A magam részéről a helyszínen néztem a Kohász meccsét, ahogy az összevásárolt "légiós" gárda ellen küzdenek. Az első játékrészben még sikerrel tették, mert a hiányos keret ellenére végig versenyben voltunk. A 2. félidőben azonban elkövetkeztek az igazság pillanatai. Nem gondolom, hogy feltétlenül a 2 keret közötti minőségi különbség volt a gondunk, sokkal inkább az, hogy a relatíve szűk keret miatt kevesebb lehetőségünk volt variálni játékunkat. Ehhez jöttek a kihagyott lehetőségek (hetes, zicceek). Persze, ha a világ egyik legjobb kapusa áll velünk szemben, úgy nem egyszerű. (Azt azért nehezen éltem meg, hogy románt ünnepeljen a siófoki divatdrukker csoport, mert kifogta a bűnteőnket...)
Kicsit több volt ebben a meccsben, úgy gondolom. Talán nem kellett volna eleve feltartott kézzel pályára lépni, a papírforma ellenére. Emlékezve az előző szezonra, akár még jelentősége is lehet a gólkülönbségnek. Ezzel együtt voltak biztató megoldásaink is. (Solberg pl.egészen biztos megemlegeti Szekerczés Luca gólját, mert kevés olyat kaphatott pályafutása során.) Az összkép nem volt rossz.
A csapatépítés folytatódik. Nehéz sorozatunk van. Így jó volt hallani, magától az érintettől, hogy mennyire várja már a visszatérést Erdősi Ildi is. Sajnos, lesz még pár hónapunk ezzel a hiányos játékosállománnyal ősszel.