A kommentekre reagálva ezt fűzte hozzá olvasónk, Krisztián a történtekhez:
” Miután sokan szidtak a veszélyhelyzet nem megfelelő elhárításáért, így elmondanám azt, hogy én mire emlékszek, mit mondtam a helyszínen a rendőröknek és megmagyaráznám mi indokolta azt ahogy cselekedtem az adott helyzetben.
Amikor az autó kijött elém, ami a reakcióidőm késleltette, hogy a fékezés közben én nem voltam biztos abban, hogy ez elég lesz az ütközés elkerüléséhez ezért csak az utolsó pillanatban született meg a döntés hogy kitérek.
Rövid idő alatt tekertem aránytalanul nagy mértékben a kormányon, aminek következtében már az első balra kormányzásnál elvesztettem az autó fellett a biztos irányítást.
Ekkor megijedtem és hasonló kormánymozdulattal próbáltam korrigálni visszahúzva jobbra az autót.
A külső sávba én nem visszatértem a másik autó elé hanem túlkormányoztam az autót és ha a másik autó hamarabb felgyorsít és abban a pillanatban ott van akkor esélyes, hogy ütköztünk volna.
A második kormánymozdulatnál már oldalirányban csúszni kezdett az autó illetve hatalmas lendületet vett. A harmadik kormányzásnál balra irányba próbáltam ellenkormányozni, hogy ne menjek neki az útszéli korlátnak amit sikeresen el is kerültem viszont itt a súlypontja teljesen átkerült előre és végleg elvesztettem az irányítást az autó fellett.
Bennem csak az volt, hogy az elém került autót biztosan elkerüljem, erre ez láttam az egyetlen biztos megoldásnak és sikerült is. Ott hibáztam, hogy túlvállaltam magam illetve hirtelen ijedtségből cselekedtem.
"
Hát nem tudom érzésre az első manővernél, amikor a középső sávba vált, stabilnak tűnik az autó,