Két hónap csend után újra megszólalt az Inter legutóbbi trénere Alberto Zaccheroni. Igen kemény kritikával illette a vezetõséget és a nyilatkozatában elég sok párhuzamot fedezhetünk fel, amellyel az Inter hasonítja össze a Milannal.
Zaccheroni szerint egyáltalán nincsenek rendbe a dolgok Appiano Gentilében, és ha sok mindenben nem is értettünk vele egyet, egy dolog miatt mindenképpen érdemes meghallgatni a véleményét. Azért mert a cesenai edzõ dogozott mind az Internél mind a Milannal. Persze azt ne feledjük, hogy ezek egy megbántott ember szavai:
”Nem ez volt az elsõ lehetõségem az Inter kispadjára. 1998-ban mikor még Simoni volt az edzõ Moratti felhívott és megkérdezte nem lennék-e az edzõ. Aztán nem történt semmi, újabb hívás nem volt a kispadon pedig maradt Simoni. Az Inter vezetõségén belül két különbözõ politika folyik. Nyáron mikor szerveztem a csapatot néhány vezetõ a segítségemre volt és az oldalamon álltak, miközben Mancini ugyanúgy toborozta az embereket Oriali hathatós segítségével. Morattinak világosan megmondtam hogy három játékosra lesz szükségem: Emersonra, Stamra és Jankulovskira. Aztán telt az idõ, én pedig állandóan azt hallottam az vezetõktõl, hogy egyelõre nincs döntés az edzõ kérdésben. Ekkor én is elkezdtem bizonytalankodni, a lapok állandóan Mancinirõl írtak, majd egy idõ után meguntam és közöltem hogy így nem lehet csapatot építeni, részemrõl befejeztem az együttmûködést.”
Ezek után Zaccheroni áttért az általános dolgokra. ”Tudják hogy miért van a Milan mérföldekkel a Juventus és az Inter elõtt? Pedig a differencia oka meglehetõsen egyszerû: a vezetõség! Nézzék csak meg, hogy a Milannal mikor váltottak utoljára, ellenben az Interrel ahol szinte naponta jönnek-mennek az emberek. A Milannak egy sportigazgatója van, az Internek kettõ, ez sem mindegy. Aztán mikor az ember megérkezik Milanelloba, egybõl látja hogy hová lépett be. A falakat a klub történetét ábrázoló fotók borítják, nap mint nap szembejönnek a képeket a múlt nagy játékosai. Aztán ott van Pinetina ahol egy kép sincs kirakva, nekem kellett intézkedni hogy legalább kettõ-három ott legyen a falon. A külföldi játékosoknak fogalmuk sincs hogy hová érkeznek, nem érzik át hogy ez egy nagy tradíciókkal bíró klub! Megkérdeztem például Van der Meydét hogy tudja-e ki volt Mazzola vagy Suarez. Gondolhatják mi volt a válasz, fogalma sem volt róla…”
Ezután Zac rátér a Vieri kérdésre. ”Nekem az edzõi pályám során nem sok játékossal volt problémám, akikkel tényleg nem jöttem ki az Weah illetve Donadoni voltak.Vierivel semmi gond nem volt soha leszámítva azt hogy az edzésmunkája nem mindig volt elfogadható.Hogy játszhat-e együtt Adrianoval a jövõben? Igen, továbbra is tartom hogy igen, bár most már tudom hogy nem könnyû Adrianoval együtt lenni a pályán, ugyanis a brazil nem hagy helyet nagyon másoknak. Ettõl függetlenül játszhatnak, és azt továbbra is hibának tartom hogy a Parmanal nem engedték mellette pályára Gilardinot.”
Végül pedig az olasz focival kapcsolatos általánosságokról beszélt. ”Véleményem szerint Adriano és Sevcsenko a világ jelenlegi legjobb csatárai. Kaká? Kíváncsi vagyok, hogy megismétli-e a tavalyi szezont. Gilardino a jövõ játékosa és a válogatott kezdõcsapatában a helye! A Roma ott lehet a végelszámolásnál és ha Montella megtáltosodik idén akkor komoly dolgokat csinálhatnak idén. A Fiorentina? Nagyon sok az új név, nagyon nehéz ebbõl a masszából csapatot gyúrni. Aztán ne feledjük hogy 14 hónappal ezelõtt a violák még a negyed osztályban voltak. Mondjuk Portillo fog még egy-két meglepetést okozni a Serie-A-ban. A Juventusnak továbbra sem oldódtak meg a gondjai hátul, a Montero-Legrottaglie középsõ páros nem a legjobb megoldás. Éppen ezért akarják mindenáron leigazolni Cannavarot…”