Értsd: nekik a regionális monopólium sokkal jobban megéri, nehogy már a user választhasson, hogy kábelről átáll-e 5G-re (vagy fordítva), ha a szolgáltató szopatja.
Igen, azzal van baja, hogy pl. kiépíti valahol az 5G-t rengeteg pénzt beleölve, és jön egy másik cég, behúzza az optikát a lakásba és senki nem használja a hálózatát. Össze akar beszélni más nagyokkal (a Vodának nagyon sokat kell költenie Németországban a fix hálózatra, míg a British Telecomnak Angliában a mobilhálózati rendszerekre), ami nyilvánvalóan versenyellenes, és ezt a szabályozók nem engedik, sőt, vaskosan büntetik.
Elviekben tehát igazad van, de nézhetjük úgy is, hogy európai cél a minél nagyobb lefedettség szélessávval, a befektetendő tőke pedig korlátos. Tehát idővel lesz egy csomó olyan hely, ahol minden van (5G és optika), és egy csomó olyan, ahol meg semmi. Így mindenki rosszul jár (a cégek, és a fogyasztók is), ráadásul a politikusok feje is fájhat, mert eközben USA és Kína elhúz mellettünk.
Hogy oldanád fel ezt az ellentmondást? Utoljára szerkesztette: Cat, 2021.11.30. 14:45:09
"miközben az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és Indiában egyaránt csak három-három nagy piaci szereplő van. Így sokkal jobban koncentrálódnak a beruházások és a hozamok is."
Na amerikaban nagyon jol latszik hogy miert is hulye ez az otlet. Amerikaban messze ott a legjobb a szolgaltatas (nem internet, hanem barmilyen), ahol sok szereplo versenyez egymassal. Az internet eseten kialakultak helyi monopoliumok varosi szinten, ahol csak 1 szolgaltato lehet, na ott ki lehet talalni mennyire felhasznalobaratak a szolgaltatok:D
Savanyú a szőlő. Manegérkém ezt hívják piacnak, amiről meg te kerülgeted a forró kását az a piac egymást közti felosztása, mely versenyellenes - bárhogy is lapogatod a szart. A költői kérdésed meg akkor kellett volna feltenned amikor nálunk a másik két haveroddal meg a kurmányunk hathatós segítségével kiszorítottátok a Digit. Itt milyen kábelest építettetek? Semmilyet. A Digi csinált és építi is tovább annak ellenére, hogy a nulláról a hipersebességre kapcsoló forájdzsí ezüst űrhajója igen csak bekebelezi. Jött volna az 5G-vel az éterbe is, de ti támasztátottátok kétvállal ellenük a gátat, pénzelve az itteni aktuális nomenklatúrát. Úgy hogy elmehetsz a pit s á b a a kétszínű okoskodásoddal. Mondom ezt úgy hogy két mobilt is fizetek nektek vagy 20 éve.
Ha nem hasznalja senki, akkor nem kell megepiteni. Erre talaltak ki a kapitalizmust, hogy a piac lerendezi ezt magaban.
"idővel lesz egy csomó olyan hely, ahol minden van (5G és optika), és egy csomó olyan, ahol meg semmi" Ez igy onmagaban egy nagy ellentmondas. Ahol semmi nincs oda sokkal jobban megeri valamit epiteni, mint oda ahol mar majdnem minden szolgaltato jelen van. Pont a monopolium eredmenyezi azt, hogy bizonyos teruletek kimaradnak vagy lemaradnak, mert a monopolium ami jogosult oda epiteni, az nem akar.
Európának alapvetően az a baja, hogy hiába egy 500 milliós piac, ha az 50 külön államra tagolódik és minden államban van legalább 3-4 telekom cég. Pont ezért akarták anno eltörölni a roaming díjat, hogy azzal a különböző nemzeti telekom cégeket (amelyek eleve valamelyik nagyobb multi tulajdonában voltak) fúzióra kényszerítsék és létrejöjjön egy egységes európai telekom piac kevés számú, ámde egymással versengő és tőkeerős céggel.
Ez a koncepció egyike volt azon ritka EU javaslatoknak, amit az EU lakossága pártállástól és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatott. És hogy mi lett vele? A telekom cégek lobbistái szépen megfúrták és hogy ne legyen politikai botrány belőle, hosszú évek múlva végül kiegyeztek némi turista roaming kedvezményben. Ez lett vele. Most meg azon megy a sírás, hogy túl sok a szereplő, lemarad a régió és kevés a tőkeerős cég? Hát jah.
"Ez igy onmagaban egy nagy ellentmondas. Ahol semmi nincs oda sokkal jobban megeri valamit epiteni, mint oda ahol mar majdnem minden szolgaltato jelen van."
Elviekben igazad van, a gyakorlatban nagyon nem. 1. Ismételten nem veszed figyelembe az időtényezőt, azaz hogy amíg a nagyvárosok zsúfolt lakótelepein és gazdag negyedeiben versenyeznek a szolgáltatók, addig a többiekkel nem foglalkoznak. Itt évekről van szó. 2. A kisebb településeken a fizetések is alacsonyabbak, így a vásárlóerő is kisebb. Míg Budapest belső kerületeiben 25 éve van net, a kisebb falvakba csak ezekben az években jutott el normális szélessáv - és ehhez sok milliárd forintos állami támogatás kellett, mert saját tőkéjükből a szolgáltatóknak nem érte meg.
Csak éppen pont a korai (ezért szabályozatlan) kiépítésnek köszönhetően akadnak utcák, ahol házanként(!) más szolgáltató van monopol helyzetben, mert a szolgáltatók felosztották egymás közt a körzeteket, pont ahogy a Vodaphone vezér a jövőben is szeretné.
A mobil bázis állomás is az optikai gerincre van bekötve, akkor most miért nem éri meg új hálózatot fejleszteni? Ahol 5G bázisállomás van, ott kell lennie elég sávszélességnek, hogy azt kihúzzák a felhasználók felé is . Nàlunk 10 eve meg kb 75%-a az optikai gerincnek kihasználatlan volt, mert a réz helyett már a 90-es években bekerült az optika, és fizikailag ugyan arra helyre kb milliárdszor nagyobb sávszélesség került.
Ja hogy a hagyományos telefon gerinchálózat csak a nagyvárosok privilegiuma volt....
Nem kell csodálkozni az erőltetett urbanizacio pont ide vezetett.
Eléggé kilóg a lóláb. Persze, az 5G már képes lehet hasonló szintű szolgáltatás nyújtására mint az optika, ez igaz. Csak nem annyi felhasználó esetén. Vagy 300m-enként cella, és akkor az kb. egy wifi, amit persze egy nem rádiós technológiával ugyanúgy ki kell szolgálni, vagy maradnak a tornyok. A rádió egy osztott közeg, sokkal kevesebben tudják egyszerre használni. Kis népsűrűség esetén megfelelhet, de soha nem lesz olyan jövőálló, mint az optika. Ott még különböző multiplex megoldásokkal (pl. WDM) tovább lehetne emelni a sávszélt. Egyelőre nem teszik, mert a gigabit így is adható. Képzeljük el, ha egy komplett falu kezd el 4k streamet nézni egyszerre 5G-n... a végén nem maradna sávszél.
A probléma feloldása egy olyan megoldás lehet, mint az áramszolgáltatók. Lennének hálózati és szolgáltató cégek. A hálózati cégnek ellátási kötelezettsége van, definiált műszaki paraméterekkel (pl. ping, fel/le sávszél). Az ő dolga ezt kiépíteni, a technológiát is ő választhatja meg, de a paramétereket tudnia kell. A szolgáltatást viszont már a szolgáltatótól rendeled meg. Aztán ott már lehet válogatni hogy ki miyen extrát ad (pl. publikus ip cím). Annyi a különbség, hogy a telekom infra kiépítése nem akkora összeg, mint az áramhálózat, ezért tudnak sokan versenyben maradni úgy is, hogy ugyanazon a területen szolgáltatnak. A mi utcánkban pl. egyik oldal telekom, a másik voda, de mindegyik koax, így nagy különbség nincs köztük.
Netflixen az ajánlott sávszélesség 25megabit 4Khoz https://help.netflix.com/en/node/306 De 25 megabit a maximum mivel változó a sávszélesség az átlagos 4k film 12megabit VP9 kodekkel, az AV1 mégkevesebb adatot igényel azonos minőséghez.
Szóval akár ezren tudnak 4K streamet nézni egyszerre egy 5G toronyból azaz akár többezer embert ki lehet szolgálni 10 gigabittel mert úgysem egyszerre nézik.
Szóval nagyon úgy áll a dolog hogy az 5G kiválthatja a vezetékes netet kb 2-3 ezer lakosonként kell egy torony.
Azokat a nagy sávszélességeket viszont csak nagy vivőfrekin tudja. Az meg messze nem akkora hatótávolságú. Épp erről írtam. https://www.statista.com/statistics/1168439/average-5g-4g-download-speed-comparison/ A szaúdiaknál már majdnem megvan az 500 MBps 5G-n. "Kicsit" elmarad a 10 gigától. A rekord jelenleg valahol 5 GBps körül van, de az mind a ~20 GHz tartományban, ahol a hatótáv a wifivel mérhető össze.
Informatika és tudomány
