Most jól jön a globalizáció. Mert mondhatnám: globálisan tágul, lokálisan meg ütközik?
A felmelegített léggömb pld. globálisan tágul, a gázmolekulák benne viszont ütköznek.
Azonban a kép nem ilyen egyszerû.
Én nem a Big-Bang, hanem a Little- Bang híve vagyok, amely valójában egy kollapszus egy másik, hatalmasabb univerzumban. Vagyis soros és párhuzamos hierarchiába rendezõdött, megismerhetõ, fényzárt (fekete lyuk) univerzumokra gondolok.
1. A mi univerzumunk ekkor a szülõ univerzumában száguld, iszonyú sebességgel, anyagot gyüjtve magába, miáltal átmérõje nõ, amíg visszapukkan abba.
Ez egy táguló folyamat, amirõl csak a fénysebesség, és gravállandó lassú változása miatt szerezhetnénk tudomást.
2. A táguló univerzumon belül még a galaxishalmazok, galaxisok, csillagok, és bolygók is távolodnak egymástól jelenleg, ráadásul a Hubble effektus szerint gyorsulva. Ennek meg más az oka: a forgási impulzusmomentumok átrendezõdése az általános árapály miatt.
3. Nem zárható ki az antigravitáció, amirõl írtam, bár igencsak valószínûtlen az univerzumunkon belül.
4. Történhet töltésátalakulás, amelyrõl szintén írtam, és amely új tömegeket hozhat, amelyek korábban nem voltak mérhetõk.
5. A külsõ univerzumok gravitációja átrendezheti a mi gravitációs terünket, új csomósodási zónákat jelölve ki.
Öt olyan, eddig ismeretlen tényezõt is felsoroltam, amelyek miatt az univerzum, vagy annak belsõ tömegei távolodhatnak.
Csak éppen a "sötét tömegek" nem voltak benne.
Persze, ha a sötét tömegek ebbe benne vannak, én hiába vitatkozok...