Sebaj, jövőre majd lesz egy új tanulmány, melyben piréz tudósok bebizonyítják, hogy bizony mégiscsak lakható, sőt titán-vanádium alapú, számunkra mikroszkopikus méretű civilizáció van rajta most is éppen...
Te tisztában vagy vele, hogy hülyeséget beszélsz, vagy tényleg ennyire hülye vagy?
"Tehát vagy azt, nevezzük üvegházhatásnak, ami a Vénuszon van, és ami jobban meg is felel a klasszikus értelemben vett üvegházhatás mechanizmusának, vagy a földi légköri jelenséget, de akkor a Vénusz esetében más szót kell kitalálnunk! ;)" Nem kell. Mindkettő üvegház hatás, akkor is ha más a mértéke és neked nem tetszik hogy a CO2 jelentős üvegházhatást okoz a Vénuszon és Földön is. A Vénuszon elszabadult az üvegház hatás. A bolygó az ’alap’ hosszúhullámú sugárzással nem hanem csak úgy 'tud' megszabadulni a Naptól kapott energiától hogy olyan magas felszíni hőmérsékleten került egyensúlyi állapotba ahol már légköri gázok(elsősorban CO2) elnyelési sávján kívül képes sugározni.
Egy ritka legkort gyenge gravitacioju bolygon el tud fujni a napszel, de a Venusz legkore sokkal surubb, es a gravitacioja is foldi, nem pedig a marshoz hasonlo alacsony.
Le kellene csapolni azt a bazivastag kégkört. Miért nem fújja el a napszél? Nem az van ha nincs mágneses mező akkor a napszél lebontja a légkört? Ha egy jóval ritkább légkör lenne a bolygó bizonyos részeken csak lehülne annyira, hogy élhető legyen. Utoljára szerkesztette: dyra, 2021.10.29. 14:07:52
A Vénusz valóban nem egy kellemes hely. A légnyomás olyan mint a Földön az óceánokban 1 km mélységben, mindemellett 500 fokos hőmérséklet. Hát nem sok technikai eszköz bírja, az orosz szondák is pár percig tudták elviselni.
Nade a forgás hatása a légkörzésre milyen? Hát valszeg kevésbé jelentős, mint gondolnánk. A felhők kb 80%-ban visszaverik a napsugárzást, ha nem tudnánk, hogy milyenek is a viszonyok alattuk, akkor lehetne a Földivel megegyező átlaghőmérséklet is, vagy akár fagypont alatti! És persze olyan pokol is, mint amivel találkoztunk, ami melegebb, mint a Merkúr napsütötte felszíne! Ez azért alakulhat ki, mert ez a zárt felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrt, meg ami alatta van sugárzási szempontból. A légkör is olyan sűrű, hogy a beeső, a felhőzeten áthatoló maradék napsugárzás jelentős részét is elnyeli. Az ilyen sűrűségű és foróságú CO2 kvázi folyadékként és nem gázként viselkedik. Széles spektrumban és nem kitüntetett sávokban nyeli el a sugárzást.
A fentiek miatt 1-2 érdekes következményt tapasztalhatunk. 1. Nincs jelentős különbség az éjszakai és a nappali oldal hőmérsékleti és légnyomási paraméterei között! Így nincs ami jelentős szeleket indukálna, amelyek így a felszínen csak pár km/h sebességűek. 2. Valójában és tudom, hogy ezen sokan ki fognak akadni, de ha megvizsgáljuk, akkor a Vénuszon a földi értelemben gyak nincs, vagy legalább is nem olyan nagyságrendű az üvegházhatás, másképp megfogalmazva, teljesen más mechanizmussal működik mint a Földön! A Földön a Napból érkező mintegy 340 W/m2 fluxusból 160 el is éri a felszínt, amit az melegít, majd a kilépő hosszúhullámú sugárzás az üvegházgázokkal kölcsönhatásba lép egy szűk frekvenciasávban. A felszínről nagyságrendilag akkora energiafluxus távozik, mint, ami a Napból érkezik, az eltérést az üvegházhatás jelenti. Az eltérés töredéke a napsugárzás jelentette energiafluxusnak, egy nagyságrenddel kisebb értékű, kb 60 W/m2. A Vénusz 90X olyan sűrűségű légköre, mintegy óceán borítja a felszínt, a napsugárzás 656 W/m2 fluxusából csak kb 80/Wm2 jut át a felhőzeten, az alatta levő sűrű légkör ebből még vagy 60 W/m2-et elnyel és csak 20 W/m2 éri el a felszínt.Tehát a földfelszínt érő sugárzás 1/8-a. Ehhez képest az 500 fokos 90X sűrűségű légkör és a felszín közötti hőcsere enrgiafluxusa kb 17 100 W/m2, amiből csak 160 W/m2 fluxus tud áttőrni visszafelé, az űr felé a felhőtakarón. Ha a Nap, mint az üvegházhatás fő faktora, az egyik pillanatról a másikra eltűnne, akkor a Föld felszíne viszonylag hamar, napok vagy 1-2 hét alatt teljesen kihűlne. A Vénusz esetében nem beszélhetűnk a Földi értelemben vett üvegházhatásról, itt nem a Nap hanem eleve a légkör az ami a felszínt egy széles energiaspektrumban melegíti és ezt a térséget a felhőzet gyakorlatilag elszigeteli az űrtől, nagyságrendileg hosszab ideig biztosítva azt, hogy a magasabb hőmérséklet fennmaradjon az előbbi esetben. Tehát vagy azt, nevezzük üvegházhatásnak, ami a Vénuszon van, és ami jobban meg is felel a klasszikus értelemben vett üvegházhatás mechanizmusának, vagy a földi légköri jelenséget, de akkor a Vénusz esetében más szót kell kitalálnunk! ;) Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.10.29. 11:25:59
Khmmm. A Föld esetében az egyenlítőnél mérhető centrifugális erő a gravitációs erő 1/300-ad része! Hát ez a sokkal nehezebb azért számomra elég viszonylagosnak tűnik. ;) https://www.netfizika.hu/a-nehezsegi-gyorsulas-elteresei-a-foldfelszin-kulonbozo-pontjain
"Egyebkent a gyorsabb forgastol eppenhogy kiegyenlitettebb lesz a klima, es nyugodtabb az idojaras, mert kevesebb ido marad a nagy homersekletkulonbsegek kialakulasara."
De a Vénusz 243-szor lassabban forog a Földnél! Mondom lassabban. Ennek van még egy kellemetlen hatása. A gravitáció és centrifugális eredő erője miatt sokkal nehezebb minden mint a Földön.
"az odaát uralkodó hőmérséklet és a Naphoz közelebbi pálya miatt nem lenne túl kellemes a felszínen sétálgatni"
Olyannyira, hogy ha a Vénuszon teremne most valamelyikünk, kb azonnal szörnyethalna, a hús a csontunkról úgy fél perc alatt lemállna, majd gőzzé és habbá válna minden szövet a testünkről, s végül a csontvázunk is egy gőzölgő tócsa lenne... Picit tehát valóban kellemetlen volna...
" nem beszélve a kénsav-felhőkről, amelyek szintén megnehezítenék a hétköznapokat"
Az első levegővételnél, eltekintve a hőfokról, ami szétfőzne, mondjuk hogy talán sikerülne, legalább egy fél másodperces gyors slukk; a kénsav azonnal bontaná is le az összes sejtet amihez érintkezik, tehát a kilégzés már nem gáznemű lenne, hanem a tüdőnket és légcsövünket valamint a gyomor jórészét gőz halmazállapotban köpnénk ki, miközben már a hő és a sav hatására a testünk szépen tempósan mállana szét... Kb 1 másodpercet tudnánk életben maradni ott tehát... s kb egy perc és már csak a bizonyos gőzölgő tócsa lennénk... Bizony így eléggé nehéz hétköznapok várnának ott... Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2021.10.27. 00:11:00
Ezek egyike sem jelent semmi olyat ami lehetlenne tenne az eletet. Persze MAS lenne ezek miatt a klima, de ettol onmagaban meg nem jobb/rosszabb csak mas.
Egyebkent a gyorsabb forgastol eppenhogy kiegyenlitettebb lesz a klima, es nyugodtabb az idojaras, mert kevesebb ido marad a nagy homersekletkulonbsegek kialakulasara. Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2021.10.26. 18:06:38
"Valaki ugy szamolta hogy a Fold kb 15 fokkal lenne melegebb, ami rengeteg, de a sarkokhoz kozel akar meg elheto is lehetne szamunkra.."
Nem. Nem csak a Naphoz való közelsége a probléma. A Vénusz rövidebb idő alatt kerüli meg a Napot, mint ahogyan a saját tengelye körül fordul meg. Egy vénuszi nap 243 napig tart, egy év pedig 224,7-ig, A nappali és az éjszakai oldal között jelentős a beérkező energia eltérés. Ez nagyon erős légköri mozgásokat generál, a sűrű légkörben. Ha ez nem elég, akkor tovább ront a helyzeten, mert nincsenek évszakok a csekély mértékű forgásszög eltérés miatt.
Annyival nincs kozelebb azert a Venusz a naphoz. Valaki ugy szamolta hogy a Fold kb 15 fokkal lenne melegebb, ami rengeteg, de a sarkokhoz kozel akar meg elheto is lehetne szamunkra, primitivebb eletformaknak pedig akar mashol is. Bizonyos legkori viszonyok eseten akar ennel huvosebb is lehet, eppugy ahogy a Venuszon a legkor miatt van sokkal melegebb a vartnal.
Sot, tovabb is mehetsz, mert meg igy sem pontos. Ha megnyitod a hivatkozast, akkor lathatod, hogy a tanulmany az oceanok leterol beszelt, nem az elet lehetosegerol.
Es ezen publikaciok egyike sem talalta bizonyitott tenykent a kovetkezteteseiket, mindegyik hipotezis, tobb kevesebb bizonyitekkal alatamasztva.
Es eppen ez a tudomanyos modszer lenyege. Nem az van hogy egyszer kitalalnak valamit, amihez aztan foggal korommel ragaszkodnak mint valami vallasi dogma. Hanem kulonbozo uj tenyek ismereteben folyamatosan formalodik a tudas, illetve kulonbozo kutatocsoportok a jelenseg kulonbozo aspektusait elemezve kulonfele kovetkeztetesekre jutnak. Aztan a jovoben, tovabbi megfigyeleseket vegezve ezeket tovabb pontositjak, es egymassal is osszevetik oket, igy a jovoben majd pontosabb kepunk lesz a Venusz tortenelmerol mint ma.
Es egy epulo hazat sem nyilvanitunk lakhatatlanna csak mert meg nincs rajta a teto, ugyanigy a tudomany is egy folyamatosan epulo tudashalmaz, amit nem kritizalunk csak azert, mert meg "nincs kesz".
Kozelebb van a naphoz, ezert nem nehez elkepzelni, hogy mindig is tul meleg volt. Kicsit kijebb kellene tolni, meg csokkenteni legnyomast, es maris mehetne a buli.
Inkább földi életre nem volt alkalmas soha (a cikk szerint). Persze van néhány egysejtű, ami talán tudna ott élni, és még egy pár, ami nem pusztulna el olyan környezetben, de csak "vegetálna"... viszont ahhoz előbb ki kellett volna tudniuk alakulni, ami a feltételezett környezetben nem lehetséges. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a földihez hasonló életformák számára nem volt alkalmas.
Az elmúlt héten a Vénusszal kapcsolatban 3 többé-kevésbé egymásnak ellentmondó publikációról olvastam: 1. Az egyik szerint a Vénusznak egykor volt egy kedvezőbb, a felszínen folyékony víz megjelenését is biztosító légköre. 2. Aztán a fenti cikk, sose volt folyékony víz a felszínén. 3. Az előzővel csak félig szembemenve, a felszínén/légkörben ugyan jelenleg nincs víz, de a közetekben, kb mint a Földön, igen.
Erről az jut eszembe, hogy az idősebb Bush elnök szemére veteték, hogy semmiről nem nyilatkozik egyértelműen, nincs semmiről határozott véleménye. A szóvivője a sajtótájékoztatón kijelentette: - A Fehérház cáfolja, hogy Bush elnöknek semmiről nincs határozott véleménye. Ez egyszerűen nem igaz, sőt oly annyira nem igaz, hogy kijelenthetem, hogy az Elnöknek több határozott álláspontja is van adott kérdésben! XD Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.10.26. 08:54:47
Informatika és tudomány
