A szabadalmi védettség csupán jogi értelemben jelent védelmet és kizárólag azon országokban amelyre kiterjesztették. A "világszabadalom" kategóriát mondják, de a valóságban nem létezõ.
Mivel a szabadalmi leírás célja, rendeltetése a másolás megnehezítése, ezért a természetébõl fakadóan nem tartalmazhatja a megépítéshez, vagy az utángyártáshoz - másoláshoz szükséges összes információt.
Ezért a fentiekbõl következõen természetes a titkolózás.
Nagy hiba azt vélni, hogy "eleve nem mûködhet" energia termelõ eszköz. Ugyanis az energia szó jelentése szerint: "munkavégzõ képesség".
Vagyis ha munkavégzés nélkül elérhetõ, például az, hogy a hõ a hidegebb helyrõl a melegebbre áramoljon, miközben a vissza irányban csak töredéke áramolhat, akkor a hõenergia felhalmozódik a melegebb helyen és pusztán a hidegebb helyre "visszaengedéssel" munkát végeztethetünk.
Vagyis ehhez csupán arra van szükség, hogy az energia áramlások útjába egy irány függõ vezetõképességû eszközt (vezetõt) helyezzünk.
Példaként ilyen vezetõ többek között, némi átalakítással a Galilei-féle távcsõ is.
A szórólencse felõli oldalán a környezet számára a csõ felülete (az a térszög amit a csõ elfoglal,) optikai szempontból sokkal kisebb a csõ tényleges méreténél.
Ezért miután az objektív felõli irányból a teljes sugárzott energia mennyiség átjut rajta,
ugyanakkor a vissza irányban a szórólencsén át, a sugárzott energia többsége eltérül a csõ mellé, ezzel marad ezen az oldalon.
Vagyis ha a módosított távcsövet két kamra közé helyezzük, akkor az objektív felõli kamrából addig sugárzódik át a hõ az okulár felõli kamrába amíg az okulár felõli oldal sugárzása a szórólencse által csökkentett mértékkel egyezõ nagyságú lesz az objektív felõl érkezõ sugárzással.
Számokkal:
Példaként +25 C fokról indulva, az objektív felõli kamra
a -20 C fok hõmérsékletû felületének hõsugárzása P = 233 W/m2
Az okulár felõli oldal eddigre +70 C fok hõmérsékletû felületének pedig P= 786 W/m2
(Stefan–Boltzmann-törvény, lásd például itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan-Boltzmann_t%C3%B6rv%C3%A9ny )
Azaz ha a szórólencsén át a t/k arány -3,4x-nél "nagyobb", azaz ennél jobban "kicsinyített" a kép, akkor a
P=789 W/m2 sugárzási teljesítményû oldal felõl a "kicsinyítési" tényezõ következtében a csõbe csak P= 231 W/m2 teljesítményû sugárzás tud bejutni a szórólencse felõli oldalról, miközben a szembe irányból P=233W/m2 érkezik.
Vagyis a -20 C fokos oldalról még ekkora hõmérséklet különbségnél is még mindig P=233 W/m2 jut át a +70 C fokos oldalra, miközben visszafelé csak P=231 W/m2 sugárzás jut át. Azaz a különbözet deltaP=233-231= 2 W/m2 még mindig a hidegebb felõl a melegebb felé.
Tehát az egyensúly, azaz amikor mindkét oldalról a másik felé azonos teljesítményû energia sugárzás történik, csak +90 C fokos különbség felett alakul ki a -3,4x-szeres szórólencse esetében.
(Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy a pontosan +90 C fokos különbséghez tartozó egyensúlyi P=P=233 W/m2 sugárzáshoz -3,376169841x-szeres "kicsinyítés" tartozik.)
Azaz "az energia", minden nemû munkavégzés nélkül, már egy ennyire nagyon egyszerû elrendezésû, mozgó alkatrész nélkül eszközzel is felhalmozható. A felhalmozás során képzõdõ különbözete pedig munkavégzésre fogható.
( Az egy teljesen más kérdés, hogy ezzel az elrendezéssel mekkora méretû eszköz kellene például egy város energia igényének ellátásához.)
Vagyis a gyakorta emlegetett "energia megmaradási törvény" csak erõsen korlátozottan érvényes.
-- Nem érvényes a nem differenciálható függvényekkel leírható folyamatokra,
-- nem érvényes a szimmetrikus-aszimmetriákat tartalmazó eszközökre,
és mint a példából látható:
-- nem érvényes az aszimmetrikus vezetõképességû alkatrészekkel épített eszközökre sem.
Ugyanakkor kiemelendõ, hogy MINDEN MÁS ESETBEN ÉRVÉNYES!
Vagyis az "alternatív energia források" azon köre, amely nem tartozik a felsorolt kizáró feltételek közé, azok valóban lehetnek "kamu" vagy akár szándékolt "átverés" eszközei.
Ugyanakkor a felsorolt kategóriák valamelyikével készült/mûködõ eszközökkel nincs elvi oka az energia termelésének.