Hmm... Az "oan", mint az affektáló beszédbõl átvett "vicces" írásmód - valóban, ez talán kevésbé "tudományos", de sokkal hihetõbb :D
A csak-xsak meg tényleg elírás lehet. Most, hogy nézem a billentyûzetet és realizálom, hogy egymás mellett vannak a billentyûk. Teljesen igaz!
A helyesírási szabály meg tényleg egy ajánlás, szóval jogi értelemben véve nem hivatalos, betartandó jogi szabály, csak hát ezt is szabálynak hívjuk. De ha már mûvelni akarjuk a nyelvet, akkor érdekünk, hogy a szabályokat (ajánlásokat) betartsuk. Naon-okért még nem csuktak le senkit (bár ez nincs is aszabályban), de láttam már fórumot, ahol vezetõi és adminisztrátori szinten is küzdöttek ellene (ha nem is zártak ki embereket naon-ozás miatt, azért más státuszban kezelték õket :) )
Alany-szám egyeztetés... valóban, ez is - mint olyan sokminden a nyelvben és így a helyesírásban is - berögzülésbõl és azután szabállyá válásból adódik. Szokás kérdése. Mondjuk azért attól még kicsit másmilyen túlbiztosításnak érzem, mint egy adott szó jelentésén belül végülis kétszer leírni ugyanazt. :D
De valóban igaz, túlbiztosítunk és talán az azért nem is baj - ha más nem, talán érthetõbb lesz a mondat.
Mondjuk a túl egyszerû jelölés is gondot okozhat, pl. a japán nyelvben, ahol az egyszerû "Tanaka kocsija gyors" mondat jelentheti azt is hogy az én kocsim (mert én vagyok Tanaka - japánok nem feltétlenül használják az "én" szót, bár a személyes névmások sem jellemzõek, legalábbis ahogy mi használjuk), jelentheti ugyanezen módon azt is, hogy a te kocsid (ha te vagy Tanaka), de ahogy nekünk a leglogikusabb: jelölhet harmadik személyt is, aki név szerint Tanaka. :)
Az ik-es igéknél nem pont az a lényeg, hogy én "vadászom valamire" (és nem vadások) és én "vadászom õzre" írása ugyanaz? :D Vagyis az alanyi és a tárgyas az ugyanaz az alak? (Tehát van mindkettõ, csak ugyanúgy írjuk). És a "Józsi vadásszon õzre!" helyett meg "Józsi vadásszék õzre!" a helyes, már ha tartani akarjuk ezt a ragozást. :) (Újabban már ez is kezd némileg kikopni, az E/3 felszólító alakot meg erõsen eltûnni látom - esetleg régies alakként használva látni, hallani.)
A -nák/nék, -ba/be illetve -ban/ben és még a -suk/sük tényleg fájó lehet hallani, de amíg ez valakinek valóban a nyelvjárási beszédébõl adódik, akkor el kell fogadni és fõképp nem lenézni (teljesen igaz, hogy sokan nekiállnak korrigálni például az általános nyelvi közegben). Sajnos az már inkább baj, ha emiatt hiperkorrekcióba csap át a javítási kényszer, és már inkább "olvasom egy rossz könyvet", pedig olyat más sem "olvasik" :DDD (ok, ebbõl a második idézõjeles már elég durva hiperkorrekció lenne :D csak az elsõvel találkozni).
Nem vagyok nyelvész, helyesírást is csak iskolában (úgy-ahogy) meg olvasás közben tanultam, kérdésem is akadna (és talán emiatt lehet, hogy elég egyszerû kérdés a hozzábbértõknek. :D) Ugye egy írott nyelvi változat van csak, egy szabályokban (ajánlásokban) meghatározott standard? Azaz ha valamely tájegységen a "tyúk"-ot "tyuk"-nak ejtik, attól még õk is "tyúk"-nak írják, ha helyesen akarnak írni.
Ami meg a médium-média-médiák dolgot illeti, valóban megy a kavarás! :D
Persze a magyar fülnek tényleg furcsa az, hogy a "média" az többes szám. De ahogy megfigyelyem, újabban már vagy kerülik a kifejezést vagy olyan helyen használják, ahol nem hangzik furcsán, de jelentésben mégis rendben van (pl. "A médiában is megjelent, hogy...", "A média is foglalkozik azzal, hogy..." - többesszám, de végülis egyes számnak is hallható, ha valakit zavar a dolog). Szerencsére a média hamar abbahagyta a "paparazzik" használatát is és inkább a "paparazzók"-ot hallani, olvasni.
Itt viszont mindjárt kapcsolódhat a "Google, a helyesírás-szótár" dolog... :D Persze, néha gyors és viszonylag pontos segítséget tud adni, de a "paparazzók" (31 500 találat) és "paparazzik" (120 000 találat) jó példa, hogy általánosan elterjedt hibás alak többségben lehet. Attól még persze ugyanúgy hibás.
A fóliával magyarázni a médiát meg tényleg nem túl szerencsés. A magyarban valóban van egy fólia szó, ami átlátszó lapot jelöl és a többesszáma a fóliák. Persze ha például könyvészetrõl beszélgetünk, akkor a folia (talán ilyenkor - ha már latin szó - nem is írjuk hosszú ó-val?) lehet a folium többes száma, de azért az mégis más. :D
Igazából csak azt sajnálom, hogy rengeteg olyan helyen lehet bõdületes helyesírási hibákat olvasni, ahol az olvasó elvárna egy minimális színvonalat! Egyes internetes hírportáloknál "újságíróknak" avagy "zsurnalisztáknak" (ez így komolyabban hangzik) kinevezett emberek írknak olyan komoly hibákkal! És persze nem csak elgépelés vagy stilisztikai problémák vannak. Súlyos nyelvtani és helyesírási gondok! De ez elvileg minõsíti a szerkesztõt vagy fõszerkesztõt is, aki elvileg elolvasta és javította publikálás elõtt az anyagot.
Ehhez képest a tömeges "mindíg"-ezés már csak sima nyelvi hibajelenség, ami talán korrigálható is, ha javítjuk ahol lehet és sikerül jobban elterjeszteni a köztudatban, hogy a "mindig" az mindig rövid "i"!! :)))
Informatika és tudomány
