Blair: miért kap az EU-költségvetésbõl 40 százalékot 5 százalék?
Éles támadást intézett pénteken a brit kormányfõ az EU közös mezõgazdasági politikája ellen, kifogásolva, hogy a brüsszeli költségvetés legnagyobb egyedi kiadási tételét az uniós gazdaság egyik legkisebb szektora kapja.
Tony Blairt, aki a soros brit EU-elnöki idõszak júliusi kezdete elõtt tárgyalt Londonban Josep Borrell európai parlamenti elnökkel, a megbeszélés utáni sajtóértekezleten kizárólag a Nagy-Britanniának járó, jelenleg évi 3,16 milliárd font uniós visszatérítés sorsáról kérdezték, miután Jacques Chirac francia elnök elõzõ nap arra szólította fel Londont, hogy "szolidaritási gesztus gyanánt" mondjon le errõl. Blair a pénteki sajtótájékoztatón megismételte: ha nem lenne a visszatérítés - amelyet még Margaret Thatcher volt konzervatív kormányfõ harcolt ki 1984-ben -, Nagy-Britannia nettó uniós hozzájárulása a francia befizetés 15-szöröse lett volna csak az utóbbi tíz évben.
A brit kormányfõ szavai szerint a visszatérítés célja korrigálni az uniós pénzek "egyébként meglehetõsen méltánytalan elosztását". Blair szerint ez a méltánytalanság abból ered, hogy az Európai Unió költségvetésének még mindig a 40 százaléka összpontosul a mezõgazdasági politikára, miközben az agrárszektorban az EU lakosságának 5 százaléka dolgozik, a teljes uniós kibocsátás kevesebb mint 2 százalékát állítva elõ.
Gordon Brown brit pénzügyminiszter még Blair és Borrell pénteki találkozója elõtt, a BBC rádiónak adott, ugyancsak Franciaország címére intézett, meglehetõsen éles hangú nyilatkozatában azt mondta: az EU elõtt álló valós problémák elkendõzésével ér fel, ha valaki azt állítja, hogy az uniós alkotmányról tartott népszavazások bukásának, vagy a 10 százalékos európai munkanélküliségnek a brit visszatérítés az oka. Brown szerint Chiracnak nincs oka panaszra a brit visszatérítés miatt, amikor Franciaország csak agrártámogatás formájában még 2013-ban is várhatóan 9 milliárd eurót kap a közös kasszából. Nagy-Britannia nem tekinti tárgyalási alapnak a visszatérítés megszüntetésérõl szóló javaslatokat, és ha kell, vétót alkalmaz ebben a kérdésben, mondta a brit pénzügyminiszter.
Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke a brit kormányfõvel tartott közös sajtótájékoztatón - amelyen egyébként õt szinte egyáltalán nem kérdezték - a francia és a holland népszavazás utáni helyzetrõl azt mondta: Európa "nehéz idõket él ... elmondható, hogy önazonossági válságba kerültünk".