) sötét anyagot MUSZÁJ pluszban feltételeznünk. Csupán csak azért, mert a galaxisok közötti tér az elektromágneses spektrumban egyöntetűen sötétnek látszik, még NINCS okunk azt gondolni, hogy az adott helyen - sok sötét anyag van - kevés sötét anyag van - homogén eloszlású a sötét anyag van - inhomogén eloszlású a sötét anyag van Ezek mind olyan feltevések, amelyek NEM dönthetők el pusztán abból, hogy az adott tartományban "egyöntetűen sötét van".
De ha érdekel a privát SEJTÉSEM, akkor véleményem szerint elsősorban ott van a sötét anyag (ami nézetem szerint igen nagy részben kifagyott hidrogén), ahol a gáz hamarább hűlt le, mint hogy csillaggá tudott volna sűrűsödni (gravitációs kollapszussal). Ez a "veszély" pedig elsősorban azokat a tartományokat "fenyegethette", ahol az Ősrobbanás után (most fogadjuk el ezt az elméletet) a hidrogén gáz sűrűsége relatíve kisebb volt. Aztán az első generációs óriáscsillagok ÁTRAJZOLTÁK ezt a térképet, majd az újjabb generációs csillagok szintén. Ugyanakkor mint korábban már írtam, csak azután nyílt érdemi lehetőség a hidrogén kifagyására, hogy a kozmikus háttérsugárzás (CMB) hőmérséklete alá esetett a hidrogén fagyáspontjának, azaz 14 K-nek. Márpedig ez a hideg korszak nagyjából 2.8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, vagyis az általam feltételezett modell szerint az első 2.8 milliárd évben csak másfajta sötét anyag formák létezhettek (mondjuk szupermasszív feketelyukak), azóta viszont hogy fagyásba mentek át a dolgok, nemcsak a csillagkeletkezés általános üteme esett vissza drámaian (ami tény), hanem a hidrogén egyre nagyobb része is átment "sötét anyagba".
A galaxisok belsejében, sőt, a viszonylag sűrűn elhelyezkedő csillagok között is a térfogat nagy része 14 K alatt van. Ahhoz, hogy mindenütt melegebb legyen, kb. 15-20-szoros Plútó távolságonként (ezred fényév) kellene lennie egy-egy újabb csillagnak. Ez kb. 30 milliószor nagyobb csillagsűrűséget jelent, mint ami a környékünkön van. Nagyon jellegzetes módon viszont a Galaxisunk centrumában az átlagos csillagsűrűség (most tessék megkapaszkodni) durván 50 milliószor nagyobb, mint felénk. Amiből is egyből megérthető, hogy a Galaxisunk centrumában a helyi mőmérséklet 14 K fölött kell legyen, nem lehet tehát fagyott a hidrogén, hanem gázként kell rendelkezésre állnia, amiért is a csillagképződésnek sincs komoly akadálya, annak ahhoz hasonlónak kell lennie, mint volt az Univerzum fiatal korában ( < 2.8 milliárd év). (Szép gázködöket manapság leginkább csak szupernóva-robbanások környékén láthatsz, az eddigiekben megbeszéltek szerint.) Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.29. 21:28:48
Szóval akkor azt gondolod, hogy a galaxisok közötti űr tele van sötét anyaggal? Ami tulajdonképpen hidrogénhó golyó? Mondjuk erre pont nincs szükségünk.
Viszont a galaxisokban lévő csillagközi űrben is H2 hógolyók vannak nagy számban ami szerinted magyarázhatná a hiányzó sötét anyagot, jól értelek?
Azért vannak ám gázködök egy galaxisban szép számmal, itt egy:
Neutroncsillagra hivatkoztál, annál pedig VAN erős kölcsönhatás. Fermionok és Bozonok: írtam már, hogy ROSSZ NYOMON jársz. A mi WIMP részecskéink rendkívül magasan gerjesztett állapotúak, úgyhogy semmiféle kizárási elvnek NINCS jelentősége. (Még nem késő áttekintened azt a részt, hogy a Fermi-nívóval kapcsolatban mindig az ALAPÁLLAPOT közeli gerjesztéseket vizsgáljuk.) A mi esetunkben olyan borzasztó (BORZASZTÓ!!!!) sok lehetőségük van egymástól különböző kvantumállapotba kerülni a WIMP részecskéknek, hogy ki sem tudnánk mutatni, hogy Fermionok-e! És mint írtam, az egész feketelyukas sztorit is felejtsd el, meg pláne a kvantumgravitációs okoskodásokat! NEM ezekre vonatkozott a kérdés, hanem a következőkre (bemelegítő kérdés): Mi történik egy olyan WIMP-nek nevezett részecskékből álló felhővel, amely wimpeknek VAN tömegük, de nem vesznek részt semmilyen más kölcsönhatásban (most a gyengét is felejtsd el!), homogén eloszlásban vannak egy nagy gömb alakú tartományban, nulla kezdősebességgel?
Írtam már (#142), hogy egy helyen lemaradt a 3-as szorzótényező említése, és a szöveget tíz perc után már nem engedi a fórum szoftver javítani, úgyhogy ki vagyunk téve az ilyen elírások veszélyeinek. Mindenesetre a gondolatmenet (amellyel azt kívántam bemutatni, hogy a kör úgymond kerülete 4-nél nagyobb is lehet a bemutatotthoz hasonló logikát követve) a következő volt: - Vegyünk egy egységnyi sugarú kört! (R=1) - Rajzoljunk köré egy szabályos háromszöget! - A sugár a háromszög magasságának az 1/3 része lesz, avagy a háromszög magassága a sugár 3-szorosa. - Ha a háromszög magasságából ki akarjuk számolni az egyik oldalának a hosszát, akkor négyzetgyök(3)/2-vel kell megszoroznunk. (Pl. a pitagorász tételből.) - A teljes kerületet 3 db ilyen oldalél adja. - Ezért a teljes kerület: 1 x 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 = 15.5584... sugárnyi, avagy 7.7942... átmérőnyi, ami > 4.
Azt is leírtam, hogy nem szabályos (hanem hosszúkás) körülrajzolt háromszögekkel is megismételhető a gondolatmenet és a cakkozás. Ha pl. nagyon magas egyenlőszárú háromszöggel operálunk, akkor a háromszög alapja közelíteni fog a kör átmérőjéhez (elhanyagolható), a szárai viszont akármilyen hosszúak lehetnek, ezért akármekkora "kör kerületet" is kihozhatunk.
----------- Hidrogén kifagyás. A jelek szerint nem láttál még hópelyheket sem., Szerinted mire fagy ki a H2O? - A gázként megmaradó nitrogénre? - A gázként megmaradó oxigénre? - A gázként megmaradó, de egyébként is szublimációra hajlamos széndioxidra? - A magasabb légkörből jórészt hiányzó porra és kormra? Képzeld csak, ha eléggé túl vannak hűlve a H2O molekulák, akkor azok EGYMÁSON tudnak kondenzálódni és MEGFAGYNI. Ehhez csak az kell, hogy elegendően alacsony legyen a hőmérsékletük, és képesek legyenek másodlagos kémiai kölcsönhatásokba lépni egymással, amikor érintkezésbe kerülnek (ütköznek). Amikor már jelen vannak alacsony hőmérsékletű makroszkopikus objektumok, azok főleg akkor gyorsítják fel a kondenzációs (és kifagyási) folyamatot, ha a hőmérséklet nem sokkal van a fagyáspont alatt. Csakhogy a 2.7 K a 14 K-hez képest nagyon erős túlhűtésnek számít, másrészt az Univerzum térfogatának a nagyobb része már milliárd évekkel ezelőtt 14 K alá hűlt!
Az előbbiek miatt a mai Univerzumban gázfelhőkre KIZÁRÓLAG akkor lehet számítani, ha van valahol a környéken egy jelentősnek mondható energiaforrás, tipikusan csillag. De még ilyenkor is ritkaság a gázfelhő, mert ha valahol van gáz elegendő mennyiségben az pár millió év alatt gravitációsan összeomlik. Ezért komoly gázfelhőket leginkább csak azokban az ÁTMENETI időkben észlelhetünk, amelyek egy szupernóvarobbanást vagy hasonlót követnek, összességében a galaxisok tárfogatának csak nagyon kicsiny részén. A kisebb-nagyobb (akár kisbolygó méretű) "hidrogén hópelyheket" viszont nem fogod látni, mert túl kicsi az ereddő hatáskeresztmetszetűk (alább hoztam számolási példát), spektrálisan pedig ELEVE NEM GÁZOK.
Hogy a csillagközi űr egyes részein mennyi ilyen sötét (és hideg, fagyott) anyag lehet, arról a gravitációs tér felmérése után mondhatunk valamit.
Mert nem vagy képes felfogni Thor isten naccságát. Pedig tejesen jó az elképzelése, iszen kiszámoltam, hogy a pi csaknem pontosan 3.15
És lőn. Kisérletet végeztem ennek belátására, mert az asszony éppen főzött a téridő konyhában és monta itt a lábos mega centi, mér meg. Jó, mondom.
A lábos 26.6 cm átmérőjű lett és a centit végigvezetve a lábos kerületén pont 83.8 cm lett. Amit elosztva a 26.6 -al kijött a 3.15.
Tehát igaza van Tór istennek, kisérletileg alá lett támasztva, így valóban gyomorbajos giliszták rágják az Univerzum húsát. Értelmetlen újat húzni vele.
Én sehol sem írtam az erős kölcsönhatásról, már csak azért sem, mert a WIMPek - ahogy a nevük is mutatja - kizárólag gyengén hatnak kölcsön.
Annál több köze van a spinhez, mivel a feles spinű részecskéket fermionoknak is hívják és innen a teret kitöltő környezetük neve a Fermi-felület. Ugyanis a kvantummechanika szerint (még nem késő a kvantummechanikát is megtanulni!) a feles spinű részecskék nem lehetnek ugyan abba az energia- (pontosabban kvantum-) állapotban: Pauli-elv! Ezért ha egy térrészre koncentrálódnak, akkor azt kitöltik, mivel alapállapotban csak egy részecske lehet, a következő részecske a következő állapotba és így tovább. Azt a térrészt amelyet így hiánytalanul kitöltenének, annak a határát hívják Fermi-felületnek, akár van a részecskék közt kölcsönhatás, akár nincs. Ha van köztük kölcsönhatás, akkor persze termikusan gerjesztettek lehetnek, így nem töltik ki a teljes teret a Fermi-felületen belül. Felcserélési kölcsönhatás azonban mindig van. Ugyanis ha a részecskék megkülönböztethetetlenek és feles spinűek, akkor két részecskét felcserélve a kvantumállapotuknak mindig ANTISZIMMETRIKUSNAK kell ellnie (két antiszimmetrikus függvény összege, nem biztos, hogy antiszimmetrikus lesz, ahhoz, hogy az antiszimmetria megmaradjon, megfelelő előjellel kell összeadni az állapotokat), és az energiának is meg kell maradnia. Ebből a két tapasztalati tényből már következik a Pauli-féle kizárási elv.
Ebből pedig következik mindaz, amit leírtam!
De tegyük fel, hogy a spinjük egész, ekkor Boze-gázt alkotnak - mivel Bozonoknak is hívják az egész spinű részecskéket. Ez esetben már csak a kvantummechanikai bizonytalanság, azaz másképpen a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció vonatkozik rájuk. Továbbá a bozonokból akármennyi lehet ugyan abban az állapotban, mivel az ezeket leíró állapotfüggvény mindig szimmetrikus és két szimmetrikus függvény összege mindig szimmetrikus lesz. Ekkor kétséges, hogy bárki manapság meg tudja mondani, alkothatnak-e egyáltalán fekete lyukat a nem kölcsönható bozonok, és ha igen, akkor mikor, mivel nem ismert a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közös általánosítása.
Azt nem lehet érteni, hogy ha a háromszeg oldala négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldala van a háromszegnek, akkor miért 9 négyzetgyök(3)/2 a háromszög kerülete és miért nem 3 azaz három négyzetgyök(3)/2.
Hogy nem látod át ezt a problémát kihúzod a gyufát :)
Szóval kifagy. Magyarul szerinted megszilárdul a hidrogén és a csillagközi űrben (ahol nincsenek kifejezett gázfelhők), mondjuk a galaxisok között azért nem látszanak a hidrogén felhők, mert hógolyók lettek belőlük. Ráfagynak egy üstökösre. Vagy egy bolhára amely ott ugrál a galaxisok között és abból lesz a sündisznő.
Na ha nem látod, akkor helyesen: "... a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is." Ezen mit nem lehet nem érteni?!? (De most komolyan!)
Tovább értetlenkedsz (és ezzel kihúzod nálam a gyufát): "Mit értesz az alatt, hogy kifagy? Pontosabban mit értesz az alatt, hogy kifagy egy hidrogén atom vagy egy hidrogén molekula." Konkrétan leírtam (többször is), hogy a túlhűlt hidrogén atomok és molekulák találkozván az amolyan üstökös-szerű objektumokkal, AZOKRA RÁFAGYNAK. (De ráfagynak egyébként egymásra is a milliárd évek alatt, másszóval amikor ütköznek egymással az ütközéseik egy része a másodlagos kémiai kötőerők miatt nem rugalmas, hanem rugalmatlan lesz, és összetapadnak)
Ha a dolog energetikai részét nem értenéd tisztán: Közeledjen egymáshoz 1-1 db hidrogén atom, nagyon kis sebességgel és önmagában nagyon kis energiás, mondhatni alapállapotban. Az összesen 2 db transzlációs kinetikai szabadsági fokot jelent. Amikor ezek egymással közvetlen kölcsönhatásba lépnek (azaz ütköznek), akkor egy bizonyos valószínűséggel előfordulhat, hogy kialakul egy H2 molekula, amelynek ezután lesz 2 db rotációs és 1 db longitudinális rezgési szabadsági foka (a tömegközépponti rendszerből nézve), és ha a megjelent harmadik szabadsági fok elegendő a két ütköző hidrogén atom kinetikus energiájának a tárolásához, akkor még extra folyamat sem kell a dolog bekövetkezéséhez. Ha a beérkező hidrogén atomok kissé nagyobb energiával érkeztek (T > 14 K), akkor a H2 molekula csak úgy tud kialakulni, ha a fölös energia vagy azonnal kisugárzódik elektromágneses hullámok formájában, vagy pedig átveszi egy harmadik kölcsönható test (itt van jelentősége a már korábban kialakult fagyott testeknek.) Ha hideg H2 molekulák készülnek összeütközni, akkor azokban kezdetben molekulánként 4 db szabadsági fokban lesz eloszolva az energia (1 transzlációs, 1 vibrációs és 2 rotációs), tehát összesen 8-ban. Ha viszont már egy 4 atomos komplexumot alkotnak, akkor lesz 3 rotációs, és 4x3/2 =6 vibrációs, összesen 9 db szabadsági fok (ismét csak tömegközépponti rendszerből szemlélve a dolgokat), szóval ha a H2 gáz eléggé hideg (< 14 K), akkor ezúttal is úgy tud összetapadni a 2 db H2 molekula, hogy nem kell semmilyen extra folyamat.
De nem érthető meg a dolog, mert zavarossá teszi valami, de mi? Nem látom mit tartasz helyesnek, mert megismételted ezt:
"E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is."
Akkor ez most így helyes vagy így rossz? Én nem látom a gondolataidat csak amit leírsz, ezt kifogásolom.
140: nem érdekel a sok duma mellébeszélés csak ezen egy mondat értelmére vagyok kíváncsi:
"Természetesen az ilyen túlhűlt gáz NEM TUD tartósan gázként megmaradni, hanem kifagy."
Mit értesz az alatt, hogy kifagy? Pontosabban mit értesz az alatt, hogy kifagy egy hidrogén atom vagy egy hidrogén molekula.
Érted a kérdést? Röviden, kérlek ne írd le hatszor mi van az Univerzumban, csak azt, hogy miként fagy ki egy hidrogén atom.
Az NE tévesszen meg, hogy egy buta szimulációból nem jön ki valami, amit eleve bele sem tettek! Amíg nem számolnak érdemben a fagyott állapotú hidrogénnel mint sötét anyaggal, addig hiába is várod, hogy a szimulációból kijöjjön. Akkor NEM JÖHET KI. Gázokkal nyilván számoltak, mert a gázok azok látszanak, ezért csak az idióták nem gondolnának rájuk. Ezért tehát a szimulációba nyilván belekerült a GÁZ-GÁZ kölcsönhatás (ütközés) is, de a GÁZ-SÖTÉT ANYAG kölcsönhatás mindaddig nem kerülhet (illetve csak gravitációsan!!!), amíg nem teszünk értelmes feltevéseket a sötét anyag természetére nézve. Előző üzenetemben láthattad, hogy elvileg LEHETNE a szimulációt ilyen értelemben is fejleszteni.
De inkább mást mondok: Az önmagában is egy remek PhD téma lenne, ha valaki azt megnézné, hogy az ütköző galaxisok luminozitása, és a bennük lévő csillagok típusainak (életkorának) az ELOSZLÁSA milyen. Mert ezt az adatmennyiséget LEHETNE értelmes viszonyba állítani a "fagyott hidrogén mint sötét anyag" modellekkel - meg persze más modellekkel is.
Ezek BECSLÉS-szerű számolások, amelyeknél a lényeg az, hogy biztos alsó és felső korlátokat tudjunk találni a legegyszerűbb módon.
A következő szövegemben "négyzetgyök(3)/2" tényező elől véletlenül lemaradt a 3-as szorzó tényező említése, de láthatod, hogy a számításban HELYESEN szerepel, és a szövegből is EGYÉRTELMŰEN MEGÉRTHETŐ a dolog. Sajnos ezen a helyen (is) rém nehéz képleteket írni, így nagyon könnyű sajtóhibákat véteni. (Ugyanakkor meg csak pár percig lehet kijavítani az időközben észrevett elírásokat.)
"E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is."
Nyilván ami most csillagközi tér ott nem fog beindulni semmi mert ritka, azonban azt sem gondolom hogy egy meglévő csillag hatósugara szükséges a folyamathoz. Mi történik ha egy több száz fényév átmérőjű köd -be tolunk be jelentős mennyiségű plusz hidrogént(tegyük fel hogy ez a sötét anyag), + kinetikus energiával? Én azt várom hogy ettől be kellene indulnia a csillaggyárnak, ami a sötét anyagból is táplálkozik. A gázfelhők tömörödése+új csillagok születése folyamat persze sötét anyag nélkül is végbemegy az ütközéskor, én arra utalok hogy a többször extra sötét hidrogénnek extra fűtőanyagként kellene szolgálnia, felturbózva a kevésbé sűrű ködöket is. Azonban a látható részekkel ellentétben a sötét anyag jelentősebb interakció nélkül átszáll az ütköző galaxison. Szerintem is valami másnak kell lennie, a hidrogén ezt nem fedi jól.
Ezt is elmagyaráztam már, lásd #63-as üzenetemet. Én abból indulok ki, hogy ha egy értelmes valaki kérdezett valamit és kapott is rá választ, akkor azt figyelmesen elolvassa és igyekszik is megérteni, és ha sikerült, akkor azt SOHA TÖBBÉ nem kell neki újra elmondani.
De kivételként egy kis ismétlés újfent: - A 2.7 K-es háttérsugárzás jóval a hidrogén 14 K-es fagyáspontja alatt van, miközben a galaxisok térfogatának > 99.9% gyakorlatilag a háttérsugárzás hőmérsékletén van. - Ezért tehát a hidrogén gáz döntő része minimum nagyon túlhűlt állapotban van, de nem ám csak most, hanem már 10 milliárd évvel ezelőtt is! - Természetesen az ilyen túlhűlt gáz NEM TUD tartósan gázként megmaradni, hanem kifagy. Ahol viszonylag nagyobb sűrűségben van jelen, ott "önmagán is", de amúgy remek kifagyási helynek számítanak (mint afféle kondenzációs magok) azok az üstökös-szerű anyagdarabkák, amelyek a mi naprendszerünk környékén egykor felrobbant első generációs óriáscsillag törmelékei. Ahogyan ezek jönnek-mennek a túlhűlt hidrogénben, az RÁJUK FAGY. - Korábban kiszámoltam (talán kimondottan neked), hogy a hidrogén molekulák mozgási sebessége még 3 K környékén is kb. 200 m/s, ami NAGYSÁGRENDILEG haladja meg egy 10 kilóméteres üstökös gravitációjából a szökési sebességet, ezért teljesen TÉVES az emberek azon naív hiedelme, miszerint az üstökösök a gravitációjukkal kötnék magukhoz a hidrogént (vagy más gázokat). Egy fenét! Az östökösökre KIFAGYNAK ezek a gázok abban a tartományban, ahol a hőmérséklet eléggé alacsony, és elpárolognak róluk, ahogyan közelebb jutnak pl. a Naphoz. - Az üstökös-szerű objektumokra kb. 10-szeres Plútó távolságtól KIJJEBB tud kifagyni a hidrogén, mert csak ott elég alacsony a hőmérséklet hozzá. (A nagyobb tömegű gázmolekulák négyzetgyökösen kisebb átlagos sebességgel bírnak, ezért tudnak jobban megmaradni kisebb tömegű égitesteken, illetve a Naphoz közelebb is.)
A láthatóságról: Tegyük fel, hogy van neked 1000 db kockacukrod egyben (nagy kockában), ami ezért kifelé 0.1 x 0.1 = 0.01 négyzetméter felületet mutat él irányban. Most szedd szét az 1000 db kockacukrot, és helyezd el őket úgy, hogy NE takarják el egymást (mintha "elgázosítanád")! Ekkor az él irányban mutatott felület (továbbiakban: hatáskeresztmetszet): 1000 x 0.01 x 0.01 = 0.1 négyzetméter lesz, vagyis 10-szer nagyobb. A fentiek mintájára általánosan is igaz, hogy ha UGYANAZT a teljes anyagmennyiséget gáz helyett nagyobb adagokban (molekulák, nanorészecskék, szemcsék, porszemek, kavicsok, üstökösök, kisbolygók, bolygók, stb.) koncentrálod, akkor a teljes mutatott hatáskeresztmetszett az objektumok lineáris méretével arányosan CSÖKKEN. Ha most egy hidrogén atomot 0.1 nm (10^-10 m) méretűnek veszünk, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy 1 köbméternyi fagyott hidrogént elgázosítanánk és engednénk szétterjedni, akkor a mutatott hatáskeresztmetszete TÍZ NAGYSÁGRENDDEL megnövekedne, és viszont: sok-sok nagyságrenddel csökken a mutatott hatáskeresztmetszet akkor, ha a hidrogén (vagy bármi más) koncentrált anyagdarabkák formájában kifagy. Hát ezért nem látjuk a Naptól távoli üstökösöket (sem). És nem látnánk a csillagokat sem, ha nem sugároznának saját maguk termelte fényt.
Kicsit nagyvonalúan bánsz a számokkal, pl: "a mi galaxisunkban van ezer milliárd csillag, ami: 1000x1000x1000"
vagy itt 94 ben: "E háromszög ..egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk" de nem, így csak a tévedés közelíti a 9-et.
Ha abból indulunk ki, hogy a sötét anyag túlnyomó része amolyan üstökös-szerű objektumokra kifagyott hidrogén formájában van jelen, két egyforma valóságos galaxis ütközésénél azt várhatjuk, hogy BIZTOSAN megnő a csillagképződésre alkalmas gáz halmazállapotú hidrogén mennyisége, de a magam részéről extrém növekedésre azért nem számítanék, mert hiszen mennyit is számít a csillagközi tér hőmérséklete szempontjából az, ha mondjuk megduplázod a csillagok mennyiségét? Szinte semmit, a teljes térfogatnak továbbra is messze nagyobb mint 99.9%-a 14 K alatt lesz. Ugyanígy, önmagában az sem számít szinte semmit, ha a sötét anyag mennyiségét duplázod meg, Ami számít, az kizárólag csak a DISSZIPÁCIÓVAL JÁRÓ ÜTKÖZÉSI JELENSÉGEK, tehát: - Amikor az egyik galaxishoz tartozó csillagok átszántanak a másik csillagot távolabbról körülvevő sötét anyag tartományon, kb. mint egy távoli üstökös zónán. (A csillagok közelében a térfogat - a bolygókat leszámítva - szinte üres, mert hiszen az eredetileg ott tartózkodott gáz a csillagban kötött ki.) - Amikor a csillagokat, vagy nemrég szupernóva robbanáson átesett egykori csillagokat körülvevő meleg gáz ütközik a másik galaxishoz tartozó sötét (mert hideg) tartományokkal. - Amikor két egymással ütközös sötét anyag tartomány üstökös-szerű objektumai egymással ütköznek. Az elvégzett szimuláció NEM veszi tételesen figyelembe ezeket a dolgokat, úgyhogy legfeljebb csak kvalitatíve sülhet ki belőle egy-két dolog. Mindenesetre, pontos számolás nélkül is megérthetünk pár dolgot. A Nap körül pl. nagyjából 10-szeres Plútó távolságtól kezdve esik a hőmérséklet 14 K alá, tehát fagyott hidrogénre attól kijjebb számíthatunk. A legközelebbi másik csillag Alpha Centauri-ig a féltávolság az előbbi távolságnak (a 10-szeres Plútó távolságnak) a bő 300-szorosa. Amikor tehát egy másik galaxishoz tartozó Nap-szerű csillag átszel egy ilyen tartományt, akkor arra számíthatunk, hogy egy legfeljebb egy kb. 20 Nap-Plútó távolság vastagságú track mentén tudja elgázosítani a kotrábban fagyott hidrogént. Kérdés, hogy a csillagoktól távol az általam feltételezett fagyott hidrogénnek milyen a sűrűségeloszlása. Erről ugye kísérletileg nem sokat tudunk (egyelőre). Induljunk ki abból a "favágó" hipotézisből, hogy eredetileg ez a hideg anyag sűrűség mindenfelé kb. hasonló volt. Ha most elfogadjuk, hogy a galaxis teljes látható tömegének a 10-szereséről van szó, akkor figyelembe véve azt, hogy a hideg térfogat 300x300x300-szoros, annak relatív sűrűségére 10/(300x300x300)=3.7x10^-7 -t kapunk. Ha pedig ezen átszel egy másik galaxishoz tartozó Nap-szerű csillag, akkor még 300 nagyobb lesz a kisöpört (aktivált, felmelegített, elgázosított) tartomány, de ez még így is csak kb. tízezred része annak a gáz mennyiségnek, amely a csillagokban van. Most becsüljük meg, hogy milyen sűrűn szelhetik át a csillagok az ilyen hideg tartományokat: Vegyük úgy, hogy a mi galaxisunkban van ezer milliárd csillag, ami: 1000x1000x1000, az átmérője meg 100 000 fényév nagyságrendű, szóval nagy átlagban és gömszerű alakot feltételezve ez kb. 100 fényév átlagos távolságnak felel meg. Ezt most nagyvonalúan csökkentsük le 10 fényévre (ami majdnem megfelel a lokális csoportunk csillagsűrűségének). Eszerint ha keresztülnézünk egy ilyen 10x10 fényév keresztmetszetű és 1000 fényév hosszú tartományon, akkor kevesebb, mint 100 útbaeső csillagra kell számítanunk, de esetleg csak 0.1-re. Ez azt mutatja, hogy a galaxisok csillagai úgy fognak átszántani egymás sötét (hideg) anyag tartományain, hogy a hideg tartományok csak a galaxisok sűrűbb helyein (pl. centrum) fognak találkozni többször is idegen csillagokkal. Mindezekért két olyan galaxis ütközésénél, amelyekben a gázok mennyisége és ezért a csillagképződés már lényegében leállt, látványos lehet a tüzijáték, de amúgy a galaxisok teljes fényességének a jelentős megnövekedésére azért nem lehet számítani. Akárhogy is, ezek a fényességek STATISZTIKAILAG jól vizsgálhatók (mármint az üyközésben lévő galaxisoké), úgyhogy ebből LEHETNE visszafelé következtetni a sötét anyag eloszlására és jellegére is.
A galaxisok mozgásából az jön ki hogy a tömeg nagy része sötét anyagban van(változó arányban, a tejútrendszernél akár 90% is). Azt is látjuk hogy ez is csomósodik, de kevésbé mint a látható anyagrész(ellenben a sötét energiával ami a kb. homogénen ott kell hogy legyen az intergalaktikus térben is). A pillanatfelvételek nyilván igénylik az extrapolációs modellezést, de nekem nagyon nem az jön le hogy 2x +90% körüli fagyos hidrogént kapnak az ütköző galaxisok, ez szvsz. extrém intenzív csillagképződést kellene hogy triggeljen. Az ütközés felvételén azt látjuk hogy a gravitációs lencse hatást okozó anyag jóval beelőzte a látható röntgen sugárzást gerjesztő anyagot, úgy hogy jelentősen nagyobb a gravitációs lencse hatása is(vagyis a mennyisége). A két itteni okostojást leszámítva értelemszerűen senki nem tudja hogy miből áll a sötét anyag, egyik ismert részecske sem fedi le a működését, de itt azért látok esélyt arra hogy véges időn belül meglesz a válasz, ellenben a gyorsuló tágulással, persze ha itt lenne Irasidus(tényleg hol van? :)) nyilván jönne a kvintesszenciával, de az sem túl meggyőző számomra mint irány.
Hogy a WIMP-ek feles, vagy egész spinűek-e, azt most figyelmen kívül hagyhatod, mert roppant távol vannak az alapállapotuktól. Messze vannak, nem egyensúlyi állapotban, jelentős gravitációs potenciális energiával. Hogy a feketelyukak se zavarjanak, NE legyen belőlük annyi, hogy át tudjanak menni feketelyukba. (Neutroncsillagba meg már azért sem tudnak, mert nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban.) Arra koncentrálj, hogy mit tehet egy ilyen WIMP-részecske rendszerrel a gravitáció.
Két sötét anyag TERMÉSZETESEN különösebben látványos kölcsönhatások nélkül képes áthaladni egymáson. Mert szemben pl. két gázfelhővel, ahol az ötközés miatt azonnal megjelenne a disszipáció és a felmelegedés, ha a sötét anyag elkülönült pályákon haladó viszonylag ritkás "üstökös-szerű" képződményekben van jelen, akkor annak zöme ütközés nélkül haladna át egymáson, és legfeljebb ITT-OTT lépnének fel ütközések, ahol viszont az ütközés energiája miatt lokális gázfelhők is képződnének. Ha olyan ütközést tételezünk fel, ahol a sötét (és szerintem hideg) anyag egy már ELEVE MELEG GÁZFELHŐVEL ütközik, ott a meleg gázfelhő felolvaszthatja és elgázosíthatja a sötét anyagban lévő fagyott hidrogént is, vagyis összességében a gázfelhő mennyiségének a megnövekedésére számíthatunk. A fénykibocsátás növekedésének kérdése már nem ilyen egyértelmű helyzet, ugyanis nem maga a gázfelhő az elsődleges fénykibocsátó, hanem tipikusan egy vagy több csillag. Ha egy csillag körül növeljük a gázfelhő méretét amelybe beleburkoljuk, akkor egy darabig nőni fog a gázfelhőről reflektálódott fény, de aztán még dúsabb/nagyobb gázfelhőnél esetleg a csillag direkt fénye már el sem fog tudni jutni hozzánk, hanem esetleg csak a nagyon felmelegedett gázfelhőt fogjuk látni, mint másodlagos hőmérsékleti sugárzót. Sőt: valójában a csillagok felépítése is eléggé ezt a logikát követi: a magfúzió csak a belső magban zajlik, nagyon magas nyomáson és hőmérsékleten, de az ott keletkező fotonokkal mi NEM találkozunk, mert a sugárzó energia csak rétegről rétegre, nagyon lassacskán tud kifelé haladni (milliárdszor elnyelődve, majd újra kisugárzódva). A Nap felíszén is a kb. 6000 K hőmérsékleten igazából NEM történik semmi különleges. Belülről melegítik a melegebb részek, kifelé meg leadja a kapott energiát zömmel hőmérsékleti sugárzás formájában. Kivételt csak a Nap belsejében keletkező neutrinók jelentenek, mert azok lényegében egyből el tudják hagyni a Napot. Akár azt is mondhatjuk, hogy az igazi csillag az a sokkal kisebb tartomány, amelyben a magfúzió zajlik és ahol a neutrinók is keletkeznek, és ehhez képest a külső részei csupán egy nagyon sűrű gázfelhő, amit a csillag bundakabátként a visel, és tényleg azért, mert hogy segít neki fenntartani a fúzióhoz szükséges nagy nyomást és hőmérsékletet. Szóval ha egy hideg és ezért sötét anyag találkozik egy meleg gázfelhővel, akkor biztosan növekednie kell a gáz formájában rendelkezésre álló hidrogénnek, és az is valószínű, hogy összességében több elektromágneses hullámot kaphatunk erről a megnövekedett gázfelhőről, de hogy milyen frekvencián és hogy mennyit közvetlenül a csillagoktól, az már minimum kétes.
Ha a WIMPek feles spinű részecskék és pont annyian vannak (vagy kevesebben), hogy a gravitáció hatására összehúzódva kitöltik a térrészt a Fermi-felületükig, akkor semmi (gyakorlatilag ugyan az, mint egy neutroncsillag), ha kilógnak a saját Fermi felületükön túlra, akkor tovább húzódnak össze és fekete lyuk lesz belőlük...
"Ezért magyaráztam el már többször is, hogy nem gáz, hanem fagyott hidrogén, és ezért közvetlenül NEM látható." De itt két galaxisunk van. A galaxist felé közelít B. B tömegének egy része képes úgy áthaladni A-n hogy nem kapunk szignifikáns extra sugárzást(nincs lassító faktor sem), más része esetén kapunk. Tehát a sötét anyag rész nem gerjeszti a A-ban lévő gázfelhőket. Akárhány K-sak is lennének a hidrogén atomok ha belőjük őket nagy tömegben egy már eleve sugárzó csillagködbe akkor jelentősen emelkednie kellene a kibocsájtásának.
Rendben, ha ennyire szimpatizálsz a WIMP-szerű sötét anyag jelöltekkel, akkor induljunk ki a következő példa helyzetből, csak hogy lássuk, milyen következményre vezetnének a WIMP-ek, már ha lennének: 1.) Kezdetben legyen kétféle részecskénk, az egyik "He" (közönséges anyag), a másik pedig "WIMP", amelynek ugyanakkora a tömege (tehát mint egy He atomé), de NEM vesz részt semmiféle elektromágneses és ún. erős kölcsönhatásban, és az ún. gyengében sem durván 130 GeV-ig (ahol egyesül a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás). Az egyetlen kölcsönhatás amelyben érdemben részt vesznek a WIMP-ek, az a gravitáció, ezért pl. egymással sem ütköznek a szó igazi értelmében. 2.) Tegyük fel, hogy kezdetben UGYANANNYI van e kétfajta részecskéből, ráadásul AZONOS és EGYENLETES SŰRŰSÉGBEN, 3.) egy hatalmas gömb alakú tartomány belsejében, továbbá 4.) a kezdeti sebességük ZÉRUS legyen. 5.) Még azt is megengedem, hogy a He esetében NE kelljen magfúziós folyamatokkal kalkulálni. A feladat az, hogy állapítsuk meg, legalább kvalitatíve, hogy milyen történések várhatók ebben a rendkívül egyszerű kiinduló helyzetben! (Lesz nagy csodálkozás!) (Jótanács: előbb azt próbáld megállapítani, hogy mi lenne akkor, ha CSAK WIMP-ek lennének!)
Az összes anyag 85%-a a sötét anyag 15%-a a "normál" anyag, az összes energia 24-30%-a a sötét anyag, 4-5%-a a "normál" anyag, és 65-72%-a a sötét eneriga, hogy a te idióta "tudományod" nyelvével fogalmazzak.. de ezek akkora baromságok, hogy már az akasztókötelet készítem magamnak olyan sötétek vagytok.. főleg te , aki még tetézi a bajt.. még a fizikánál is nagyobb hülyeségekkel, ami már nem ki szó. Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 21:26:23
"Ezért Newton, nagyon helyesen, nem akart belebonyolódni felesleges hipotézisek gyártásába."
Én pedig nem bonyolítom , hanem egyszerűsítem a dolgokat, egy megfelelő ésszerű magyarázattal, Sir William Ockham tökéletes logikai borotvájával miszlikre szaggatom a teljes idióta "tudományodat".. Egyetlen dimenzióval , amit 4 darab szám közé tett 3 darab ponttal tudok leírni a te tökéletesen illogikus és felesleges 500 oldalas "algebrai" krix-krax-aid helyett, amiket szintúgy feldughatsz most, mikor a 72% sötét energiáról egy büdös szót nem tudsz kifejteni, meg a 24% sötét anyagról sem.
Csaba a sötét anyag nem a Világegyetem anyagából hiányzik, hanem a galaxisokéból. Csak sokkal faszábbul hangzik ha wimpeket képzelsz a helyére mintha a láthatatlan hidrogént értenéd alatta.
amiből látszik, hogy a csillagok 0.5%- ot tesznek ki, míg a hidrogén 4%, így ideje lenne felhagynod a H2 molekuláris hidrogén mennyiségének semmibe vételével.
A Világegyetem anyagából nem a sötét anyag hanem a sötét energia hiányzik de csak azért mert azt hiszitek, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. De nem tágul gyorsulva, mert ez az elképzelés mérési hibára épül. A sötét energia gyorsítaná a tágulást.
Ennek ellenére van egy sötét energia, ami a gravitációs sugárzás, de ez nem gyorsítja a tágulást hanem fékezi. Ugyanúgy mint a feldobott követ. Azt is fékezi.
114: a sötét anyag NEM 85% hanem kb 20%. De mivel a sötét energia (ami gyorsítaná a tágulást) az egy mérési hiba eredménye, így a Világegyetem összetétele alapvetően változhat, mert a gravitonsugárzást nem tudom mekkora %- ban vennék figyelembe ha egyáltalán. Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.28. 21:11:58
Te már sajnos számomra kellő alapossággal bizonyítottad, hogy a gondolkodásod nem eléggé "matematikai". Ugyanis elmagyaráztam egy dolgot olyan szinten, amit bármelyik értelmes középiskolásnak meg kell tudni értenie, de nem volt foganatja, Arra is hoztam hasonlatot (lásd a #99-es üzenetemet), hogy milyennek látom a gondolkodásod. Szerintem NEM alkalmas a fizika művelésére, de ha más a véleményed, akkor válaszold meg a #101-es problémát, és ha a válaszod kellően épkézláb lesz, újra nekiugorhatunk.
A FELTÉTELEZÉSEK (hipotézisek) NEM a fizikából, hanem az emberekből fakadnak. Okos emberek nem használnak felesleges feltevéseket. Pl. Newton is TUDTA, hogy az ő gravitációs elmélete elvileg (ha tetszik filozófiailag) kifogásolható, mert hogy TÁVOLHATÁSKÉNT működik (amiről már akkor is tudták, hogy hülyeség kell legyen), de nem tudott olyan elmélettel előrukkoni, amely ne lett volna sokkal bonyolultabb, szintén jó eredményeket adott volna, és kiállta volna a filozófia próbáját. (Ez majd később a Maxwell-elmélettel történt meg.) Ezért Newton, nagyon helyesen, nem akart belebonyolódni felesleges hipotézisek gyártásába. Laplace-nak is volt egy jellemző esete Napoleonnal. Mindketten nagyon okos emberek voltak, Napoleon (tűzérként) a matematikához is konyított, és elolvasta Laplace egyik matematikai munkáját, aztán magához rendelte a tudóst, akit nagyon sokra tartott, de azért csak megkérdezte tőle, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy sehol a hosszú könyvben meg sem említi Istent?!? "Felség, nem volt szükségem erre a hipotézisre." - volt Laplace válasz - és igaza volt. :-)))
Amit manapság fizika vagy csillagászat címén főleg TV műsorokban előadnak, hihetetlen mennyiségben tartalmaznak sokszor vadabbnál vadabb hipotéziseket. Ez része annak a folyamatnak, ahogyan a tudomány frontvonala egyre inkább elszakad attól, amit abból az emberek képesek és hajlandók megérteni. Az embereknek ma is a bölcsek köve kell, vagy legalábbis az ígérete - és akadnak is ígérgetők bőven.
Természetesen nem kell elfogadni az ősrobbanás elméletét, de ha igaz, akkor a galaxisok kialakulása is valahogy emiatt történt.
Mint írtam, a Szalai-féle elmélet csak egy lehetséges magyarázat. (A sötét energiáról meg nem is írtam.)
Az persze más kérdés, hogy ha a sötét anyagot a galaxist mindenütt kitöltő gyengén kölcsönható könnyű részecske adja ki, akkor az a Naprendszert, a Földet és azon minden laboratóriumot is kitölt. Így egy egyszerű kísérlettel (Pl. a tenger alatti vagy bányák mélyén lévő Cserenkov-detektorok seregével) már rég ki kellett volna mutatni...
A barionos anyagot azon az alapon szokták egyes részecskefizikusok kizárni, mert feltételezik hogy "az nyilván hidrogén gáz lenne, tehát láthatónak kellene lennie". Ezért magyaráztam el már többször is, hogy nem gáz, hanem fagyott hidrogén, és ezért közvetlenül NEM látható. Sőt mi több: kiszámolhatjuk, hogy ha mégis láthatónak tekintjük, akkor kb. mekkora eltérést jelenthet a CMB háttérsugárzás ELOSZLÁSÁBAN (mert reflektálva a távoli csillagok fényét mégis csak magasabb lesz a hőmérsékletük egy incuri-pincurit), akkor azt kapjuk, hogy a CMB értékének kb. a negyedik-ötödik tizedes jegyében lesz várható változás, ami hogy, hogy nem, megfelel az észlelt eloszlás fluktuációjának. Ha a sötét anyag valójában barionos, akkor az is kézenfekvő, hogy az eloszlása nem fog olyan rettenetesen eltérni a látható anyagétól (bár alább beszéltünk relatíve kisebb eltérésekről). Ha a sötét anyag nem barionos, hanem pl. WIMP-szerű részecskékből áll, na akkor aztán tényleg látványosan másképp mennének a dolgok, de igen jellemzően NEM szokták végiggondolni ezeket az eseteket, mert akkor elég hamar kiderülne, hogy ezek az elképzelések IRREÁLISAK, már ha úgy vesszük hogy WIMP-ek jelentős mennyiségben vannak. Ezért alkalmazzák azt a stratégiát, hogy kisiklatják a "barionos anyag mint sötét anyag" gondolkodást és közben "lebegtetik a WIMP mint sötét anyag jelölt" vonalat, ámde tartózkodva a komoly belegondolástól.
Te nagyon hülye nézd már meg hogyan kezdődik , mivel kezdődik a sor, és milyen matematikai jelek váltoggatják ott egymást - és + , te nagyon hülye erről beszélek már a topik eleje óta, hogy nem a konvergens érték számít hanem az hogy mit mivel csinálsz ahhoz, hogy megkapd a pi-t amit ráadásul te nagyon hülye kerekítve használsz az idióta "fizikádban" és még jössz itt véges Univerzummal, amikor egy végtelen hosszú számot ráadásul lecsonkolva használsz az idióta "tudományodban" Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:37:10