SG.hu Fórum - Plusz ütőér jelzi az emberi evolúció folytatódását

Fórum / Tudományos hírek fóruma

Ebbe a fórumba csak regisztrált és bejelentkezett fórumozók írhatnak!

Bejelentkezés

Zulu12 2020. nov. 05. 08:13 | válasz | #27
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön az evulúció!!! :O
Tetsuo 2020. nov. 01. 10:55 | válasz | #26
Az egész cikk egy nagy baromság, már megállapítottuk. ;-)

Válasz 'verge175' üzenetére (#25)
verge175 2020. nov. 01. 10:07 | válasz | #25
Az embereknel nem igy mukodik mar az evolucio, egy extra utoer semmilyen elonnyel nem jar a tuleles szempontjabol. Miert is lenne tobb utodja annak, akiknek extra utoere van, pl ugyesebben tud oraszerkezetet javitani... ettol majd ot valasztják a csajok, ráadásul poligám lesz, és lesz majd 16-24 gyereke, akinek továbbadja?
Utoljára szerkesztette: verge175, 2020.11.01. 10:08:02
wraithLord 2020. okt. 29. 13:02 | válasz | #24
Hát most nagyon egyszerű. Pl. a plusz ütőérrel rendelkező emberek sikeresebbek (mert például jobb kézügyességük van), előbb lesz gyerekük, mint másoknak, emiatt egészségesebb gyerekei lesznek, vagy több párkapcsolatból lesz gyerekük stb. Ez egy "naív", magától értetődő magyarázat, amit gyakorlatilag te is írtál.

A modern orvostudomány nagyban befolyásolja az ember természetes szelekcióját. Viszont egy idő után annyi genetikai defekt, akkora genetikai teher halmozódhat fel egy vérvonalban, hogy a vérvonal egyik jövőbeni generációja majd valamilyen (bármilyen) okból nem fog utódot nemzeni, megszakad a vérvonal, és kiesnek a populáció genetikai készletéből az adott család genetikai jellemzői.
A plusz ütőér csökkentheti pl. a vérvonal genetikai terheltségét. Nem tudjuk, hogy ez a mutáció milyen természetű, miért van, valószínű nem annyiban merül ki, hogy eggyel több artéria van az alkarban, az csak egy látható jele neki.

De mint eddig minden kommentemhez hozzátettem, nem biztos, hogy genetikai eredetű a dolog. :D

Válasz 'Archenemy' üzenetére (#23)
Archenemy 2020. okt. 29. 11:11 | válasz | #23
Bocs full nem értem. Az oké, hogy a plusz ütőér esetleg valami előnnyel jár a modern korban. De az evot nem az érdekli, hogy neked, mint Kiss Pistának, mennyire jó a kézügyességed, hanem az, hogy ha jó a kézügyességed, ÉS emiatt több gyereked lesz / jobban teríted a génjeidet, akkor elterjed.

A plusz ütőérrel rendelkező emberek szignifikánsan több gyereket csinálnak pl.?
csigafi 2020. okt. 28. 12:19 | válasz | #22
A cikket reagáld le ne a kommentelőket kedves nagy tudású trollmajom.

Válasz 'VolJin' üzenetére (#21)
VolJin 2020. okt. 26. 19:59 | válasz | #21
Te is egy ilyen közmajom vagy, ha szerinted most ide illik a büfögésed a celebekről...

Válasz 'csigafi' üzenetére (#19)
Tetsuo 2020. okt. 26. 18:55 | válasz | #20
Az evolúciós időtartam rövidségét bizonyos mértékig kompenzálja a populáció nagysága.

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#17)
csigafi 2020. okt. 26. 16:09 | válasz | #19
Fantasztikus. Egy újabb parasztvakítás. Nekem meg visszanő a fogom de ehhez kell egy hét mire teljesen kifejlődik.
Szerintem az új generáció újra kezd hasonlatos lenni az ős majomhoz szellemi szinten leginkább. Mert jelenleg a celebeknek nevezet példányok csak majomkodnak tehetség, kreativitás nélkül ösztönösen.
Ender Wiggin 2020. okt. 26. 13:24 | válasz | #18
Az illusztráción melyik a ütőér? :-D idióták.

A bölcsességfog evolúciós alapon tűnik el? Egyrésztl legalább annyi embernek hiányzik másik foga is. Az anodoncia jelensége, tök random, aligha lehet tendenciáról beszélni. Másrészt annyira ritka, hogy nehéz is elég nagy mintát összeszedni. Az, hogy nem fér el a fogívben az utolsónak érkező bölcsességfog az megint nem evolúciós kérdés. Mégis mi a fasztól lenne egyre kisebb a mandibula úgy en bloc? Baromni nagydarab, nagyfejű embereknél is van, hogy impaktálódik, pedig nekik aztán nem kicsi... Ez a három bohóc, vazze. Alternatív nóbelt nekik...
wraithLord 2020. okt. 26. 10:14 | válasz | #17
"Raadasul az idoskala tul rovid a genertikai evoluciora."

Ez a legkisebb gond, az evolúció iskolapéldái mind 30-40 év alatt zajlottak le. Mármint a "nincs ilyen fenotípusú egyed"-ből "a populáció nagy része vagy teljes egésze az új fenotípusú egyedből áll". (A klasszikus példa Haldane "színváltós" nyírfaaraszolóival, vagy egy másik, a Pod Kopiste-ről Pod Mrcaru szigetére áttelepített kezdetben húsevő, aztán növényevővé "avanzsálódott" római gyíkok sztorija... Mind a kettőt az evolúció mechanizmusai tették lehetővé.)

Maga a "genetikai evolúció" annyiból áll, hogy egy génnek véletlenül megjelenik egy új allélja a populáció génkészletében. Amihez technikailag annyi szükséges, hogy szülessen egy olyan egyed, ami hordoz egy addig nem létezett allélt, és az meg is maradjon (tehát ha az új allél éppen nem is hasznos, de ne legyen annyira káros, hogy az egyed létét veszélyezteti, illetve az sem baj, ha egyáltalán nem is befolyásolja, mert nem fejeződik ki éppen fenotípusosan a tulajdonság valamilyen genetikai, epigenetikai, környezeti szabályozási okból kifolyólag). Ezután pedig el kell érnie egy megfelelő allélfrekvenciát a populációban. Persze ez erős leegyszerűsítés, mert homológ és analóg változások tömege folyamatosan tűnik el és jön létre... Amikor pedig az új allél a túléléshez hasznosnak bizonyul, mert a környezet olyan irányban változik, a populáció minden egyedében megjelenik ez az allél (eltűnnek azok az egyedek, amelyekben nincs).

78 minta tényleg nem valami sok... :D
Viszont a cikk a Scimago szerint Q1-es újságban jelent meg. Ettől még persze lehet irreleváns maszatolás, el kéne olvasni.

Válasz 'kvp' üzenetére (#13)
Tetsuo 2020. okt. 25. 18:56 | válasz | #16
Az eredeti cikk is bulvár, ha valóban 80 elem alkotja a statisztikai mintát.

Válasz 'TokraFan' üzenetére (#15)
TokraFan 2020. okt. 25. 18:17 | válasz | #15
"Olyan szempontból biztos az, hogy azzal reklámozzák az egészet, hogy "az evolúció nem állt meg az emberben". Mi a töknek állt volna meg...Meg olyan szempontból is, hogy nem tudják az okát. Ezt előbb érdemes lenne kideríteni."

Egyetértek! Mondjuk az sg egy bulvárlap, ezért az itteni cikkek minősége is ennek megfelelő, illetve ennek megfelelően kell kezelni (vagyis maximum érdekességként). Ha lesz időm, átolvasom az eredeti tanulmányt, hogy ott mit írnak erről...
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.10.25. 18:18:30

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#12)
NEXUS6 2020. okt. 24. 23:20 | válasz | #14
Nem tudjátok, hogy a K/D arányt javíthatja egy ilyen? Meg esetleg implantban meg lehet csinálni? Fontos lenne, mert mindjárt jön ki az új COD!
XD
kvp 2020. okt. 24. 22:17 | válasz | #13
Eloszor is kicsi a minta, 80 ember alapjan nem igazan lehet populcio szintu folyamatokat nagy biztonsaggal megallapitani. Raadasul az idoskala tul rovid a genertikai evoluciora. A masik gyanus dolog, hogy azt irjak az elso ev utan megmaradt erekrol van szo. Mi az a hatas ami egyeves korig egy gyereket olyan mertekben erint, hogy befolyasol egy ennyire regen jelen levo folyamatot? Akarhoy is nezem az etkezesen kivul max. a legkor szendioxid szintje lehet ilyen vagy az, hogy a mai csecsemok tobbet mozoghatnak mint a regebbi korok polyasai es valamivel nagyobb a testsulyuk is, tehat egy eves korukig (vagy amig fel nem allnak) tobb verre van szukseg a kezeikben. Ez egy regota meglevo gen kifejezodeset befolyasolja csak, ami kornyezeti hatas, de nagyon sok (tobb szaz) generacio szukseges ahhoz, hogy ez minimalis elonnyel jaro valtozas a kornyezeti hatas megszunese utan is megmaradjon. Jelen esetben en itt egy a kornyezeti es/vagy eletmodbeli hatasra tippelek.

ps: Egyebkent semmibe nem kerulne megnezni par kisiskolas es fiatal felnott karjat ultrahanggal, raadasul egy sokkal nagyobb letszamu es foldrajzilag nagyobb teruleten. Csak az alacsony mintaszambol szarmazo statiszikai veletlenek kiszurese erdekeben.
wraithLord 2020. okt. 24. 19:23 | válasz | #12
"vagyis a gátló, felszámoló mechanizmis hibázik"

Aminek nyilván lehet genetikai oka a magzatot érő környezeti hatások mellett vagy helyett. (Az ilyesmiben genetikai oldalról génexpressziót szabályozó molekulák, egyéb, genetikailag kódolt jelzőmolekulák, receptorok vesznek részt. Előbbiekhez példa a transzkripciós faktorok, nemkódoló RNS molekulák. Ezek kódoló génjének a megváltozása is okozhatja. De az artériák fejlődésében szerepet játszó gének közül egyelőre csak 16-20 gént ismerünk. Lehet olyan gén változása is, ami csak jóval közvetettebben vesz részt az egész folyamatban.)

Ettől nem lettünk okosabbak, és lehet szenzációhajhászás a hír. Olyan szempontból biztos az, hogy azzal reklámozzák az egészet, hogy "az evolúció nem állt meg az emberben". Mi a töknek állt volna meg... Meg olyan szempontból is, hogy nem tudják az okát. Ezt előbb érdemes lenne kideríteni.

Válasz 'gosub' üzenetére (#11)
gosub 2020. okt. 24. 18:16 | válasz | #11
Ez egy egyed fejlődésének a maradványa ami egyes esetekben nem tűnik el, vagyis a gátló, felszámoló mechanizmis hibázik. Ráadásul egyenlőre hátrányt is jelent mint előnyt.
Egyre inkább buta szenzációnak tűnik, mint az agy 10%-os kihasználtsága.

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#9)
Gabbbbbbbbbbbb 2020. okt. 24. 17:50 | válasz | #10
Nem lehet bizonyitani, hogy nem a megvaltozott eletkorulmenyek okozzak az er megmaradasat. Olyan tanulmany nincs, hogy megtalaltak az ezert felelos gent, vagy geneket. Szamomra is szenzaciohajhaszasnak tunik ez a dolog. Az evolucio persze nem
all meg..
wraithLord 2020. okt. 24. 14:56 | válasz | #9
"Kissé bátor kijelentés ezt emberi evolúciónak betudni. Inkább jellemzi az egyedfejlődési rendellenesség. Nagyon leegyszerűsített, szenzációhajhász magyarázat."

Ha genetikai változás, és egy populációban 5 vagy annál nagyobb százalékban fordul elő, az az evolúció része.
Nem csak az a genetikai változás evolúció, ami most éppen előnyös, hanem az is, ami nem hátrányos annyira, hogy eltűnjön, és új lehetőségeket nyit az alkalmazkodóképességben, ami valahol, valamikor jól jöhet.
A legtöbben összekeverik az evolúciót a törzsfejlődéssel. Nem ugyanaz a kettő. A törzsfejlődés az evolúció terméke, az evolúció pedig egy folyamat, ami minden kombinációt végigpörget, amit a környezet lehetővé tesz és az élettel összeegyeztethető.

Másfelől pedig minden rendellenesség, ami nem olyan, mint az átlag. Viszont, ha minden egyed átlagos lenne genetikailag, nem lenne evolúció. Mondjuk ez sarkítás, de jelen esetben fontos megállapítás, hogy evolúció témában a rendellenesség nem csak a klinikai szempontból kóros genetikai eltéréseket jelenti.

Szóval ez a "nem evolúció, inkább egy egyedfejlődési rendellenesség" kijelentés párhuzamba állítható azzal is, hogy "nem erdő az, csak kurvasok fa egymás mellett". Persze ehhez előbb tudni kéne, hogy mi okozza.

Válasz 'gosub' üzenetére (#8)
gosub 2020. okt. 24. 13:54 | válasz | #8
Kissé bátor kijelentés ezt emberi evolúciónak betudni. Inkább jellemzi az egyedfejlődési rendellenesség. Nagyon leegyszerűsített, szenzációhajhász magyarázat.
A kéz ügyességének nem sok köze van a vérellátáshoz. Ahogy a hosszú ujjak se predesztinálnak arra hogy megfelelő szinten zongorázni tudj. Az én tanáromnak tömzsi ujjai voltak és mégis hihetetlenül virgázott a zongorán.
Ha meg az egyedfejlődéshez szükséges ér el nem tűnése megnövelte az idegek folytonos szorítását akkor kifejezetten inkább degeneratív. Ez sokkal súlyosabb hátrány kézügyességből, mint az extra vérellátás. Normális esetben bőségesen elég vért kap a kéz.
Steel 2020. okt. 24. 12:48 | válasz | #7
Hogy ma mérhető előny e a társadalomban, ha pl. jól tudsz gépelni? Kétség kívül!
Az írógépek, aztán a billentyűzetek elterjedése olyan mozgásokat kívánt meg, amit előtte legfeljebb zongorázásnál kellett. Nehéz is volt megtanulni. Nem is tudtak sokan zongorázni.

Svájci órák egy példa volt. Ide be lehet helyettesíteni bármi finommechanikát (általános óramechnika, varrógépek). Mivel ezek ugyanúgy a 18. század-ban kezdtek megjelenni.

Ez az elmúlt pár száz éves, exponenciális jellegű technikai fejlődés a teljes emberiség tőrténetében szinte szempillantás jellegű. Ne csodálkozzunk, ha az evolúció is gyorsan, exponenciálisan bekövetkező változásokkal válaszol az életünk kvázi gyökeres átalakulására.

Válasz 'Tetsuo' üzenetére (#5)
wraithLord 2020. okt. 24. 12:44 | válasz | #6
A jobb kézügyesség a párkapcsolatokban is jól jöhet... :D

Amúgy lehetséges, hogy ez a plusz ütőér csak egy látható velejárója egy még fel nem fedezett változásnak. Amolyan "árukapcsolás". Amit genetikailag meg lehet magyarázni többféleképpen.
Feltéve, hogy ez egy genetikai változás, és nem csak egy reakciónorma vagy legalábbis valamilyen környezeti hatás következménye. Mert mint ahogy a cikkben is írják, lehet, hogy az anyák valamilyen egészségügyi problémája idézi elő (vagy mindkettő, genetikai és környezeti okai is vannak).

Válasz 'Tetsuo' üzenetére (#5)
Tetsuo 2020. okt. 24. 12:18 | válasz | #5
Nem tudom, hogy ez mérhető előny-e adott társadalomban.
A munkahelyek többségénél nem kell precíz mozgást végezni az ujjaknak, elég gombokat nyomogatni, meg csavarokat furatokba illeszteni, az előnyösebb munkahely eléréséhez pedig (komolyabb) gondolkodásra van szükség.
Svájci óramechanikát az emberiség kevesebb, mint 1 százezred része készit.

Válasz 'Steel' üzenetére (#4)
Steel 2020. okt. 24. 11:15 | válasz | #4
"...viszont az világos, hogy az extra ütőér nemcsak jobb kézügyességhez, hanem a csukló-alagútszindróma terjedéséhez is vezet."

Bár ez csak spekuláció, de ha azt nézzük, az ipari forradalom óta egyre kisebb szerszámokra van szükség, mert az alkatrészek is egyre csak mennek össze.
Ez pedig, eddig el nem várt kézügyességet is megkíván.

Híres svájci órákat is még kézzel rakták össze, amióta képesek vagyunk miniatűr fogaskerekek, csavarok gyártására.

Előtte a művészeknek, írnokoknak volt szükségük nagy kézügyességre, akik apró ecsetekkel festették a naplementét és a kódexeket.
Aztán a felvilágásodás révén kezdett elterjedni az írás, aztán a geometriai szerkesztések, műszaki rajzok, stb.
Számunkra ezek ma már természetesek. Nem mindig volt ez így.

Válasz 'tom_pika' üzenetére (#1)
wraithLord 2020. okt. 24. 10:53 | válasz | #3
"Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja?" :D

Válasz 'tom_pika' üzenetére (#1)
drsx 2020. okt. 24. 10:52 | válasz | #2
Szerintem eleg, ha az adott elvaltozas nem jelent hatranyt az egyed- es fajfenntartas szempontjabol, es a felelos gen dominans.
A cikkben emlitett elvaltozas javitja a kezugyesseget, tehat meg elonnyel is jarhat, felteve, hogy az esetlegesen kialakulo alagutszindroma nem ellensulyozza az elonyos hatast.

Válasz 'tom_pika' üzenetére (#1)
tom_pika 2020. okt. 24. 10:34 | válasz | #1
Nem volt világos, milyen evolúciós előnnyel kecsegtet ez a plusz ütőér, miért lesz több vagy ellenállóbb utódja annak, aki ezzel rendelkezik. Vagy az evolúciót nem ez hajtja?