Az a baj, hogy ez nem magyar sajátosság. Azért említettem a téeszeket, mert akkor még nagyjából közelített egy modern és fenntartható földmérgeléshez a termények előállítása. Ma már akarat sincs arra, hogy a föld 'termőerejét' megóvják. Sem nálunk, sem máshol. Hatalmas monokultúrák, 'beszűkült' fajok (errefelé repce, búza, kukorica, napraforgó és ennyi).
A vegyszereknek köszönhetően a beporzó rovarok egyedszáma is jelentősen csökken (Németország, Amerika, Franciaország - csak hogy a kisebb országokat is megemlítsem).
Európában átlagosan 16-szor gyorsabban merül ki a termőföld, mint amennyi új keletkezik. Bunkóciában ez az arány huszonegyszeres. Ezen a jelenségen nem segít a műtrágya. Továbbá a CO2 kibocsátásnak az egynegyedét teszi ki a mezőgazdaság által elpöfékelt cucc (ebbe még nincs belesaccolva a műtrágyagyártás).
Na, most mondtad ki az igazságot. Itt Magyarországon minden rendszert elbaszunk, a feudalizmustól kezdve egészen a mai napig. Egyik sem úgy működött, ahogy máshol, és persze a kapitalizmus sem. Mondjuk ez fele részben azért van, mert ahelyett, hogy a helyi viszonyokhoz igazítanánk a dolgokat, jellemzően amit átveszünk, azt mindig beleerőltetjük a fennálló helyzetbe, még több torzulást okozva ezzel.
Ez a fő baj, az átgondolatlanság. Ha valamit átveszünk máshonnan, azt átgondolatlanul tesszük, ha valamit magunktól találunk ki, az sincs átgondolva. Az előre tervezés hiánya krónikus hazánkban. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.19. 16:03:47
Ez egy szabályozási kérdés! A magánszektor üzemeltetése mellett sem kéne ilyen problémákkal szembesülni, ha megfelelő lenne a szabályozás. Ahogy sok más országban ez működni tud. Vagyük észre, hogy itt a magyar mentalitással van a baj, jellemzően teljesen mindegy, milyen rendszerben működő mezőgazdaságot barmolnak szét az uram-bátyám mentalitással.
" azt kene leloni aki eloszor belepett a tszbe, meg azt, aki eloszor kilepett" egy volt tsz tag 2000es evekbeli megjegyzese amit en is szalloigekent hallottam, mikor dumaltak felettem. ez mindent elmond, szvsz. Utoljára szerkesztette: intl, 2020.01.18. 18:55:29
Ezt nehéz megállni. Ha már kenyér, akkor legyen kövér. Akkortájt egy-egy régiót egy-egy pékség látott el kenyérrel, nem ötven-száz kispékség, mint jelenleg. Energiahatékonyság tekintetében az ilyen centralizált termelés praktikus. Viszont... Azon kívül, hogy mindenki lesz@rt mindent, ha elromlott valami, esetleg 'rendkívüli' volt az időjárás, akkor az fennakadást okozhatott a gyártásban és a kiszállításban. Mivel nem volt mivel és kivel versenyezni, így maradt az "eszi, nem eszi, nem kap mást" effektus. Más iparágak esetében is ezen felállás uralkodott.
A termelő szövetkezetek létezésével felénk sokkal közelebb állt a mezőgazdaság a fejletti nyugathoz, mint jelenleg. Azóta a maszekok kivágatták a talajeróziót megakadályozandólag meghagyott||telepített erdősávokat, beszántották a belvízelvezető csatornákat. A műtrágyahasználat nem KNP mérésekre hagyatkozik, hanem az ahs szabványra. Vidéken az állattartás konvergál a nullához, így ennyit a szerves trágyákról. A szerves trágya mellőzése és a műtrágya ész nélkül való használata elősegíti az édesvíz készletek tönkremenetelét. Jelen pillanatban nem fenntartható a földművelés, ha minden az elkövetkezendő 50 éves terv szerint alakul, akkor nem lesz már termőföld sem - szó szerint nem lesz.
Lehetne még ragozni, de alapvetően nem az alapelvvel van a baj (lsd.: termelőszövetkezet), hanem a kivitelezéssel, amit annak idején a hűséges elvtársak oldottak meg okosba'. Java részt most már milliomosok vagy milliárdosok, s ugyanígy folytatják a "hagyományőrzést"...
"Ok, termelőszövetkezet...Láttuk, hogyan működött itthon is. Olyasmit állítasz be működőnek, amit már kipróbáltunk és nem működött."
Tévedés. Dánia, 1825. Termelőszövetkezetek először alakultak. Marx még meg sem született. És ma is működnek nagyrészt. Azért gondolom nem kell megmagyaráznom, hogy ha a dánoknál életképes, akkor itt is az. Feltéve persze, hogy a rendszerváltáskor nem úgy alkotják meg a szövetkezeti törvényt, SZÁNDÉKOSAN, ami versenyképtelenné tette őket. Egy Magyarországi sajátos balfaszság, nem pedig egyetemleges igazság amit mondtál.
A szövetkezeti föld pedig nem állami föld volt már akkor sem, de sajnos funkcionálisan az állam belepofázott mindenbe. És természetesen a magyarországi hiány a KGST-nek vagyis végső soron a magyar államnak tudható be, mert gyarmatként önmagunk helyett a ruszkik ellátása volt az elsődleges feladat... Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.18. 17:13:33
Ok, termelőszövetkezet...Láttuk, hogyan működött itthon is. Olyasmit állítasz be működőnek, amit már kipróbáltunk és nem működött. Állami kézen voltak a földek, a vállalatok. Biztos nekem szelektív a memóriám, de én abból az időből kis választékra. folyamatos hiánycikkekre, és állandó sorbanállásra emlékszem. Volt, hogy a kenyérre 1 órát kellett várni, mert az Állami Sütőipari Vállalat néven futó gittegyletben b*sztak hatékonyan dolgozni, más meg nem volt csak az. Vagy kivártad, vagy sütöttél magadnak kenyeret otthon. Ezzel szemben ma a "gonoszgecimultik"-nak köszönhetően (de még csak nem is feltétlen nekik, jellemzően a sarki pék is a világpiacról beszerzett alapanyaggal dolgozik), k*rva nagy a választék, hiány nincs, és számos forrásból válogathatok. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.01.18. 16:57:21
Te is fiam Brutus? Te sem tanultad meg az értő olvasást?
Mert én nem látok abban a hozzászólásban egyetlen sort sem, ami ellenkezne azzal amit te írtál. De tényleg.
Azért ne feledjük már el, hogy a 60-as évektől bekövetkezett mezőgazdasági forradalomnak köszönhetjük amit leírtál, nem pedig mezőgazdasági gigamultiknak, mint pl. a Monsanto. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.18. 16:37:03
Na neee...Ennyire még Te sem lehetsz szemellenzős. Jelenleg a modern technológiáknak hála, 1 Hektár termőföldből 10-12-szer annyi terményt veszünk ki, mint normál, technológia-mentes műveléssel! Ez tény! Ha ezek a fejlesztések nem történtek volna meg, ma nemes egyszerűséggel éhen halnál mert nem lenne mit enned! Nézd már meg, hogy a gépesített mezőgazdaság előtt hányszor volt éhezés egy rossz termést hozó évet követően, és hányszor látsz ilyet azóta a fejlett/fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban?
Jelen cikk pont arról szól, hogy a nagy cégek már megint még nagyobb előnybe kerültek a mezőgazdaságban, mert ők megengedhetik maguknak azt amit az új traktorok gyártói csinálnak, míg a csóróbbnak be kell érnie ezer éves használt darabokkal. Lásd: kvp hozzászólása lejjebb.
Az N+1 Európában még viszonylag nagy számot takar, de az USA-ban már korántsem olyan széles ez a kör. És afelé haladunk itt is. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.18. 16:23:15
Fogalmazzunk úgy, hogy valamiféle vadbaromság sugárzik most belőled. Már megint nem beszéltem kis méretről. Te szajkózod ezt. Én NORMÁLIS, gazdaságos méretű termelésről beszéltem, ami nincs multimilliárdos cégek kezében, hanem vagy állami, vagy közösségi, vagy hibrid, vagy középvállalati vagy egyéb.
A kereskedelem célja az amit mondasz, csak megint úgy csinálsz, mintha ezt rajtad kívül senki nem tudná... Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.18. 15:55:45
A mezőgazdaság fényévekre van ettől. Ezen felül ott, ahol ez a helyzet kb. ez ott sem egy hízott seggű milliárdos birtokolja a céget. Ilyen pl. az Airbus vs Boeing. A GE vs PW, stb. Fogalmazzunk úgy, hogy valamiféle félkonteós ökörség sugárzik most belőled.
Nosza, indíts egy vállalkozást és szembesülj azzal, hogy kicsiben focizni mennyire realtíve drága fajlagosan. Ezért van az, hogy falun is kihal a disznótartás, mert embertelenül drága háztájiba csinálni. Pont azért nem vág az ember maga disznót, amiért nem gyárt senki magának autót.
Ez van.
Ezt az elvet az írja felül, ha annyira a világ végén laksz a fejletlen világban, ahol az egyetlen opció az önellátás. Na, ezek a régiók azok, amik beleragadnak ebbe a "fejlettsége", mert kereskedelem híján ez amit ki tudnak hozni.
A kereskedelem lényege az, hogy specializálódva és cserével mindenki jobban jár. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.18. 15:52:20
A méretgazdaságosság nem indokolja, hogy egy-két hízott seggű milliárdos a világ túl felén birtokoljon egy egész iparágat. A méretgazdaságosság üzem méretet jelent, nem tulajdon viszonyokat.
Továbbra sem értelek. A luxustermékeket leszámítva egyre nagyobb cégek állítják elő, mert a méretgazdaságosság miatt így olcsóbb.... De felőlem üzemeltess népi kohót. Fantasztikusan "bevált" koncepció volt... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.18. 15:32:16
A lényeg felett elsiklasz, hát a szádba rágom faszkalap. A mondandóm LÉNYEGE, hogy az emberektől elvették a termelési eszközt a földet, amit modern technikával meglehet művelni termelő szövetkezetekben is, (AHOGY PÉLDÁUL DÁNIA JELENTŐS RÉSZÉBEN TESZIK A MAI NAPIG) semmi szükség az imádott cégekre. A technológia ellenességem, ami ellen vitázni akarsz minden áron, NEM LÉTEZIK.
Imádom az egysoros beböfögéseid. A gépesített mezőgazdaság nélkül nem lenne modern társadalom, mert mindenki a földet túrná ma is. Az a picit felesleges ember, ami anno volt, abból volt egyéb mesterség, aki nem csak vagy nem túrta a földet. Te meg jössz itt mindenféle zavaros félkonteókkal.
Sajnos, nem egyről beszelünk, a 8000 szériás traktorok amikor kijöttek akkor a 4650-et váltották. Ahogy lenni szokott a 4650 kiforrott volt míg az új jövevény igen sok átalakításon ment keresztül DE amikor kijöttek 8010 8020 és 8030 szériával akkor azok elég jo kiforrott konstrukciók voltak, es kb 270LE-ig skálázódtak. Ma meg akarsz venni egy 270LE traktort, akkor feláldozod a megbízhatóságot és pontosan ugyan annyi ember kell.
Ez a baj.
Az oka egyszerű, költség kímélés okán kb minden évben lecserélik az egész elektronika rendszert, meg majd az összes beszállítót.
Ez a probléma ugyan azt a teljesítmény szintet akarod megvenni, nem tudod az uj elektronika nélkül amibe a funkciók nagy része hasztalan, mert nm nagyon találsz olyan gépkezelőt aki érti is mire jó.
Az meg a másik baj nincs olyan szerelő aki ezt a változást követni tudna, milyen elektronika milyen nyűggel jön. Vagyis nem az van hogy kijon 2 szerelő és megoldja, hanem kijön egy leolvassa az alváz számot, 1 hetig levelezik a gyárral, mire kinyögik ez a baj, de nincs alkatrész hozza EU-ban. Ez elfogadhatatlan egy idénymunkában.
Nem. Az a vége, hogy olcsóbb a kaja. Régen az emberek sokkal nagyobb hányadot költöttek pusztán a fennmaradásra. Ma odáig jutottunk, hogy egyes országokban az alapvető létfenntartás ezen része kb. 'meh' szinten van a lakhatást leszámítva.
Nálad messzire gurult a félkontenós gyógyszer. A nagyüzemi termelés hatása az, hogy ma olyan széles termékpalettáról válogathatsz, mert specializálódva olcsón termel mindenki. Ez a modern társadalom alapja. Mindenki azt teszi, amihez lehetőleg jól ért és ettől magas a termelékenysége. Nem a pék szerel repülőt és nem az agysebész süt kenyeret.
egy valami dont: a piac. nem fogja megfizetni h te kapaltattal / kezzel termeltel. az atlagember sem fogja megfizetni.
Képzeld igen. És szerinted a saját földemet kapáltam? Nem, a másét. Nem engem tart el az a föld, hanem a tulajt. A nagyüzem pedig nem az embereket tartja el, hanem csak a nagyüzem tulaját, világos így már remélem. A termelt áru és a termelő (dolgozó) ma már egymástól el van távolítva erősen. A középkori ember terménye az adótól eltekintve az övé volt. Ma az emberek kiszorulnak a termelésből mezőgazdaságban is, meg az iparban is az automatizáció miatt, és cégek veszik át a helyüket.
Ugyanez a középkorban is megtörtént ritkán, amikor a földesúr mindenkit elzavart a földjéről és az így elrabolt területet mondjuk rabszolgákkal műveltette meg. Olyankor az egész termény egy emberé volt, a csórók meg elvándoroltak, vagy éhen döglöttek. Ami ma is történik egyébként a vidék kiürülésével. Csak ma nem elzavarják őket fegyverrel, hanem gazdasági nyomással. És újra eljön az új földesurak korszaka. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.17. 21:05:31
" Nem a közékorban vagyunk, ahol kb. 1,1 embert tartott el talán 1 ember a földeken. Ma ez valami 1:150 tája. Az automatizáció ezt még inkább kitolja. "
Az a probléma, hogy a nagyüzemi termelés, nem az embereket tartja el, hanem a nagyüzemeket. Az ember kiiktatásával a rendszerből meg még inkább csak a nagyüzemek profitja nő, amiből az emberek haszna nulla. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.17. 19:51:07
Hát én az autóknál is támogatnám ezt. Az hogy törésvédelmet és egyéb biztonsági technológiákat fejlesztik az rendben van. Ezen felül a fékszervó, kormányszervó, elektromos ablak is. Viszont a többit úgy hajítanám ki legszívesebben, hogy csak úgy csattan, annak ellenére, hogy én maga is IT területen dolgozom 17 éve.
Azért ha belegondolunk, hogy Benjamin Franklin semmit nem szabadalmaztatott elvből, mert azt gondolta, hogy az az emberiséget jobban szolgálja, elég messze jutottunk arról a pontról.
" Az első egyetemi számítástechnika-tanszékek a védelmi minisztériumban működő Advanced Research Projects Agency támogatásával jöttek létre. A hivatal által nyújtott források nagyban elősegítették a mikroelektronikai és számítástechnikai újítások kifejlesztését. Egy másik hivatal, a Small Business Innovation Research program évi 2 milliárd dollárral támogatja az innovációs kisvállalkozásokat. Az Energiaügyi Minisztériumban is számos hasonló alegység működik.
Hogy milyen fontos az állami segítség még a modern technológiai újításokban is, mi sem jelzi jobban, mint hogy az innovációs ágazat fórumának, az R&D Magazinnak éves 100-as toplistáján 2006-ban 88 amerikai termék szerepelt. Ezek közül 77 kifejlesztését állami források is segítették.
A Fehér Ház weblapját böngészve az is kiderül, hogy az állam még az idei év slágere, az iPod kialakításához is adott támogatást. Csakúgy, mint a lítium-elemhez, az LCD monitorokhoz és a DRAM memóriamodulokhoz. A Longview Institute technikai újítások körüli mítoszokat leromboló kutatásai pedig arra is rávilágítanak, hogy a személyi számítógép, a DVD, a mikroprocesszor, az internet kifejlesztésében is szerepe volt a kormányzati támogatásnak.
A hírek azonban csak ritkán tesznek említést a kormányzati támogatásokról. A szabadpiaccal kapcsolatos mítoszok széles körben elterjedtek, ami könnyen oda vezethet, hogy a jövőben csökkenhet az állami szerepvállalás. Márpedig ha Block érvelése helytálló, akkor ennek az innovációs ágazat látja majd a kárát. "
Dehogy ment abból. A katonai cuccok közül sok még rég analóg elektronikával ment és maradt, amikor a civileknél használt cuccok már rég félvezetőn voltak.
Eleve egy része olyan minősített volt, hogy a civilek nem is tudtak arról és nem is alapozhattak rá. Ilyen volt pl. az F-14A digitális számítógépe. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.17. 15:05:40
kvp: itt egy korabbi kommented, https://sg.hu/forum/uzenet/1535190022/17 erre kerdeztek mar masok is, tudsz vmi forrast? koszonjuk.
balazs azok a fundamentalis alapok amikre az egesz modern (felvezeto)ipar letrejohet, epul, az allami (hadi) koltsegvetesbol ment, szal itt csak a pofa nagy, meg a hozzanemertes. nem veletlen, hogy igazan huzosnevu multihoz nem vesznek fel. ^^ Utoljára szerkesztette: intl, 2020.01.17. 14:23:16
De lásd lent. Ha neked 10 kombájnod volt és kellett hozzá vagy 11 ember, hogy stabilan kizavard őket, akkor ma 2 ember is megoldja és majd kijön a szerviz.
Okkal léteznek ezek. Ha nem lenne rá igény, akkor nem lenne. A cikk arról szól, hogy a piac EGY SZELETÉNEK, ez nem felel meg. Ha meg olyan kérdezel, aki úgy üzemel, amit írtam lehet, hogy a képedbe röhögne, hogy nincs az az isten, hogy régit használjon.
A traktorokról meg annyit, elég sok közöm volt hozza, ami a probléma, egy uj JD betekarito gép. 1 szezont sem képes végigfutni komolyabb meghibásodás nélkül, míg 10 evvel ezelőtt ez nem jelentett problémát. Itt van a kutya elásva, minden jobb lett és zártabb.
Vagy az olyan gazdának, aki bepróbálkozik, hogy kis személyzettel hatalmas területet művel meg. Amikor a bérek nyugaton 30-60 ezer dollár és euróban repkednek, akkor minden drágaságával lehet, hogy olcsóbb egy önvezető és távfelügyelt mezőgazdasági gép, mint bele +1 ember, aki vezeti. Ha éppen nem beteg a gyerek, éppen nem szül az asszony, éppen nem beteg maga a munkavállaló, stb.
Nem a közékorban vagyunk, ahol kb. 1,1 embert tartott el talán 1 ember a földeken. Ma ez valami 1:150 tája. Az automatizáció ezt még inkább kitolja.
A cikk csak a kisebb gazdalkodokat nezi. Ok azok, akik nem eleg tokeerosek ahhoz, hogy a 7/24-es gyorsszervizt meg a melegtartalek tratktorokat megfizessek. A nagy teruleten termelo nagyvalallalatoknak tokeletesen megfelel az, hogy egy gepallomason van 10 traktor es ebbol ha reggel 8-at ki tudnak adni munkara, akkor semmi gond. A masik kettobol legyen egy melegtartalek, hogy ha lehal az egyik a foldon, akkor beallhasson a helyere, mig a masik kozben varhat az alkatreszre/szerelore. Egy kisebb foldtulajdonos ezt nem tudja megfizetni, de a traktorgyarto cegeknek nem is erdekuk, hogy ezek a kistermelok megmaradjanak, mert sokkal jobban megeri nekik tobb modern traktort eladni vagy csak licenszelni egy nagyobb mezogazasagi vallalatnak.
Jelenleg csak a kistermelok kuzdenek a meg eppen elerheto regi technologiaval a nagytokes foldtulajdonos cegek es az oket tamogato ugyancsak nagytokes gepgyarak ellen. Ez kb. olyan mintha egy nemzetallam a globalizmus es az uj vilagallam ellen kuzdene. Lehetni lehet, csak az egesz hosszutavon nem kecsektet tul sok sikerrel. Az ido a toke es hatalom koncentracionak dolgozik, mig a foldmuveles eseten a nagytokes mezogazdasagi multiknak, akiknek pont idealisak a modern traktorok.
A katonai alkalmazások során ott tartunk, hogy sokszor civil iparban elérhető off the shelt terméket mókolnak át katonaira...
A mai okosteló, tablet, LCD TV és amit csak akarsz azok egyike sem katonai alkalmazásként kezdte. Nagy PC boom is pl. a 8086 alapú CPU továbbfejlesztésén alapul tudtommal, ami minden, csak nem katonai alkalmazásra készült. Ebből következett az egész digitális korszak, amit ma látsz. Mert PC-k nélkül nem lett volna értelme az Internetnek. Azért van ma az okostelódon net és van okosteló is, ami egy hordozható mini számítógép, mert a PC-k letarolták a piacot. Aminek semmi köze nincs az állami finanszírozáshoz.
Az Internet katonai legendájával meg teli a hócipőm. Az legfeljebb ötlet volt. Már azelőtt is léteztek digitális adatkapcsolatú AVR rendszerek. Lásd pl. SAGE meg az n+1 szovjet rendszert. De a ma használt Internetnek kb. semmi köze technikailag a régi katonai rendszerekhez.
De pl. a légiközlekedési boom-ot is mi hozta el? A dereguláció. Addig az adott ország mondta meg, hogy ki repül, hova és mennyiért. Azóta meg az innováció és piacion elérhető módszerek és termékek kombójával aki a legolcsóbban hozza ki a minőség * árat az nyer. Állam részvétele ebben kb. semmi. A biztonságot felügyelik.
Ja, úgy lett 10-szer a légiközlekedés nagysága 40 év alatt, hogy közben 10-100-szor biztonságosabb lett.
Totális tévedésben él az, aki szerint az innovácitót és a kutatást állami pénzek mozgatják vagy annak kéne...
A hír miről szól? Ha a gazdáknak teli a töke a csilivili új traktorokkal. Na, akkor ennek mi lesz a vége? Aki ilyen régieket gyárt megint, na, akkor a piac ezen részét meg is szerzi.
Ez a piacgazdaság. Ahogy nincs mindenkinek igénye 3000-5000 dolláros gaming PC-re és elég neki a mondjuk a Nintendo Switch és okosteló játék, úgy nincs mindenkinek igénye okos traktorra sem... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.17. 13:14:32
Na ez az amiben elter a velemenyunk nem kicsit, hiszen "A ma használt tárgyaidat 0 kormány pénzeléssel fejlesztették ki."
A hadsereg szamara igen sok mindent megfinanszíroz a DRAPA(Vagy eppen a NASA az űrkutatás részére), az alapkutatások rengeteg anyagtani áttörést értek el, amit senki más nem akart finanszírozni., mert tuti találnak valamit csak mikor. Es így tovább, aminek hosszabb tavon lenne haszna azt a kormányok finanszírozzák, majd a magáncégek lefölözik a hasznot.. Vagyis így latom.
Ezzel van a baj, gyorsan kifejleszthető dolgok, amik levédhetőek azok egyből szabadalmi státuszba esnek, a nagy nehéz dolgok meg majd akkor amikor mar a profitorientált cégnek kikapartak a gesztenyét állami pénzen.
Ez lesz majd a Fuzios erőművel is ha valaha elkészül. SZVSZ
A ma használt tárgyaidat 0 kormány pénzeléssel fejlesztették ki. A kormányzat vezérelt kutatásnak csak az alapkutatásoknál van értelme, amit semmilyen cég nem finanszíroz meg, mert közvetlen haszna nem látható. Pl. mi értelme van a LHC-nek? Fog profitot termelni? Nem látható, hogy ezt mikor tenné meg.
Az, hogy most az államok által pénzelt és kb. már elavult ITER (gyenge mágnesek és alapelv) mellett n+1 féle más fúziós megoldást a legnagyobb cégek tudnak már finanszírozni.
Na, ha nem lehetne patent által védhető a megoldás, ha kész, akkor szerinted ki ölne a fúzióba egy centet is? Segítek. Senki...
Akkor ma is tanultam valamit :) Szerintem, a mai világban ez inkább korlátoz(15-20 Ev) mint segítene. Kb 4-5 ami logikusnak tűnik innen :)
Akkor van meg min reszelniük, ha nem jár le soha akkor a börtönbüntetés is aranyos, vagyis mindenki életfogytiglanra mehet a búsba.
Nekem tetszik :)
Mikor kezdik?
"Nos, akkor ki a f*sz fejlesztené ki ezeket valaha?"
Fejlesztik, de nemzetközi összefogással(Kormányok pénzelik, nem egyedi profitorientált egységek), és őket is akadályozza a sok szabadalmi balfásság, nem kicsit. Utoljára szerkesztette: Agyturbinikusz, 2020.01.17. 12:22:55
Az angolszász világ ipari óriásait pontosan a szabadalmak tették azzá. Amikor kitaláltak valami újat, akkor elég sok ideig csak azok bírták csinálni. Ha nem lett volna az, akkor elég nehézkes lett volna az ipari forradalom.
Semmiféle "egy csoport" és "rövidtávú érdek" nincs. Ez 200 éves dolog.
Tudod, hogy mi az, ami pofátlanság? A szerzői jog. Na az tényleg vastagbőrös. A szabadalmi jogok asszem 15 vagy 20 év múlva lejárnak. A szerzői jog meg lassan kvázi örök életű.
Na ezt add össze... És arról beszélünk, hogy valaki tollat forgat. A fejlesztés költsége nem túl magas. Ezzel szemben, ha te kifejleszted mondjuk a fúziós erőmű egy működő modelljét vagy egy újfajta rákgyógyszert sok tíz mrd dollérért, majd az elsőt eladása után mindenki megnézi és lemásolja...
Nos, akkor ki a f*sz fejlesztené ki ezeket valaha? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.01.17. 12:17:12
Ez a szabadalmi herce hurca igen érdekes, hiszen minden egymásra épül, egy ágazaton belül. Mégsem Latjuk, Heron leszármazottjait, hogy megfulladnának a pénzben, pedig a jelenlegi dolgok visszavezethetők az akar az egyiptomi matematikusokig, sőt ha a maláriára gondolunk(Hordozó), a felfedezést a bennszülöttek tették amit a gyarmatosítok, "gyerekmesének". tituláltak.
Vagyis jelenleg, a fejlesztessek mások szabadalmat felhasználva mennek, anélkül, hogy azért fizetnének, de Nekik, JÁR a fizetség.
Nem furcsa ez ?
Ha csak arra gondolunk, csak is tovább fejlesztésből lehet valamit is csinálni, akkor nem furcsa, egy olyan szabadalom, hogy email küldése az interneten keresztül.
Ezzel latom a bajt, vagyis egy csoport a rövid távú érdekek miatt úgy formálta a jogrendszert, hogy éppen csak nekik van hasznuk belőle.
Persze lehet tévedek de ha 200 evvel ezelőtt a szabadalmak irányították volna a világot, akkor most kb meg mindig lószárban ülnénk kb.
Es milyen érdekes, mennyi fejlesztés megreked, mert az alapot nem lehet felhasználni, pl több komplex dolog kombinálása(Lasd példám az email)
Vagy kiszámolod, hogy egy új autó _valójában_ mennyibe kerül (eladod 5 év múlva, bukod az ár több, mint felét), és inkább bérelsz/lizingelsz 80 ezerért havonta, és három évente egy vadiújba rakod bele a segged.
Ez az autóknál is kezd bejönni divatba. Ha veszel egy új járgányt, folyton kell járj a szervizbe, otthon amúgy se tudsz csinálni semmit. Olyanok lettek mint a nyomtatók amikben számláló van és ha nem "csippeled" meg, cseszheted. Mindenben elrejtenek valami szerviz-menüt amibe csak ők tudnak belépni, megnyomnak pár gombot és kész, 10ezer forint lesz. Rengeteg 30 éves vagy öregebb autót tartanak fenn otthoni környezetben, a mostaniakat márkaszerviz nélkül tuti nem fogod 30 év múlva használni. Minden ami új, az sokkal kevesebbet tart és sokkal költségesebb fenntartani. Sokkal jobban jársz, ha veszel egy olyan régebbi autót, amiben minimális elektronika van és robusztusabb motor ami akár 1 millió km-ert is kibír.
De fedi. Ha a fedélzeti kompjúter szerint lejárt a szavatossága egy csapágynak, akkor csak a szerviz szakembere tudja igazolni a számítógépnek azt, hogy pl. a rázóasztalnál ki volt cserélve a facsapágyazás. Ellenkező esetben nem megy arrébb egy centit sem a gépezet. Tudod, húszezer az új és gyári csapágy, ezen felül fél milla a csere (kiszállási díj, munkadíj, plusz szoftveres hókuszpók), meg minimum fél napot rohad a sztyeppe közepén az egész miskulancia - optimális esetben. Nem egyedi probléma ez. Ezért is vesznek tört szoftvert a gazdák, meg inkább visszaállnak a fentebb emlegetett gépekre.
Ráadásul, ha a korszerű típusokban egy apró dolog elromlik, akkor a mezőn maradnak és a gazdának meg kell várnia, amíg egy hivatalos szervizcsapat kiér a helyszínre.
Na azért ez így nem fedi a valóságot. Ehhez nagyon el kell romlania benne valaminek. Na meg szántón és lgelőn dolgozik a traktor nem a mezőn.
Szomszédnak van beprogramozza egy tanító kőrrel aztán a neki csak ülnie kell a gépbe szánt magátol csak néha kell beavatkozni ha van egy oszlop, fa vagy bármi amit kikell kerülni ilyesmik.
Nyugati cég: Kell egy új vezérlő modul ok fejlesszük ki a teszt verziót, ok kész van de basszus hasonló cuccot már az XY cég kifejlesztette, kurva drágán licenszelnünk kell ó hogy a K.... (Megtörtént eset ismerem a fejlesztőt mérnököt) de ez más nem pont ugyanaz na lécci használjuk. Jogi részleg: sürgősen felejtsd el!
Kínai cég: Kell egy új vezérlő ... Tsun vegyél párat aztán megnézzük melyik a legjobb ha kell majd módosítunk rajta ahogy a mi igényeinknek megfelelő.
Melyik esetben gyorsabb a fejlődés?
Aki szerint az első az nem járt manapság Kínában. Utoljára szerkesztette: ReTeK, 2020.01.17. 07:25:02
Trollkodás és pofázás helyett linkeld azokat a nagy finanszírozásokat. Hadd röhögjek egy jót.
"Tömegfinanszírozással is hoztak már létre nagy dolgokat."
Olyat, ahol a jogokra nem tartottak igényt a tulajdonosok? Pl.?
"Az meg, hogy évente a multik tízezrével f*ssák ki a ki sem próbált szabadalmakat az kimondottan demotivál"
A szabadalmi trollkodás más lapra tartozik, ez valóban gond, ezzel egyetértek. Szabályozással lehetne kordában tartani, ha lenne rá akarat. Szabadalmi, szerzői, és iparjogvédelemre azonban ettől még szükség van. Az más kérdés, hogy a jelenlegi formájában mennyire igazságos vagy hatékony, különös tekintettel a fragmentált működésre, ami miatt egy ötlet levédetése horribilis összegekbe kerül az egész világra kiterjedően, amit egy kis cég és főleg egy magánember, nem tud finanszírozni.
Ha meg nem szabadalmaztat akkor meg lehetősége sincs, hogy tudomást szerezzen arról, hogy mi lett már szabadalmaztatva korábban a világban.
Ez viszont tévedés! A szabdalomkutatás megfizethető, pár tízezer forintért a hazai és nemzetközi adatbázisokat is átnézik az erre szakosodott cégek, jogi garancia mellett. Tudom, mert csináltam már nem is egyszer. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.01.16. 23:21:34
Tömeg finanszírozással? Ezt viccnek szántad? Az n+1 átkúrós szarra gondolsz? Pl. sokat láthatsz itt. Közsségi pénzből nem nem finanszírozol meg fúziós vagy fissziós erőmű kutatást pl, de gyógyszer kutatást sem.
Hát azért most már sok helyen túl toltuk, az egyszerűnek mondott dolgok sokszor idegesítően gagyi módon kerülnek megoldásra közben nincs normális support. És pont az ilyen területeken nem éri meg állni és várni a szerelőre meg a supportra. Akkor inkább nem kell a technológia mert egyszerűen nem racionális a használata nem térül meg akármilyen adatot is gyűjt be vagy adja a lényegtelen extrákat. Nálunk a bányában dettó ez van most pakoljuk be a Meraki switcheket felhő analitika és hasonlók közben a régi Cisco switcheket perfekto toltunk valami volt sperec alatt meg lett oldva. Most ticket visio rajz engedélyeztetés stb.. közben a végpont rohad adatforgalom meg kb annyi van rajta amennyit a PLC-k zizegnek. Agymenés. Utoljára szerkesztette: dyra, 2020.01.16. 22:02:23
A szabadalmak egyedül a monopolizációt segítik, nem pedig a fejlődést. A finanszírozásnak meg rengeteg modern formája van, ami megkerüli ezt a problémát. Ha egy gyártónak sokba kerül és túl kockázatos új típusú autót kifejleszteni, akkor összeállhat rá 10 gyártó is és akkor már is eloszlik a kockázat és nem akkora probléma, hogy más is átveszi az ötletet. A piaci igény továbbra is meg van egyre jobb autókra. Tömegfinanszírozással is hoztak már létre nagy dolgokat. Sok újdonság született valamilyen open technology mozgalom berkein belül is. Azokon a területeken ahol nincsenek szabadalmi törvények vagy nem lehet betartatni őket, ott a cégek folyamatosan és iteratívan átveszik és feljavítják egymás ötleteit, vagyis a fejlődés ugyanúgy vagy még jobban megvan. Mindegyiknek van egy ideiglenes piaci előnye amíg az ellenfele elő nem áll a mégtovább fejlesztett termék ötlettel. Azzal, hogy van egy új ötleted, neked eleve helyzeti előnyöd van. Mire az infrastruktúrát és a gyártást megszervezed hozzá több hónapos/éves piaci előnyöd lesz a konkurenciáddal szemben. Már ha azt feltételezzük hogy tényleg újszerű dolgot találtál ki, nem csak a lekerekített sarkú telefont. A szabadalom ebből a szempontból túlkompenzálás. Az meg, hogy évente a multik tízezrével f*ssák ki a ki sem próbált szabadalmakat az kimondottan demotivál és ellehetetlenít mindenkit aki egyszerű emberként vagy kis cégként új dologgal akar előállni. Fizessen tízmilliókat a szabadalomra meg jogászokra, aztán fizessen tízmilliókat a pereskedésre. Ha meg nem szabadalmaztat akkor meg lehetősége sincs, hogy tudomást szerezzen arról, hogy mi lett már szabadalmaztatva korábban a világban és hogy amit gyártani akar azért kap-e majd büntetést függetlenül attól, hogy tudomása volt-e a milliónyi szabadalomból pont arról az egyről. https://www.youtube.com/watch?v=HZEsN70GQkg https://caseymuratori.com/blog_0027 https://www.youtube.com/watch?v=OsIihrcqJYA
"A szabadalmak teszik lehetővé, hogy fejlesszen bárki és aztán pénzt is lehessen csinálni belőle." "Akkor senki nem fejlesztene! Miért áldozna bárki időt és pénzt rá, ha jön Gipsz Jakab és a kész megoldást csak lemásolja és legyártja?"
Ja ezeket szajkózza mindenki, aki 5 percet sem volt hajlandó elgondolkodni a témán.
Jó kis orosz gyártmányok tovább mennek mint a távolkeleti hulladékok. Igaz nem is környezetkimélők, de legalább évtizedekig működnek.
Ugyan már, ezt ezer éve meghaladtuk már! Az ötletből önmagában NEM TUDSZ pénzt csinálni. A know-how, a gyártási folyamat, a megfelelő szakembergárda kell ahhoz hogy valamit gyártani lehessen. Azt meg nem írják le. Az ötlet maga ma már a sikernek 5%-át sem jelenti. Ezt már Edison is megfogalmazta, nem tegnap, pedig neki is volt "pár" szabadalma.
Akkor senki nem fejlesztene! Miért áldozna bárki időt és pénzt rá, ha jön Gipsz Jakab és a kész megoldást csak lemásolja és legyártja? Mivel a bevétel az értékesítésből van, nem mindegy, hogy az kihez kerül. A fejlesztőhöz akitől az ötlet jött és akinek költsége is volt vele, vagy a rablóhoz, aki semmit sem csinált csak lopta és legyártja! Az iparjogvédelem nélkül gyakorlatilag megállna a fejlesztés (maximum állami szinten mehetne, de ott is számos piaci szereplőt vonnak be, vagy azoktól licencelik a jogokat egyes technológiákra). Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.01.16. 15:05:27
Valóban sok a bug egy frissen megjelent játékban, de ha jobban megnézed, ez elsősorban az AAA címeknél fordul elő. Ezek a játékok pedig ma már rettentő összetettek, bonyolultak (legalább is, amikkel én játszom). Ha ehhez hozzácsapod a PC világ megszámlálhatatlan variációban összeállított konfigurációit, akkor érthetővé válik, hogy gyakorlatilag lehetetlen hibátlanul fejleszteni. Tesztelnek ők, csak ehhez már kevés néhány hivatásos teszteer. A hardverekkel összefüggő hibákat pl. lehetetlen házon belül tesztelni, mert nem lehet annyi féle konfigot összerakni ami a felhasználóknál van. kisebb Indie címeknél, ahol a program nem ilyen bonyolult, lénygesen kevesebb a bug. Általában. De pl. a hardverekkel összefüggő bugoat jellemzően ők sem ússzák meg. Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.01.16. 15:03:59
A szabadalmak teszik lehetővé, hogy fejlesszen bárki és aztán pénzt is lehessen csinálni belőle. Ennek hiányában mindenki azonnal lemásol mindent úgy, hogy a fejlesztést megspórolhatja...
Meg kell szüntetni a szabadalmi törvényeket és egyéb kiváltságleveleket. A probléma automatikusan megoldódna.
Na igen, autóipartól a láncfűrészekig lehetne sorolni, a márkaszervizes lehúzásokat, meg a kis eltört műanyag pöckök cseréjének több tízezres árát vagy a tíz forintos szabályzó chipek cseréjét... Vagy pl. azt, hogy autóban a chipet a motortól 20 centire szerelik be, aztán meg megsül... Ez utóbbi gazdáját ismerem is, átrakta maszekba a szabályzó egységet a kesztyűtartóba, és meghosszabbította a vezetéket, azóta nincs gond...
Röviden megunták, hogy a gyártók kullancsként kapaszkodnak az emberbe, és újabb és újabb pénzeket akarnak pumpolni, ahelyett, hogy normális gépeket gyártanának.
Várjunk csak, nem ugyanez megy a játék/szoftver iparban is? Szar munkát végzünk, aztán csillió dollárért áruljuk az update-et, vagy esetleg patcheljük, ha túl nagy a felháborodás... Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.16. 11:13:23