"De annak nincs fizikai oka, hogy ezek az órák egyszerű (egyenes vonalú) egyenletes mozgástól másképpen járjanak." Ez TÉVEDÉS, ugyanis ez tisztán azon múlik, hogy mi az egyenesvonalú egyenletes mozgás bekövetkezési mechanizmusa (hoztam rá példát).
Ugyanakkor számunkra az a fontos, hogy a fizikai eseményeket EGYMÁSHOZ mérjük, ezért a térbeli távolságok és az időbeli eltérések jellemzésére is valóságos FIZIKAI kölcsönhatásokat kell felhasználnunk. Ezeket NEM kell azonosítanunk a "matematikai értelemben vett" abszolút tér és idő fogalmaival, de a gyakorlatban olyan funkciót fognak betölteni, azzal az eltéréssel, hogy az általunk eddig megtapasztalt kölcsönhatások között még NEM találtunk olyat, amelyik abszolút teret és időt tenne kísérletileg meghatározhatóvá.
(Amígy az időt alapvetően az IRREVERZIBILITÁSA definiálja, a közismert "ciklikusság" csak egy kényelmi praktikus szempont.)
Ne kezeld tényként. Minden jel arra utal, hogy a galaxisok csoportokba verődnek, a clusterek egymás közelébe rendeződnek, a galaxisok összeolvadnak és a központi fekete lukjuk óriásira hízik. És te a semmi instabilitását találod megalapozottnak? Elképesztően tudománytalan a semmi instabilitása, a természettudományok megcsúfolása, amolyan igazi fizikai tudós gondolkodás szerűség.
A sötét anyag koncepciójával nincsen semmi gond, leszámítva azt, hogy főleg részecskefizikusok szeretik folyton előretolni azt a TOVÁBBI elképzelésüket, hogy az valami "nem normális" fajtájú anyag volna, hanem hogy "különleges részecskéket" kellene feltételezni hozzá. Ne ez NEM igaz, NINCS SZÜKSÉGÜNK ilyen járulákos feltevésekre, ők ezt csak azért nyomatják, mert ilyesmikkel is szeretnék alátámasztani pl. az igen drága részecskegyorsítós kutatásokat. A sötét anyag önmagában (a definíciója szerint) csupán olyan anyag, amit közvetlenül NEM LÁTUNK AZ ELEKTRPOMÁGNESES SPEKTRUMBAN, de a gravitációja miatt (amit a csillagok mozgására gyakorol) mégis következtetni tudunk rá. Hogy miért válik láthatatlanná az anyag, arra a következőket kell észbe vennünk: - direkt módon csak a csillagokat látjuk, mert ők sugároznak elsődlegesen az elektromágneses spektrumban. - reflektált, elnyelt, vagy kitakart fény révén viszont alkalmasint láthatunk olyasmiket is, amelyek nem elsődleges "fényforrások". Ehhez azonban elég jóknak kell lenniük pl. a megvilágí[tási körülményeknek (ugyanúgy, mint a közlekedésnél is), továbbá a látni kívánt dolog HATÁSKERESZTMETSZETÉNEK is elég nagynak kell lennie. Na itt szokott lenni a gond, ugyanis: Amíg a hidrogén gáz halmazállapotban van jelen (14 K) felett, addig viszonylag látható, ámde amint kifagy (amolyan bolygószerű méretű égitestekben összetapadva) alacsonyabb hőmérsékleten, a hatáskeresztmetszete sok nagyságrenddel kisebb lesz, és így gyakorlatilag láthatatlanná válik. Az Univerzumban csak addig volt intenzív a csillagkeletkezés, amíg az Univerzum - a háttérsugárzás - hőmérséklete nem csökkent 14 K alá. Ma ez a hőmérséklet csak 2.7 K, és ezért gáz halmazállapotú hidrogén csak nagy csillagok közelében fordulhat elő, egyébként fagyott, és ezért ott csillagok sem keletkeznek. Megvan tehát annak a dinamikája, hogy HOGYAN VÁLTOZOTT a tömegeloszlás ahogyan keletkeztek a csillagok, és annak is, hogy hogyan vált a hidrogén egyre nagyobb része sötétté (láthatatlanná, mert fagyottá).
A sötét energia koncepciója viszont tényleg minimum kétesnek mondható, ugyanis az, hogy az Univerzum egyfajta logika alapján "gyorsulva tágulni" látszik, még NEM jelenti azt, hogy tényleg úgy tágul, PONT OLYASMIKÉRT, mert nem látjuk rendesen mindazon dolgokat, amelyeknek gravitáló tömege van. Ebből kettőt nevesítenék: 1.) A hidrogén eredeti eloszlásáról feltételezhetjük, hogy nagy léptékben egyenletes volt (habár ez is csak egy feltevés), de ahol csillagok alakultak ki, ott ez nyilván megváltozott. Ugyanakkor ahol nem alakultak ki csillagok, ott közelebb maradhatott a korábbi egyenletességhez. Ez konkrétan azt jelenti, hogy pl. a Naprendszer esetében az anyag a belső tartományokban magába a Napba (és a bolygókba) koncentrálódik, majd következik egy nagy és gyakorlatilag üres tartomány (ahonnan koncentrálódott az egykori hidrogén a Napba), ámde még kijjebb lesz egy olyan fagyott tartomány is (még nagyobb), ahol a hőmérséklet 14 K alatti, és habár összességében nagyon sok tömeg van ott, ámde számunkra láthatatlan formában. Ilyen körülmények között az várható, hogy ha pl. egy szonda elhagyta a naprendszer belső tartományait, akkor egyre nagyobb és nagyobb visszahúzó tömeget észlel, vagyis gyorsabban fog lassulni, mint a Nap tömege alapján számoltuk. 2.) Igen ám, de volt idő, amikor az energia (ami a gravitáló tömeg forrása) főleg "FOTONOK" formájában volt jelen (igazából most is, ha kiszámoljuk a háttérsugárzás mint energia tömegét), ami viszont c sebességgel terjed kifelé, azaz folyamatosan hagyja el az általunk ismert Univerzum belső tartományait. Maga a "normális" (azaz nyugalmi tömeggel bíró) anyag is, csak az c-nél KISEBB SEBESSÉGGEL. Ezért tehát a belső tartományokban a gravitációt generáló tömeg (értsd: ENERGIA) az egyre kisebb lesz, annak ellenére is, hogy a LÁTHATÓ TÖMEGET (csillagokj és gázok tömegét), meg a sötét anyagot (a kifagyott hidrogén tömegét) is figyelembe vettük, mert hogy az eltávozó elektromágneses energiát (annak hiányzó gravitáló tömegét) még nem. Ezért tehát ha kifelé tart valami (pl. egy galaxishalmaz) az Univerzum "gravitációs centrumából", az úgy érzékeli, hogy egyre kisebb az Univerzum tömege, ugyanis hozzá képest a fényenergia egy része már kijjebb került. Ez a csökkenő gravitáció FORMÁLISAN keltheti azt a benyomást, mintha egy "antigravitációs hatás" is működne az ismert gravitáció mellett, de ez valójában csak egy bombasztikus, szükségtelen, az áltudományosság határait súroló FELESLEGES FELTEVÉS. Csak annyi biztos, hogy az Univerzum nagyléptékű belső tartományainak a tömege csökken, mert az energia jelentős része elektromágneses úton távozik. (Ugyanebből az is kijön, hogy a látható és a sötét anyag együtt NEM lehet képes arra, hogy az Univerzum anyagát gravitációsan újra összegyűjtse. Ahhoz ugyanis az elektromágneses energiát ("fényt") is vissza kellene szipkázni. Ez elméletileg olyan módon tudna megvalósulni, hogy a háttérsugárzásban (CMB) tárolt energiának kellene drámaian lecsökkennie, ami a következő (mondjuk) 100 milliárd évben tutira nem esedékes.
Nem kellene erősen vitatott elméleteket(vagy még elméletnek sem nevezhető kreálmányokat) tényként kezelni. "hanem egy nagyranőtt fekete lyukból, valódi robbanással alakult ki." Ez nem lehetetlen, de csak egy a sok népszerű jelenleg bizonyíthatatlan elmélet közül. Másik ilyen nagyon népszerű, tudományosan talán jobban megalapozott elmélet "a semmi instabil".
72% Sötét Energia és 24% Sötét Anyag után nem lehet sem "ismert"-ről se "fizikáról" beszélni. Minden szót és fogalmat benne alaposan el kell felejteni, de minimum újra gondolni, újra definiálni.
Az órák járhatnak lassabban is és gyorsabban is számtalan okból, sőt, minden óra másképpen jár. A művészet az, kiválogatni olyan órákat amelyek egy bizonyos pici tűrésen belül egyformán járnak, ezek jobbára atomórák.
De annak nincs fizikai oka, hogy ezek az órák egyszerű (egyenes vonalú) egyenletes mozgástól másképpen járjanak. Ellenkező esetben az órák másképpen járnának tavasszal mint ősszel, mivel a sebességük épp ellentétes irányú.
A fizikai folyamatok sebessége változó, többféle faktor befolyásolja, elsősorban a hőmérséklet. Nincs abszolút idő és nincs semmilyen idő. Olyan idő van amilyet definiálunk és ez egy fogalom, ami a természetben nem létezik. Csak anyag létezik ami mozog,
Ebben a kaotikus világban keresünk olyan ciklikus folyamatokat amelyekhez definiálhatjuk az idő telését. Egy álló világban értelmetlen lenne az idő definíciónk, mert nem tudnánk mit számlálni. Az idő ciklusok számolgatása.
Az Univerzum NEM végtelen.
A mi Univerzumunk (amint a többi is) keletkezett, fejlődik és elpusztul. Az Univerzum működése ciklusos, de nem a relelm sugallta apró görbe pontból, hanem egy nagyranőtt fekete lyukból, valódi robbanással alakult ki.
Természetesen volt "előtte", egy másik éppen összeomlott Univerzum volt előtte. És jól mondod, az Univerzum jelenlegi formája, ez nagyon lényeges.
Ami végtelen, az az "existence" -nek nevezett végtelen sugárzás, maga az anyag. Végtelen számú Univerzum létezik, ezek pulzálnak, nem mind lakható, inkább csak néhány alkalmas az élet kialakulásához.
Az Univerzum keletkezése elméleteket mindig úgy kell érteni, hogy "az Univerzum MOST ISMERT formájának a keletkezése". Ennek jegyében is LEHET olyan kérdéseket boncolgatni, hogy "mi volt előtte", vagy "mi volt máshol", de akkor meg kell adni hozzá azokat a fogalmakat (méréseket, mennyiségeket, stb.) is, amelyekkel az valahogy kezelhető. A korábbiaknál pontosabb definíciók nélkül aligha tudsz majd boldogulni.
Az órák igenis JÁRHATNAK LASSABBAN attól, ha pl. mozgatod vagy gravitációs térbe teszed őket, de ezt a jelenséget tényleg nem szükséges olyan fogalommal leírni, amelyben szerepel az "idő" szó, mert sokakat félrevezethet. Ugyanis NEM arról van szó, hogy az abszolútnak tekintett Netwton-féle tér és idő változna meg (az ugyanúgy marad abszolút, mint volt eddig!), hanem a FIZIKAI FOLYAMATOK BEKÖVETKEZÉSI SEBESSÉGE változik meg, mégpedig minden jel szerint EGYSÉGESEN. Hasonlat képpen próbáld meg elképzelni a következőt: Tegyük fel, hogy egy lóverseny-szerű játékban másodpercenként 300 ezret léphetsz, lépésenként 1 km-t. De nem vagy köteles haladni, illetve megteheted azt is, hogy csak oda-vissza lépdelsz (csárdásozol). Ez esetben a haladási sebességed szükségképpen kisebb lesz, eredőben akár nulla is. Ha bezzeg gyorsan szeretnél haladni, akkor NEM tökölhetsz az oda-vissza táncikálással, vagyis a táncikálás és a haladás sebessége között ellentétes viszony lesz. Ha valamilyen fajta táncikálással szeretnél bármi egyebet megoldani (belső fizikai folyamatot), annak belső sebessége szintén a maximális haladási sebesség kárára megy és viszont. Másik hasonlattal élve: minél gyorsabban kell futnod, annál lassabban tudsz gondolkodni.
Egy-két helyen nagy a baj...
A relativitáselméletre hivatkozva szokás arra hivatkozni, hogy "Nem létezik abszolút idő", de ez egy FÉLREÉRTÉS. Einstein csupán a maga szempontjából haszontalannak találta ezt a fogalmat (az abszolút tér és még néhány más mellett), ezért igyekezett nem használni őket, hanem helyette használhatóbbakat konstruálni. A helyzet analóg azzal, hogy pl. a Földön lezajló események szempontjából sem praktikus egy olyan vonatkoztatási rendszer, amely mondjuk a Galaxis közepéhez (vagy ki tudja mihez) van rögzítve, hanem az a kényelmes amely amúgy a kozmozban mindenféle mozgásokat végző Föld felszínéhez, vagy középpontjához van rögzítve. Az időskálánál ugyanígy. Amikor fizikai kölcsönhatások révén bekövetkező eseményeket akarunk egymással viszonyba hozni, akkor szinte mindig az derül ki, hogy olyan lokális skálákat érdemes használni (bármely fizikai mennyiségre), amely magukhoz a kölcsönhatásokhoz illeszkedik jól. Ha pl. azt találjuk, hogy valamiért az ÖSSZES kölcsönhatás valamilyen "görbült felület" mentén terjed, akkor mondhatjuk akár azt is, hogy maga a tér olyan görbe, és azért. De ez NEM egy szükségszerű következtetés, sőt, ami azt illetio elhamarkadott is. Ha ugyanis később találnánk egy kölcsönhatást, amely az előbbi görbült felületből kilépve is képes terjedni, az azonnal CÁFOLNÁ, hogy valóban a "matematikai téridő" lett volna görbe, és nem csupán az addig vizsgált fizikai kölcsönhatások mezeje. Más tehát a "matematikai tér", és más a "fizikai tér". Utóbbira nézve NEM mi, hanem a természet szabja meg, hogy milyen legyen, a matematikai értelemben vett tér és idő viszont továbbra is lehet olyan, hogy a világon SEMMIFÉLE korlátot ne jelentsen az anyagra nézve. Ilyen értelemben tehát a matematikai téridő végtelen sok dimenziós, és benne nincs semmiféle korlátja sem a kiterjedésnek, sem a sebességnek, sem a gyorsulásnak, sem bármelyik deriváltjuknak. Jellemző, hogy tetszőleges GÖRBÜLT TÉRIDŐRE (bizonyos minimális feltételek mellett) létezik egy, magasabb dimenziós eukildeszi téridő, amelyben a görbült téridő csak egy altér, mondhatni egy fizikai objektum. Ezért pl. a "c" határsebességi korlát NEM a matematikai téridőből fakad, hanem csak a mi konkrétan fizikai világunknak egy tulajdonsága. Mint mondjuk a focilabdának a görbülete, vagy a felszínének a nagysága, esetleg a belső rugalmassága, stb.
Astro barátunk megint jön a hülyeségeivel.. :)) meg ez a TOR vagy ki..két idióta :) Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.24. 23:53:46
Ugyanez a "tudomány" összehordott már annyi sületlenséget, hogy az óvodások is falnak mennek tőle , akkora nagy baromságok.. Univerzum kezdete, Nagy Bumm... "garvitáció" definició nélkül.. erre meg egy egész "tudomány" is épül állítólag. már azt se tudják mit hazudjanak, hogy meg tudják etetni a jónéppel hogy értenek még bármihez is.. egyik nap még párolognak a fekete lyukak másnap már nem, aztán megint... egy büdös szó nem igaz a "tudományukból" , olyan hülyék a tudományhoz , mint a döngölt agyag. Ha egy percig is használták volna az eszüket , a fejükben, akkor elő se jönnek a "részecskék" fogalmával, egy végtelen Univerzumban.. mert ez már felülről súrolja a fejfalbaverés kategóriáját.
Azért érdekes lesz, ahogy ez a két agyatlan barom, TOR-rent és Astrojan egymásnak esik:)))
Szerencsétlenkém!
Az a megbukott tudomány hozta létre a számítógépet, amin ide írsz baromságokat az Interneten keresztül, amit ugyancsak azok az okostóbiások alkottak meg, akiket te agyatlan baorom itt lesajnálsz...
De az idő nagyon is létezik, csak éppen egy sima egyszerű törtszám, és semmi bonyolult krix-krax bullshit-tenger, Lorentz-kontrakció, meg Minkowski-tér nem az alapja, hanem egy jóval egyszerűbb ok. Jóval egyszerűbb, oka és jóval alapvetőbb következményei vannak, mint pl. az Univerzum egyszerű működése..
De se te , se a fizikusok, se más, rajtam kívül még nem értette ezt meg, és addig nem tudtok semmiféle tudományról beszélni, amíg egy ennyire alapvető és ennyire egyszerű dolgot sem tudtok abba a kút fejetekbe belekalapálni..
Idáig egyet is értünk , a "fizika" megbukott , onnantól hogy ilyen hülyeségeket hord össze, mint az Univerzum keletkezése, amíg nem fogják fel, hogy a telennek nincs se eleje se vége, addig olyanok a mai fizikusok, mint a csecsemő aki egy homokozó vödörrel a kezében próbálja -ész nélkül- felfedezni a körülötte lévő világot. A fizika már rég megbukott, már akkor megbukott amikor még meg se született... De ennyi ésszel és egy vödör vízzel még akár ürgét is önthetnének az okos tóbijások... nemhogy dollármilliárdokat idióta, alaptalan süket "kísérletek"-re költeni amiből az égvilágon semmire nem fognak rájönni, max. arra, hogy még hülyébbek lettek, mint eddig voltak.
Az nem baj ugye, hogy egy modell, elképzelés, hipotézis vagy fantáziálás nem attól közelíti a valóságot, hogy hány tudós áll mellé.
Engem például hidegen hagy, hogy hány tudós áll pl. a Higgys bizony mellé, a gyorsulva tágulás mellé, a semmi felfújódása mellé, a nemlétező szingularitás mellé, a nemlétező tér vagy téridő keletkezése mellé satöbbi, de egyáltalán hol vannak ezek bizonyítva?
A fizika tudomány matematikai eszközökkel próbálja leírni a létező világot, miközben egyre inkább létezőnek tekinti a saját maga által kitalált és alkalmazott leírást. És mindenekelőtt bizonyítottnak vélsz olyan dolgokat amik félreértéseken alapulnak, elég sok van ilyen pedig egy is sok belőle.
Főleg a "mainstream" "fizika" agymenéseivel van tele, az övékhez képest még Astrojan esti meséi is jobbak. Bár sajnos ez utóbbi is nélkülöz minden logikát , és nem találok benne sehol egy algebrai definíciót sem, még túlbonyolulított krixkraxokat se , nemhogy egyszerűeket , amiket én írtam.
Most nem a te fantazialasodrol van szo. Otletekkel es hipotezisekkel tele a padlas, de bizonyitva egyik sincs meg, a tied vegkepp nincs bizonyitva. Ha tevednek, akkor varom a listat hogy mely tudosok alltak az elmeleted moge.
Univerzum, a teremtéséről alkotott elméletek szerint, már ha teremtették egyáltalán és nem egyszerűen csak (nem hivatalosan) elkezdődött, akkor körülbelül tíz-húszmilliárd éves lehet. Ezt alapul véve a Föld életkorát négy és félmilliárd évre taksálják. Ezek az adatok pontatlanok. Középkori zsidó tudósok a Teremtés időpontját i.e. 3760-ra teszik, az ortodox teológusok pedig egészen i.e. 5508-ig is elmennek. Ezek az adatok is pontatlanok.
James Usher érsek (1580–1656) 1654-ben megjelent Annales Veteris et Novi Testamenti c. művében azt taglalja, hogy az Ég és a Föld i.e. 4004-ben teremtetett. Egyik segédje továbbvitte a számításokat és diadalittasan kijelentette, hogy a Föld egy vasárnapi napon jött létre, i.e. 4004 október 21-én, pontosan reggel kilenc órakor, mert Isten szerette kora reggel elvégezni a munkát, amikor még friss volt. Ez a számítás is téved. Körülbelül negyed órával.
Az egész fosszilis dinoszaurusz-ügy csak egy nagy vicc, aminek a poénja a paleontológusoknak még nem esett le. Ez két dolgot bizonyít: Először is, Isten hihetetlenül titokzatos, ne adj' Isten körülményes utakon közlekedik. Isten nem kockázik az univerzummal; saját felfoghatatlan játékát játssza, amit ő talált ki. Ez a többi játékos szemszögéből leginkább egy érthetetlen és bonyolult pókerjátszmához hasonlít, amit koromsötét szobában játszanak üres kártyalapokkal, végtelen tétekkel, és egy osztóval, aki nem mondja el a szabályokat viszont végig mosolyog.
Másodszor, a Föld a Mérleg jegyében született. A Mérleg horoszkópja aznapra, amikor ez a történet kezdetét veszi, a Tadfieldi Hirdető „Az Ön csillagai” rovata szerint a következő: MÉRLEG (LIBRA) Szept. 24. – Okt. 23. Egy kicsit leépültnek érzi magát, mintha mindig ugyanazokat a köröket futná. A családi és otthoni dolgok nagyobb hangsúlyt kapnak, de kerülje a fölösleges kockázatot. Egy barát nagyon fontossá válhat. Tegye félre a fontosabb döntéseket, amíg úgy látja, kitisztult a levegő. Ma érzékenyebb a gyomorgörcsre, ezért kerülje a salátákat. A segítség váratlan helyről érkezhet. Ez az előrejelzés tökéletesen helytálló volt, kivéve a salátákra vonatkozó bejegyzést. (Pratchett & Gaiman: Elveszett próféciák)
Eloszor is kutatni sosem ertelmetlen. Ha nem beszelunk rola, akkor soha nem lesz lovesunk sem rola, es mehetunk vissza lelegeztet-gepeket gyartani. Masodszor is, nagyon jol tudunk mar az inerciarendszerek kozott valtani, ez nem egy rejtelyes, ismeretlen terulet. Szoval egeszen nyugodtan kijelolhetjuk sajat magunkat mint inerciarendszert, ami nem hulyeseg, mert vegso soron a sajat magunk univerzumban levo helyere vagyunk kivancsiak, hogy hogyan hat minden rank. Es kozelitesnek is jo, mert a lathato univerzum anyaganak donto tobbsege alacsony sebesseggel mozog egymashoz kepest. A mi inerciarendszerunkrol atterve egy masik csillag, vagy Andromeda galaxis inerciarendszerere, nem nagyon valtozik semmi.
Nyilvan a fogalmakat mi talaltuk ki, ezt soha senki nem is vitatta. Ezek a fogalmak ahhoz szuksegesek, hogy mi emberek ertelmezni tudjuk a korulottunk levo vilagot, es meg tudjuk egymassal beszelni, ezert kozos nyelvet kell beszelni.
De minden fogalom szuksegszeruen a valosagnak csak egy jobb-rosszabb kozelitese, es tematol fugg hogy az adott kozelites elegendo-e. Pl foldi/emberi korulmenyek kozott a hagyomanyos, linearis idofogalom teljesen jo. A foldet elhagyva, vagy qvantumszinten ez mar bizonyitottan nem eleg, de a relativitas-elmelet altal definialt ujabb ido-fogalom marjo megkozelites.
De ha a lathato univerzumunk hatarait feszegetjuk, akkor mar ez sem eleg, lehet meg tovabb kell pontositani az ido-fogalmunkat. Amig nincs meg a "mindenseg elmelete", addig nehez errol biztosat mondani.
Semmilyen idő nem létezik, az idő fogalmat mi, emberek definiáltuk.
Nincsenek inerciarendszerek, csak a mozgó anyag ami létezik, a fogalmak nem léteznek. Az összes fogalmat mi találtuk ki és megpróbáljuk a csecsemőknek is megtanítani, hogy ők is hasonlóan használják mint mi.
Nem telik másképpen az idő, mert az órák járása nem változik attól, hogy például sétálsz az óráddal vagy alszol vele. Lehet másképpen látszik ha gyorsan mész, de a repülő is kicsinek látszik amikor ott fennt repül.
Hát valószínű "hozzánk" képest. Ha valakivel találkoznod kell du. 4-kor az xy utca sarkán, akkor nem gondolkozol azon, hogy a megadott időt és a helyet melyik inerciarendszerben kell értelmezni, és hogy ugyanabban értelmezd-e mind a kettőt, vagy esetleg különbözőben. :D
Teljesen értelmetlen az univerzum koráról beszélni, hiszen minden inerciarendszerben másképpen telik az idő, és az univerzumban szinte végtelen (vagy végtelen?) számú inerciarendszer van.
Miről beszélünk egyáltalán? Nem létezik abszolút idő, tehát mihez képest?
Szerintem józan paraszti ésszel is érthető, hogy saját "info-bubijukban" kutakodnak... :) (Végül is kár is lenne a "16. dimenziót" górcső alá venni, tudja egyáltalán valaki, hogy ott ki oszt Nobel-díjat?)
Akkor buli lesz! Utoljára szerkesztette: globint, 2019.09.24. 06:31:37
Jó a meglátás, én személy szerint nem tudom eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek amikor arra gondolok,, hogy egyesek , akik tudósnak nevezik magukat, képesek egyáltalán az Univerzum kezdetésről beszélni, sőt még "konkrétan" meg is nevezni az időpontját, és fogalmam sincs hova tették a józan eszüket, amikor előjöttek ezzel az ötlettel...
Sokminden csak úgy bele van gyömöszölve , kalapálva a "tudósok" fejébe, mint pl. a PI téves definíciója, és fogalma, a végtelekEK, a "részecskék" fogalma a végtelen Univerzumban (Gratulációm!) , alapvető tények és azok brutális következményeinek a fel NEM ismerése, mint pl. a 4 a térdimenziók teteje, mert ott a legtöbb a natív térkitöltő hálók száma,
alapvető logikai tények fel nem ismerése és ezek nélkül még alapvetőbb valódi matematikai tények összekapcsolásának totális hiánya, mint a műveleti rotáció , definíciók és ész nélkül való rohangászás mint pók a falon, "gravitáció" és egyéb tündérmese fogalmakkal, mint az idő, ahol azt sem értették meg hogy tört dimenzió, az ami nem egész, mint a tér. ENNYI,
amelyekből csak egy is kukázza a mai teljes "tudományt" nemhogy az összes, amit maradéktalanul tudok bizonyítani.
Hát még a Nobeldíjas gyorsulva tágulás mennyire nehezen hihető, ahol csak egyetlenegy SN adatait felhasználva döntöttek a gyorsulva tágulás mellett. Pedig minden tekintetben hatalmas a bizonytalanság a mérésekben.
Egyébként a 14.5 éppen nincs benne a 13.8 -ban hanem csak bele van gyömöszölve.
Informatika és tudomány
fejfalbaverés kategóriáját.
