Az EU-bõvítés "csodákat tett Kelet-Európában" - Economist
A nyugat-európai országok szempontjából "zavarba ejtõen jól sikerült" a közép-európai új EU-tagállamok átalakulása, és fölösleges, sõt kedvezõtlen hatású lehet a nyugati tagországok félelme az alacsony bérû keleti gazdaságoktól - áll a The Economist pénteki elemzésében, amely szerint még a "sereghajtó" Magyarország növekedése is messze lehagyja a régi tagországokét.
A vezetõ londoni gazdaságpolitikai hetilap által az EU keleti végeirõl összeállított melléklet - amelynek címe szerint az EU-bõvítés "csodákat mûvelt" Közép-Európában - megállapítja: az új tagállamok már az 1990-es évek végére olyan politikai és intézményi fejlettségi szintet értek el, hogy lehetetlen volt visszautasítani felvételüket az unióba, akkor is, ha a jövedelmek a régi tagországokéinak csak csekély töredéke voltak.
Most azonban már gazdaságaik is az egykor mintának tekintett országokét megszégyenítõ ütemben növekednek, és az idén "még Közép-Európa sereghajtója, Magyarország" is valószínûleg az euróövezetét kétszeresen meghaladó növekedést produkál - áll az elemzésben.
A balti országok növekedése egyenesen a négyszerese az euróövezetinek. Lettország, ahol jelenleg a legalacsonyabbak a jövedelmek az EU-ban, tavaly 8 százalékos növekedést produkált, Németország 1,6 százalékost, és ha ezek az ütemek megmaradnak, a lettországi jövedelmek 2032-re - vagyis egy fiatal lett munkavállaló aktív életkorszakán belül - meghaladják a németországiakat - írta a The Economist. A folyóirat szerint Németországban illene ennek örülni, hiszen akkor már nem kell tartani a bérversenytõl, a németeket azonban valószínûleg még inkább elkedvetleníti az a kilátás, hogy szegényebbek lesznek egy volt szovjet tagköztársaságnál.
A cikk szerint Németország és Franciaország azért torpedózta meg a szolgáltatási piac megnyitását célzó uniós tervezetet, mert félnek attól, hogy ez utat nyit az egyéni vállalkozóként megjelenõ keleti munkásoknak. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a francia szakmai lobbiszervezetek is - miközben a lengyel vízvezeték-szerelõk várható özönére figyelmeztettek - maguk is elismerték, hogy Franciaországban súlyos hiány van vízvezeték-szerelõkbõl.
A lengyel vízvezeték-szerelõk áttelepülése, akár ezrével is, tehát csak áldás lenne - áll a The Economist mellékletében. Az elemzés szerint ha az EU Ukrajnát és Törökországot is felvenné, azzal - Romániával és Bulgáriával együtt - olyan alacsony bérû, 150 millió fõs ipari erõközpont jönne létre az unió "hátsó udvarában", amely még Kínával és Indiával is versenyképes lenne.
Lehet, hogy ez rémülettel tölti el a magasan fizetett német és francia alkalmazottakat, de az EU-nak még mindig jobb, ha a mûködõtõke Kelet-Európába megy, és nem a távoli Kínába vagy Brazíliába. Az alacsony bérû európai országokban eszközölt beruházások és az ebbõl eredõ növekedési többlet növeli ugyanis a keresletet a magas bérû uniós gazdaságokban elõállított javak és szolgáltatások iránt; ez segítette hozzá például Németországot is tavaly ahhoz, hogy többletet halmozzon fel Lengyelországgal folytatott kereskedelmében - áll a The Economist pénteki mellékletében.
Informatika és tudomány
