Nem teljesen. Ezek a "szabadon" vándorló bolygók nem alkalmasak az élet kialakulására. Viszont alkalmasak a kolonizálásra néhány feltétel mellett. Legyen egy kicsit nagyobb tömegű mint a Föld. Legyen aktív magja, mint a Földnek. Egyrészt mágneses mezővel véd a szabadon mozgó részecskék ellen, másrészt hőt termel. Legyen légköre, bármely gázból. Csökkenti a kisebb-nagyobb ütközések hatását. Legyen több kilométer vastag jégréteg rajta. Ez elemészti a nagyobb ütközések energiáját. A jégréteg alatt fejlett civilizációt lehet fenntartani. Az aktív mag generálta hő, energiává alakítható. Komplex flóra és fauna tartható fenn a föld alatt. Néhány hajóművel irányítani lehet a bolygót. Alkalmasnak látszó bolygórendszer közelében lassítani lehet és kitenni a lakosság egy részét kolonizálni az arra alkalmas bolygón. Az időnek nincs nagy jelentősége. A populáció éli a mindennapi életet és közben 30 évig módosítják a pályát vagy 150 évig gyorsulnak/lassulnak egy naprendszer közelében.
"Földszerű bolygók is vándorolnak a Tejútrendszerben"
A foldszerusegnek eleg fontos feltetele, hogy egy csillag optimalis homersekleten tartsa a bolygot, ami igy nyilvan nem teljesul, mert kb minusz 250 fok lehet egy ilyen bolygon. A kilatas viszont sokkal jobb lehet, nem olyan egyhangu mint nalunk.
Egy centrifugában ülünk egy kicsi "golyón" vagy korongon kinek hogy tetszik. Akkor lesz majd mókás ha lekapcsolják a motort.
Informatika és tudomány
