Azert eleg nehez egy termeszetesen kopott kovet egy megmunkalttal osszeteveszteni. Arrol nem beszelve, hogy a cikkben emlitett csontkesen latszik a hasznalat nyoma is, tehat megfaragtak, lecsiszoltak, hasznaltak, elkopott, ujracsiszoltak, stb. amig el nem kopott annyira kicsire, hogy mar nem erte meg bajlodni vele. Ekkor dobtak el es ilyen allapotban talaltak meg. Az osi szerszamok kutatasa nem annyira bonyolult es miszikus terulet mint pl. a barlangrajz ertelmezes, mivel minden eszkoznek van felhasznalasra es a legtobbet nem mostak el eldobas elott, igy kimutathato az is, hogy mire hasznaltak utoljara.
Ami zavaro, hogy a trivialis dologokat sem mertek kimondani az eredeti cikk iroi, meg feltetelezeskent sem. Persze lehet csak nyujtani akarjak a kutatasi eredmenyeket hosszabb idore es tobb cikkre.
Nem futoszalagon gyaRtottak a baltakat. Lehet a 7 eves gyerek aki faragta jol fejbe lett vagva utana .) Nem lehet es nem kell mindent megmagyarazni..
"Mert a csont az könnyebben megmunkálható volt mint a kő. Szerintem ez lehet a magyarázata. Meg hát valamivel könnyebb is volt."
Meg kvazi ingyen volt, mig a megfelelo kovekert el kellett menni. Raadasul az adott fejlettsegi szinten a koveket meg nem tudtak eleg finoman megmunkalni, tehat kisebb es pontosabb targyakhoz csak puhabb anyagokat hasznalhatak.
Igazabol az a zavaro, hogy ugy tesz kijelentest arra, hogy nem ertik, hogy meg sem probalja megmagyarazni racionalis modon. Persze lehet csak egy ujabb kutatas soran fogjak feltarni hogy hasonlo kisebb koeszkozeik nem voltak, stb. Kb. amit fent leirtam. Ez a gondolatsor meg evekre adhat munkat a kutatocsapatnak.
Nyilvan nem a kosarfonasrol volt szo, hanem az akkori kor legfejlettebb technologiairol. Peldaul a Romai Birodalom idejen keszitett beton osszetetelet meg csak most kezdjuk megerteni. A piramisok epitese meg ma is vita targya, mert ma mar semmit nem ismerunk az akkori technologiakbol. A damaszkuszi acelt a mai napig nem sikerult reprodukalni, es az is meghaladta a korat.
Nyilvan ha egy idoutazo meglatogatna minket es elmondana akkor azonnal megertenenk,senki sem mondta hogy ne erthetnenk meg. De az a tudas mara elveszett, es egy targy elkeszitesenek a modjat nem lehet csak ugy megallapitani abbol hogy elemezzuk a targyat magat.
A tudomanyos modszer nyilvan jo, de 1000 evnyi "trial and error" nem hozhato be vele par ev alatt.
A millio evet csak ugy altalaban irtam, nem a cikkhez specifikusan. A termeszet is hasznal technologiakat, pl a madarfeszek is tekintheto technologianak, es az akar 100 millio eves is lehet, es nem mindig ismerjuk feltetlenul hogy hogyan is keszul, pl eldugottabb fajoknal.
Es NEM azt mondtam hogy nem azt csinalnak amit kell, vagy nem ertenenek hozza. Nem butak a mai tudosok, sot. De azt pedig te ne felejtsd el, hogy a mai okos emberek, semmivel sem intelligensebbek az evezredekkel ezelotti okos embereknel. Okos emberek ezrei, sok-sok generacion keresztul fejlesztettek es finomitottak ezeket a technologiakat. Egy maroknyi tudos csoport par eves kutatomunkaval nem tud ekkora lemaradast behozni, meg ha nagyobb lexikalis tudasuk is van.
Ne hozd elo szalmabab ervelest, Sehol egy szoval sem mondtam hogy csak egy szobaban ulnek. Azt irtam, hogy akarhogy is probalkoznak, kozel nincs annyi eroforrasuk mint ami szukseges a teljes ujraalkotashoz. 4000 eve a GDPjuk 2%-at arra koltottek, hogy jobb kardokat kovacsoljanak. Ma ez a 2% sugarhajtasu repulokre es tengeralattjarokra megy, es ennek az icipici toredeke megy arra hogy ujrafelfedezzek a regi kardkovacsolasi technikakat. Nem varhatsz hasonlo eredmenyeket, meg akkor sem ha a mai tudasunk az anyagokrol reszben ellensulyozni tudjak ezt.
De ha igazad lenne, es ma par tudos ujra tudna alkotni azt amit annak idejen egy egesz iparag ezer eves tradicioval hozott letre, akkor a #10 hozzaszolasod veszitene ertelmet. Ha a tudomanynak kepesnek kene lenni olcson ujraalkotni ezen tehcnologiakat, de megis keptelenek ra, akkor valoban az alienek a kovetkezo lehetseges magyarazat... De szerintem sokkal jobb magyarazat hogy amig azok a milliardok nem allnak rendelkezesre a tudosoknak amik evszazadokkal/ezredekkel elott rendelkezesre alltak, addig nem varhatjuk el hogy 100%-ban ujraalkossak ezeket.
Vagy a konkret cikk peldajahoz visszaterve, oskori tulelo modszereken is sokat agyaltak a hozzeertok, sokszor attores megis csak akkor szuletett, amikor megvizsgaltak, mit csinalt valaki aki valoban a vadonban regedt akar evekre.
Itt nem a "tudos" van degradalva, hanem az ezzel foglalkozok szama, es a rendelkezesukre allo forrasok.
Nem tudom hany tudos dolgozik peldaul a piramisok epitesenek a kutatasaval es mennyi penz all a rendelkezesere. De azt hatarozottan allitom hogy ha adsz 1-200 milliard dollart (ez eleg par10ezer ember fizetesere par evtizedig) a projectre hogy epitsenek piramist kizarolag a sajat keszitesu eszkozokkel, akkor 50, max 100 ev mulva allni fog az a piramis, es nem lesz tobbe rejtely hogy hogyan csinaltak.
Oriasi kulonbseg van akozott hogy valaki csak gondolkozik valaminek a megoldasan, vagy utasitasba kapja hogy oldja meg B opcio nelkul. Nagyon talalekonnya tudnak valni az emberek amikor valamit meg KELL oldani, es az eroforrast is megkapjak ra. Persze nyilvan rettento pazarlo modja lenne a kutatasnak, szoval nem csinaljuk... Csak ne szamitsunk arra, hogy egy technologiat feltetlenul replikalni tudunk nagysagrendekkel kisebb eroforrasokbol.
Szoval bizonyos 1000 eves (vagy millio eves) technologiak lehet orokre rejtelyek maradnak, mert sosem lesznek mar olyan korulmenyek hogy extrem pazarlo penzraforditas nelkul ujraalkossuk.
Valozsinuleg azert nem tudjuk ma elkepzelni hogy hogyan is csinaltak ezeket, mert ezekben a regi korokban emberek ezreinek ez volt a teljes karrierje, es evezredes tradiciokat kovettek, es mindezen tudas mara elfelejtodott. Ezzel szemben all par10 tudos aki par hetet, az elhivatottabak esetleg par evet foglalkoznak a kerdessel barmifele gyakorlati tapasztalat nelkul...
Hihetetlen talalekony tud lenni az ember, de ezt a talalekonysagot ma nem komegmunkalasra hasznaljuk fel, hanem urallomasok epitesere. Persze ha azt hiszi valaki hogy a kokorszaki emberek ostobak voltak, akkor valoban nehez elhinni hogy mindezeket ok epitettek, csak hogy nem voltak azok. Pont olyan okosak es talalekonyak voltak mint mi, csak nem allt rendelkezesukre annyi multbeli tapasztalat konyvek es oktatasi rendszer formajaban.
A cikk leirja, hogy voltak koeszkozeik. A kerdeses csontkest is egy koeszkozzel keszitettek. Most erre en is feltehetnem a kerdest: Ha tudunk szerszamacelbol is kest kesziteni, akkor miert hasznalunk ezek mellett meg mindig puha anyagu eldobhato pengeket (lasd: sniccerek, borotvak)? Talan azert mert olcsobban gyarthatoak, konnyebb megelezni es ha elkopik eldobhato? Valoszinuleg pont azert hasznaltak csontkest is a koeszkozok mellett. Ha kicsorbult, akkor csak ujraeleztek, amikor vegleg elkopott eldobtak es addigra akadt helyette masik.
Az az indiai oszlop az vasbol van, csak veletlenul termesztetes modon rozsdamentes tulajdonsagura szennyezodott meg a vaserc a kitermeles elott. Az elso vastargyak egyebkent meteroit vasbol voltak, amiket a vaskorszak elott nagynehezen formara tudtak csiszolni. Mint ahogy az elso uvegtargyak is vulkanikus vagy villamlas altal letrehozott uvegbol voltak. De mindezek jopar millio evvel kesobbi dolgok. A fenti kes a pattintott kokorszak kozeperol szarmazik, ekkor csiszolt, finoman megmunkalt tagyakat meg csak puha anyagokbol (homokko, csontok) tudtak eloallitani, kobol meg nem.
Ez meg a kokorszak elott volt, amikor meg nem ismertek a kovet. A kokorszak elotti csontkorszakban pedig logikus hogy csontbol keszitik az eszkozoket. Utoljára szerkesztette: duke, 2020.07.25. 15:51:52
Informatika és tudomány
