Aes: a bronz latin neve, legkorábbi római pénz elnevezése. Kezdetben durva, öntött darabok voltak ( aes rude), minta késõbb jelent meg rajtuk ( aes signatum). Az i.e. 4. sz.-tól nagyobb bronzok jelentek meg (aes grave).
AE: nem ismert elnevezésû bronz ill. réz pénzek
AE1: "nagy bronz", 25-30 mm átmérõ
AE2: középbronz, 20-24 mm átmérõ
AE3: kisbronz, 17-20 mm átmérõ
AE4: kisbronz, 16 mm és kisebb átmérõ
Antoninianus: Caracalláról nevezték el, aki I. sz. 215-ben vezette be a denarius helyett, két denarius értékben.
Argenteus: ezüst pénz a denariussal egyenlõ értékû, Julianus ( 361-363) idejéig vertek.
As: Az "egység" latin neve, eredetileg súlyegységet jelent, Augustus alatt az as 11 , 12 gramm súlyú volt, a római pénzrendszer alapja volt.
Aureus: A Római Birodalom standard aranyérméje volt 25 denariussal és 100 sestertiussal egyenlõ. A solidus váltotta fel Nagy Constantine ( 306-337) idején.
Bigatus: Közös elnevezés a Köztársaság kori kétlovas fogattall ( biga ) veretett hátlapú denariusoknak.
Centenionalis: a latin "századik" megfelelõje, késõ római bronz a solidus század része.
Denarius: a legfõbb címlet mind a Köztársaság, mind a Császárság korában. A Binliában megnevezett penny mengfelelõje. A késõbbi civilizációk által is igen kedvelt címlet. (Magyarországon dénár)
Dupondius: az As kétszerese eredetileg " kétszeres súlyt" jelentett.
Follis: eredetileg pénztartót jelölt, késõbb biozletianus pénzreformjaként címletként veték i. sz. 269-tõl, két denariussal megegyezõ értékben.
Minim: késõ római egészen apró bronzpénz neve, jellemzõen Galliában és Britanniában verték.
Miliarensis: ezüst érme, Nagy Constantine verette elöszõr. A solidus 1/14 -ed része késõbb 1/12-e.
Nummus: a lecsökentett méretû antenionalis elnevezése a 4. sz. második felétõl.
Quarans: a legkisebb római bronzérem, az as negyed részevel egyenlõ.
Quadrigatus: elnevezését a Jupiter által irányított négylovas fogatról (qudriga) kapta, a második Pun háborúig ( i.e. 202) használt elnevezés.
Quinarius: kis ezüst érme, egyenlõ 5 as-sal és 1 danaruiussal.
Semmis: bronz érme 1 as értékû.
Sestartius: elnevezés a latin " semmis tertius"-ból. A Köztársaság idején kis bronz érme, a Császárság idején a legnagyobb bronz érme, egyenlõ 2,5 as-sal és negyed denariussal.
Sextans: bronz érme az as 1/6 -od része.
Siliqua: a legkisebb római súlyegység neve, i. sz. 324 után Nagy Constantine idején ezüst címletû pénz a solidus 1/24-ed része.
Solidus: az aureus helyére lépett be új aranypénzként a 4 sz.-ban Nagy Constantine idején.
Tremissi: késõ római arany érme, a a solidus harmad része.
Triens: korai bronz érme elõdeként a második Pun háború idején verték, 3 -ed denariussal egyenlõ.
Papírpénzek nem voltak. Szinte minden császár veretett a saját arcképével érmét.