Az osztrak megoldas mind kvantalt, mind valodi analog aramkorokrol beszel. Persze az tovabbra is igaz, hogy barmi ami jelszinteket alkalmaz lassabb lessz mint a valahol egy nem pontosan definialt modon (egy adott savon belul) kettevalo es a tapsinekhez huzo binaris digitalis rendszer. A binaris digitalis rendszerek pont azert ilyen gyorsak, mert a kapcsolo tranzisztorok linearis tartomanyat nem hasznaljak ki, igy azok viszonylag nagy szorassal rendelkezhetnek az atmenet pontos helyere vonatkozoan es megis jol mukodik a rendszer.
A ket rendszer kozott kb. olyan a hasonlosag mint a pontos nemet kezifegyverek es a lotyogos szovjetek kozott. A nemetet pontosan gyartottak, de csak adott kornyezetben tudott mukodni es kisebb gyartasi hibak eseten is hibazott. A szovjet mar a gyarbol kijovet is lotyog, de semmi nem zavarja, legyen az viz vagy sar. Pont ilyenek a jelenlegi processzorok is. Nagyon pontatlanul vannak legyartva, nagyon elter akar ket egymas mellett levo tranzisztor karakteriesztikaja is, de amig binaris digitalis jel megy rajtuk, addig ez nem szamit. (amig a zaj kisebb mint a jel es minden komplemens tranzisztor par az egyik tapsinre kapcsol, ez a cmos technologia lenyege) Ezzel a nagyon zajos rendszerrel sokkal nagyobb sebesseget lehet elerni, akar az 50%-os zaj aranyt is meg lehet kozeliteni es megis menni fog. (a tuningolas soran tobbnyire addig gyorsitanak amig csak lehet, minel kozelebb menve a hibahatarhoz)
Tap-fold rendszerben binaris, tap-fold-negativ tap rendszerben (dual tap) trinaris a maximalis megendheto szimbolum rendszer ha a nagy hibaturest meg akarjuk tartani. Marpedig adott gyartastechnikaval a magasabb orajelek eleresenek ez a kulcsa. A magasabb szimbolumszamot, tapsinektol eltero jelszinttekkel csak akkor alkalmazzak ha egy rendszer vagy kommunikacios csatorna frekvencia limitaltta valik, tehat nem tudja atvinni a magasabb orajelet. Ennek mellekhatasa, hogy az aramkor vagy zajerzekenyebbe vagy jelentosen lassabba valik a tisztan rail to rail implementaciokhoz kepest.
Az osztrak megoldas analog modon befolyasolhatova teszi a transztorok kapcsolasi feszulseget. Ugyanezt el lehet erni egy dupla kapus FET tranzisztorral is, de azert nem hasznaljak, mert erzekeny a zajra. Pont a zajerzekenyseg miatt nem hasznalunk 3 vagy meg tobb szintu (analog) logikai aramkoroket ha nem muszaly. Bar pozitiv es negativ feszulseg hasznalata eseten a 3 szintuek meg pont megoldhatoak sima FET-ekkel is, lasd ethernet vagy ujabb adatbusz megoldasok.
A VTFET es tovabbfejlesztett valtozataik viszont arrol szolnak, hogy a sima 2D-s gate helyett a kapu korbeveszi a transzisztor kapcsolasi feluletet, igy alapterulet szempontjabol kisebb helyen tarolhato ugyanaz a toltesmennyiseg es az elrendezes miatt geometriailag kozelebb is van a totles a kapcsolt felulethez, igy tovabb csokkentheto, ami tovabbi frekvencianovekedest jelenthet. Analog hasonlattal ez olyan mint egy fuggolegesen leerkesztett zsilpkapu es egy gombszelep kozti sebessegbeli kulonbseg. Ez szerencsere jol hasznalhato, mindenfele uj anyagok bevezetese nelkul es ha sikerul atallni a valodi 3D-s chipekre, akkor a negyzetes helyett kobos teljesitmenynovekedest hozhat azonos csikszelessegek mellett.
Informatika és tudomány
