Ritka dolog, hogy végignézek egy meccset, magyar-magyart egyáltalán nem, de ezt végig néztem, a végén már sajnáltam ezt a szerencsétlen lisztest, szegény csak hebegett-habogott a hülye nyál riporter-béla kérdéseire, a szeme könnyes volt, szar dolog szembesülni a saját szerencsétlenségével (meg a többiekével) itthon õ lehet a sztár, és nagyon rosszul eshetett szegénynek, hogy ezt a külföldiek nem tisztelik. Érdekes volt látni egyik-másik szerencsétlent, a fehér focicsukában, szinte hallom amint mondták gelleinek, hogy: "...imre bá', olyan bekem dávidos fehér csuka kéne, oszt abba szórnánk a gólokat..." Na, most menõzhetnek... ez a nyomorult knézi is csak fikázta a svédeket, pedig angol klubbokban játszanak, ellentétben a mieinkkel, akik térképen nem található egzutikumoknál ülnek a kispadon. bodnár pedig egy bunkó parasztlegényke a hülye buta hõzöngéseivel. a második félidõ viszont tényleg izgalmas volt. másrészt majd most beindul a "magyaros" számolgatósdi, hogy hogyan juthatnánk ki, ahelyett, hogy játszanának... ezt nem mondja senki ezeknek? knézi is csak fikázza a lengyeleket, hogy minek rúgtak öt gólt?