Egyeseknek a feszülség levezetésére jó, mások idegbajt kapnak tõle. Mi váltja ki ezt a hangot?
A szervezetben fellelhetõ ízületek legtöbbje két csont között helyezkedik el, úgynevezett diarthrodiális ízület. Ezek szerkezetére jellemzõ, hogy a két csont végét ízületi porc, legtöbbször üvegporc borítja, és az ízületi tok foglalja burokba a csontok közötti rést. A burok belsejét, az ízület üregét nedvesítõ anyag tölti ki, amelyet szinoviális folyadéknak neveznek, és a porc számára szükséges tápanyagokat tartalmazza. Ezen kívül a folyadékban oldott formában gázok is találhatók, elsõsorban oxigén, nitrogén és szén-dioxid.
A legkönnyebben a kéz kisízületei, azaz az ujjpercek közötti és a kézközépcsontokat az alappercekkel összekötõ ízületek ropogtathatók. Amikor a tok megfeszül, kiterjedését számos tényezõ korlátozza. Ezek egyike az ízületi üreg térfogata, amit a benne lévõ szinoviális folyadék mennyisége határoz meg. Ez az anyag ugyanis az alapvetõ fizikai szabályszerûségeknek megfelelõen csak akkor képes kitágulni, ha az ízületi üreg nyomása annyira lecsökken, hogy az oldott gázok kilépnek a folyadékból. Amikor a gázok felszabadulnak, megnõ az ízületi üreg térfogata, és ezáltal mozgékonysága is.
Buborékzaj
A kattanó, roppanó hang nagy valószínûséggel akkor hallható, amikor a gázok kiválnak a szinoviális folyadékból, és a tok még jobban megfeszül. Hogyha közvetlenül „ropogtatás” után röntgenfelvételt készítenénk az ízületrõl, az üregen belül gázbuborékot láthatnánk, amely mintegy nyolcvan százalékban szén-dioxidból áll. Az ízületben ez a roppanó hang nem váltható ki újra, amíg a gázok vissza nem oldódnak a szinoviális folyadékba, ezért nem lehet ugyanazt az ízületet folyamatosan ropogtatni.
Felmerül a kérdés, hogyan képes egy kis gázbuborék ekkora zajt okozni? Sajnos, bár vizsgálták a jelenséget, még nem sikerült megtudni ennek okát. A másik gyakran feltett kérdés, hogy a ropogtatás károsítja-e az ízületet. Ebben a témában szintén nem született még egyértelmû válasz. Egy tanulmány semmiféle összefüggést nem talált az ízületek ropogtatása és az ízületi gyulladás között. Egy másik tanulmány azonban kimutatta, hogy a gyakori ujjropogtatás károsítja az ízület körül lévõ lágyrészeket, valamint gyakrabban duzzad meg a kéz, és csökken a szorítóereje is.
A kattanó, roppanó hangok további forrásául az inak és a szalagok szolgálnak. Minden ín legalább egy ízületet áthidal, hiszen csak így képes mozgást létrehozni. Az ízület aktuális helyzetétõl függõen gyakran elõfordul, hogy egy ín valamennyivel elmozdul normális anatómiai helyéhez képest. Amikor megmozdulunk, az ín gyorsan visszaugrik a helyére, és a csonton átbucskázva „megpendül”. Ilyen hangot ad ki a boka- vagy a térdízület, amikor ülõ helyzetbõl felállunk vagy lépcsõn járunk.