Raketaval inditott scramjet. Vagy 8-9 mach-al repul magasan es ballisztikus palyan, vagy 4-5-tel a felszin kozeleben. Utobbi a hatotavolsagat is megfelelzi, ellenben ilyenkor tud manoverezni.
A ket eltero sebesseg es uzemmod arra jo, hogy kilovik jo messzire a celtol, a radartaromany hataraig ballisztikus, onnantol a felszint koveti lassabban. Tehat hirtelen odaer a meg eppen nem bemerheto tavolsagra, majd szepen "lassan" (3-4 mach-al) belopakodik az erzekelesi szint alatt. Mivel alapvetoen nuklearis toltetet hordoz, ezert eleg ha kb. 1 kilometerre megkozeliti a cel, ott mar ha lelovik is eleri a hajot a robbanas.
28 km magasan és 5-8M-mel haladva gyak kikerüli a légvédelmi rendszerek nagyrészét, útvonalon így megsemmisíthetetlen.
A célpontra zuhanás fázisában lehet esetleg ellene tevékenykedni, de a nagy sebesség miatt a legtöbb légvédelmi rakéta/gépágyú számára így is eleve megsemmisíthetetlen, vagy pontatlanná válik az elfogási manőver.
Abban tuti nem gázturbina van, hanem scramjet (supersonic combustion ramjet). A ramjet/scramjet hajtóművekben a turbina helyett a hajtómű geometriai kialakítása, súríti össze a levegőt, a sramjetnél így is átlépve a hajtóművön belül a hangsebességet. Alacsony sebességen nem működnek. Nyílván egy gyorsítófokozat tolja meg, utána indítják a scramjetet... Utoljára szerkesztette: VolJin, 2020.10.26. 00:29:06
illetve lehet tényleg kombinált hajtóműve. kilövik mint egy rakátát és úgy is gyorsít fel 8-szoros hangsebességre. majd mikor süllyed és közelit a célra már egy gázturbina viszi és manöverezik.
de benne van a cikkben, hogy miközben kilötték egy 450 km-re levő célra közben azért felment 28 km magasra. vagyis NEM cirkált lent alacsonyan repülve követve a terepet, hogy ne lássa a radar. Nyilván a nagy sebességet fent 20-30 km magasan tudja csak elérni. Ami viszont arra is utal, hogy nem gázturbinás hajtóműve van hanem rakéta. esetleg a kettő kombinációja. A fő különbség, hogy a rakéta hajtómű magával viszi az oxidációhoz az oxigént. a gázturbinás hajtómű a külső levegőből veszi az oxigént az égéshez. Ezért is nem lehet gázturbinás repülő hajtóművel nagyon magasra menni oda már rakéta hajtómű kell. oxigén hiány miatt egyszerüen leáll a gázturbina... a fotón is olyan nagy lángcsóvála indit, ami rakéta hajtóműre utal nem gázturbinára.
ott van az ellentmondás, hogy egy cirkáló rakéta vagy robot repülő úgye alacsonyan repül követve a tűjat pár tucat méter magasan jellemzöna valahol 0,7-0,9 mach sebességgel a hangsebesség alatt. Ha alacsonyan támad késön fogja észleni a radar. Így mikor feltünik a horizonton 30-60 méter magasan mondjuk úgy 6-7 km távolságban már csak 20-25 másodperc marad az elháritásra, elvégre 3 másodperc alatt megtesz egy km-t kb. Légvédelmi rakétát indítani ilyen rövid idő alatt nos nem egyszerű (főleg egy 60 méter magasan repülő célra. A rövid távú légvédelmi rakétákat IR irányítása a cél után lövik ki és ha sikerül egy perc alat utolérni és befogni, akkor ok ha nem akkor annyi a találatnak. Ilyenek a válról inditható kis hatótávú légvédelmi rakéták. tehát akkor lehetne elhárítani rakétával, ha a céltól pár kilométerre van a kilövő hely és van idő utána engedni a rakétát. Illetve létezik még egy elháritási, mod ami megegyezik a hadihajók közeli elháritórendszerével amit például a Phalanx légvédelmi rendszer. Az beméri a célt majd forgó csöves gépágyúból rálő a rakétára egy golyózáport, ami a cél élőt megsemmisíti a támadó rakétát. Mióta a Falklandi háboröban az argentinok kilőttek az angol Sheffield rombolót egy francia exxocet rakétával igen elterjedt a ilyen védelem Na a földi célok védelmére is létezik ilyen automatizált végső légvédelmi rendszer. Ami csak az utolsó 2-3 km-en hatásos. Persze ennek automatikus készenlétben kell lenni, hogy a számítógép magától reagálni tudjon a támadásban. A gond az, hogy 60 méter magasan nem lehet 8-szoros hangsebességgel repülni túl sürrű hozzá a légkör. Nem véletlen, hogy a vadász gépek is 10 km felet érik el maximális sebességüket. lent tengerszintem csak a töredék sebességükre képes hangsebbesség alatt. ahhoz, hogy egy repülő tárgy elérje a 8-szoros hangsebességet bizon fel kell reülni neki több tucat km magasba. Onnan meg nem cirkál hanem simán észleli a radar. manöverezni lent a terep felet 9000-10000 km/h sebességel repülve nem lehet. Egy támadó ballasztikus rakéta rlövedéke is felmegy gyakran több száz vagy vagy akár 1000 km magasra. és van amelyik felgyorsit a pálya első felében 4-5 szörös hangsebességre mostie. majd a pálya végpontjától a föld fele zuhanva ismét gyorsít a gravitáció miatt de az egyre sűrűbb légkör miatt már nem érkezik a célra olyan sebességgel. Na itt is valami ilyesmi lehet kilövik a magasabb ritka légkörben felgyorsit, majd talán ön irányozva eltalálja a célt. De biztos, hogy nem cirkáló rakéta a szó klasszikus értelmében, mint egy BGM-109 Tomahawk tényleg cirkáló rakéta(pontosabban manőverező robot repülő igaziból) Bár eddig is léteztek ballasztikus rakétáknak manöverező ronbbanó fejel. Mondjuk egy több robbanófejes interkontinetélis rakéta van amelyiken 10 robbanó fej is van és miután a magas légkörben még leválnak a robbanófejek mind irányitva közeliti meg a saját kijelölt célpontját.
talán azért találták ezt ki mert gyors... a cikkben benne van hogy 450km-re lévő célt 4,5 perc alatt tette meg.... szóval mire az elhárítás észleli és kiszámolja a lelövési vagy elfogási lehetőségeket addigra odaér... Nyilván fontos tényező lesz hogy milyen távol lévő célokat kívánunk eltalálni és az hogy a védelmi eszközöknek milyen a reakció ideje...
vannak gondjaim technikai értelemben. kétlem, hogy igazi MANŐVEREZŐ robot repülőről van szó. 8-szoros hangsebesség mellett Nem lehet IGAZÁN MANŐVEREZNI. CSAK REPÜLNI, MINT A GOLYÓ.... ilyen sebesség mellett igen csak nehéz és lassú a irányváltások. Ami viszont megkönnyíti a lelövését. hiába repül 8-szoros hangsebességgel, ha viszonylag stabil a pálya elég a közelébe küldeni egy akár 3-szoros hangsebességű elhárító rakétát. csak jól kell kiszámolni a találkozó pontot. a lassabban repülő elhárító rakéta aztán majd korrigálja a végső megközelítést a cél mellé. további gond, hogy az légkör alsó szegmensében ahol sürübb a légkör nem lehet 8-szoros hangsebességre felgyorsítani. Nem véletlen, hogy a 2-3-szoros hangsebeségű vadászgépek is nagyjából csak 15-16 km magasan képesek elérni a csúcssebességet. tengerszinten vagy pár km magasan csak a harmadát felét képesek elérni a csúcssebességnek. és az se véletlen, hogy a légi harcokat 10 km alatt vívják a repülök, mert ott tudnak manőverezni a sűrűbb légkörben. A cirkáló rakéta lényege meg pont az, hogy marha alacsonyan repülve a radarok alatt legyen képes megközelíteni a célt, hogy már csak későn vegyék észre. Egy 8-szoros hangsebességre gyorsuló rakétának fel kell menni ballasztikus pályán a ritkább légkörbe, hogy elérje azt a sebességet. aztán mikor száguld vissza fele a sűrűbb légkörbe elkezd lassulni. A manőverezés leginkább azt jelenti, hogy miközben közeledik rá a célra megpróbálja magát kicsit irányítani. De eddig is voltak ilyen rakéták, amik megpróbáltak a végén pontosítva magukat irányítva a célt eltalálni. A különbség annyi, hogy amíg egy interkontinentális vagy ballisztikus rakéta képes 4-5 szörös sebességre felgyorsulni a magas légkörben ez meg 8-szorosra gyorsul.
Informatika és tudomány
