az isten fia, vagy fiai eredetileg nem is messiási kifejezés. Abija(h)-> Jahve az apja, Abiel -> Isten az apja. Egyes bibliai írók a messiás esetében konkrétan kerülték ezt a kifejezést a messiásra, nehogy többistenhitnek tûnjön.
A zsidó kultúrában az Isten fia nem jelentette azt a lehetõséget, h valaki ténylegesen valamelyik istentõl származik. Isten fia akkor, ha Isten ruházza fel a saját lelkével (próféta), vagy hatalmával, erejével (király). A király ezek mellé megkapta azt a címet, h Isten elsõszülöttje, helytartója, stb. Tehát szó sincs arról, h ennek a szónak messiási jelentése lenne, vagy arra utalna eredetileg, h valakit Isten nemzett.
Ellenben végsõ soron minden ember Isten fia a teremtettség okán.
Jézus felkent volt (messiás/krisztus) és a hívei szerint az eljövendõ, az utolsó idõkben visszatérõ Hadvezér, vagy Király messiás, akit a zsidók tulképp a mai napig várnak. VIGYÁZAT SZUBJEKTÍV: Az istenfiú kifejezés eredetileg tehát erre vonatkozhatott. A királyi címre és az elsõszülöttségre, de az elsõszülöttség ez esetben is azt fejezi ki, h a fiúörökös megkapja idõvel az apja teljes hatalmát.
A Jézus magára alkalmazott kifejezése az emberfia volt és mao felvetéssel ellentétben a kettõ nem fedte egymást, hanem Jézus egy másik minõségére utalt. A megváltói lényére. Mert Jézus a két szerepet élesen kettéválasztotta. Messiás már most, szenvedõ lényként, tehát megilleti a Dániel próféciájában szereplõ emberfia név, de Isten fia is, aki MAJD eljön a világ végén dicsõségben. Ez arra utalás, h a kettõ egy és ugyanaz, de más korban más szereppel.