Lengyel statisztikusok szerint a belga egyeurós érme súlyeloszlása egyenlõtlen: fej vagy írás döntéshozatal esetén ötven százaléknál gyakrabban jön ki fej, mint írás. Angol statisztikusok szerint a lengyelek eredménye nem szignifikáns, mert ehhez nem végeztek elegendõ számú kísérletet, és a nemzetenként eltérõ fejû érme miatt általános következtetéseket sem lehet levonni az új valuta súlyeloszlására vonatkozólag.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható verzió atámogatásával
A világtörténelem legnagyobb valutaváltása annyira zökkenõmentesen zajlott, hogy problémát csak bizonyos érmék súlyeloszlása körül sikerült felfedezni - de lehet hogy ott sem. A Siedlce-i egyetemen tanító lengyel statisztikaprofesszorok mindenesetre azt állítják, hogy a nemzeti szimbólumoknak fenntartott oldalán Albert királyt ábrázoló belga egyeurós érme súlyeloszlása nem egyenletes, ezért pörgetésnél gyakrabban jön ki rajta fej, mint írás. Ha a vád igaz, beláthatatlan következményekhez vezethet egy olyan országban, ahol sokan sorskérdésekben is pénzfeldobással döntenek.
Jobb a zlotyi, mint az euró
Belga egyeurós érme
A lengyel professzorok 250 pörgetést végeztettek diákjaikkal, és ebbõl 140 fej jött ki, ami 56 százalékot jelent. Korábban ugyanitt már tízezer pörgetést végeztek a lengyel kétzlotyissal, amelyrõl bebizonyosodott hogy egyenlõ a súlyeloszlása. A lengyelek szerint a kétzlotyissal szemben a belga egyeurós nincs megfelelõen balanszírozva. A Reading Egyetemen dolgozó angol statisztikusok - akiket nem lehet az euróval kapcsolatos elfogultsággal vádolni - viszont nem tartják elegendõnek a 250 kísérletet - ennyi pörgetésnél ugyanis statisztikailag 100-ból 95 kísérletben még egy kiegyensúlyozott érmével is 50 plusz-mínusz 6,2 százalék jön ki, vagyis a lengyel eredmény szerintük nem szignifikáns.
A vita eldöntésére több pörgetésre van szükség: a lengyelek a fejoldalon sast ábrázoló német egyeuróssal folytatják a kísérletsorozatot, melynek további eredményeit egy feburári konferencián tárják a nyilvánosság elé.