Kézifegyverek terén egyenlõre látványos fejlõdés/fejlesztés nem várható. Hiába vannak fejlesztések akár kész fejlesztések (pl.: hüvelynélküli fegyver (HK G11K2), akár forradalmian új megoldások (MetalStorm)), azok általában nem nyújtanak akkora pluszt, mint amennyivel többe kerülnek. Az fõ irányvonal jelenleg a számítógépes célzás-rásegítés, mint amilyen az M29 OICW illetve az FN F-2000-ben már megvan.
A gyalogságnál az USA jelenleg a "Land Warrior" programra koncentrál. Ennek lényege a "digitális hadviselés", vagyis kicsit olyan, mint amit az ALIENS c. filmben már elõre vetítettek. Minden katona rádió adó-vevõvel rendelkezik, amely azonban nem csak hangot, hanem adatokat is közvetít, a katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az elöljáró mindig azonnal értesül a történésekrõl, és személyreszabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját valamint az ismert ellenséges egységek helyzete. A fegyverén lévõ kamerát használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fejét ki sem dugja a fedezékbõl, csak a fegyverét. A rendszer egyenlõre még messze nem tökéletes, de ha mûködni fog, akkor jelentõsen javíthatja a hatékonyságot, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tûz veszélyét.
A Land Warrior rendszer tesztelés alatt.
A jelenlegi felszerelés még elég nagy és nehézkes, de a tervek szerint a sorozatpéldányok egyenesen a katona felszerelésébe lesznek beépítve, és tömegük is elhanyagolható lesz.
A másik, még ennél is hihetettlenebb terv az Exoskeletonok használata (az Exo jelentése külsõ, kivülálló, a Skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése talán a "Harci Váz" volt). Az Exoskeleton feladat a katona erejének és állóképességének növelése lesz, segítségével a jelenleg már közel 80kg-os felszerelés súlya immár nem a katona testét nyomja, hanem annak tömegét átveszi az exoskeleton, így a katonának kisebb erõkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Ráadásul az exoskeleton segítségével még nehezebb fegyvert, még több lõszert, még jobb kommunikációs felszerelést és még jobb páncélzatott viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentõsen megnõne. A DARPA (Defence Advanced Research Projects Agency - Védelmi Fejlesztési és Kutatási Programok Ügynöksége) mintegy évi 50 millió $-t fordít jelenleg az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A jelenlegi tervek szerint az Exoskeleton energiaellátásáról egy kis méretû gázturbina által hajtott generátor gondoskodik majd.
A DARPA számára készült fantáziarajz egy Exoskeletont használó katonáról
Továbbá tervezik olyan kis méretû robotok alkalmazását, amelyek a katonák munkáját könnyítené meg. Itt pl. kis méretû robothelikopterekrõl van szó, amely felderíti a környéket, gumikerekes szállítórobot, ami 1 tonnányi felszerelést/utánpótlást vihet magával és hasonlók.
Nagyobb bajban vannak viszont a "hagyományos" száraföldi jármûvek terén, több, mint 10 különbözõ program foglalkozik a jövõ katonai igényeit kielégítõ jármûveivel. Egységes terv nincs, még az sincs eldöntve, hogy gumikerekes, avagy lánctalpas jármû legyen az. A legtöbb tervezet szem elött tartja azt, hogy a jövõ jármûvei minél könnyebbek legyenek, hiszen a légi szállíthatóság szinte minden tervnél követelmény.
Jelenleg a legálltalánosabb elv a gumikerekes gyalogsági harcjármûvek fejlesztése, szinte minden hadsereg tervezi ilyen eszközök nagyobb számú rendszeresítését. Ezek jellemzõen 10-20 tonna közötti tömeg mellett képesek 8-12 fõ szállítására, és elég tûzerõvel rendelkeznek ahoz, hogy kellõen támogathassák õket harchelyzetben (jellemzõen nehézgéppuskákról, gépágyúkról illetve páncéltörõ rakétákról van szó). Jellemzõen igyekeznek ezen jármûvek bázisán egyébb támogató jármûveket is létrehozni, mint pl. közvetlen tûztámogató (páncéltörõ rakétákkal vagy ágyúval felszerelve), közvetett tûztámogató (aknavetõvel vagy 155m-es tarackal felszerelve) ill. légvédelmi feladatkörben (gépágyúkkal és/vagy légvédelmi rakétákkal felszerelve), komplett családdá fejlesztve azokat.
Az MRAV Boxer, egy Európai közös IFV (Gyalogsági Harcjármû)
Egy Boxer, és elötte az, amit el kell szállítani...
Az USA jelenleg a STRYKER harcjármûcsaládot rendszeresíti, errõl már írtam bõvebben a #91-es hozzászólásnál. Jelenleg fojnak a kisérletek, hogy a harckocsikat hogyan váltsák le. Az egyik elv szerint kis méretû, torony nélküli harckocsikat kellene gyártani, amelyek légi szállításra is alkalmasak. Ugyanakkor vannak tervek az M1 Abrams család további fejlesztésére, elsõsorban a városi harc körülményeire való felkészítésére.
Egy változat a könnyû, torony nélküli harckocsira. A képen nem látni, de igen kis méretû, alig 2,4 méter magas.
Informatika és tudomány
