SG Fórum - Kedvenc verseim

Fórum / Általános eszmecsere

Flórika 2005. márc. 01. 21:02 | válasz | #272
Goethe: A Tündérkirály

Ki vágtat éjen s viharon át?

Egy férfi, lován viszi kisfiát.

Úgy védi, takarja: ne vágja a szél,

átfogja a karját: ne érje veszély.

&#8222
;Fiam, miért bújsz így hozzám? Mi bánt?&#8221
;

&#8217
;Nem látod, apám, a Tündérkirályt?

Fején korona leng&#8230
;&#8217
;

&#8222
;Fiam, ott csak egy ködfolt dereng.&#8221
;

&#8222
;Szép gyermekem, gyere, indulj velem:

Sok tarka virág nyílik a rétemen.

Tudok csudaszép játékokat ám

s ad rád aranyos ruhákat anyám.&#8221
;

&#8217
;Nem hallod, apám, a halk szavakat?

A tündérkirály hív, suttog, csalogat&#8230
;&#8217
;

&#8222
;Fiacskám, csendbe maradj, - ne félj:

a száraz lomb közt zizzen a szél.&#8221
;

&#8222
;Szép gyermekem, jöjj velem, azt akarom:

megládd: lányaim várnak nagyon, -

táncolnak is õk, ha a hold idesüt

s álomba ringat majd gyönge kezük.&#8221
;

&#8217
;Hát nem látod&#8230
; ott &#8211
; nem látod apám:

a tündérlányok már várnak reám. &#8211
;&#8217
;

&#8222
;Fiam, fiam, én jól látom: amott

a nedves fûzfák törzse ragyog.&#8221
;

&#8222
;Úgy tetszel nekem, te drága gyerek!

Mondd: jössz-e velem, vagy elvigyelek?&#8221
;

&#8217
;Édesapám, ne hagyj&#8230
; ne &#8211
; megállj:

megragad &#8211
; elvisz a Tündérkirály&#8230
;&#8217
;

Megborzad a férfi, hajszolja lovát.

Fel, felnyög a gyermek, s õ nyargal tovább,

megérkezik, teste-lelke sajog:

ölében a kisfiú már halott.

(Képes Géza fordítása)