Nézd, én nem nagyon szerettem sose a forma-1et, már gyerekkoromban is az elsõ mondat amit ki bírtam mondani, hogy "jön niki laura a totojával". Igaz ebbõl látszik, hogy mennyire nem értettem hozzá, mert Niki Lauda sose ment Toyotával. Szóval minden futamot láttam, minden statisztikát vágtam fejbõl, elõttem voltak az összes futam elõzései, aztán jött a sumi korszak. A kilökdösõsdi, jött a csapattársak összedolgozása a korábbi öldöklõ küzdelmek helyett, az egyhangúság, az unalom, a bunda.
Régebben, amikor a Williamseket még meg se bírták szorítani akkor is izgalmas volt minden futam, mert Piquet meg Mansell ölre mentek a gyõzelemért és a világbajnoki címért. Vagy ugyanez McLarenben Senna és Prost. Aztán jött az a kis senki, aki már a második világbanoki címét is csalással szerete. Ugye abban az évben a Benettont kizárták. Na most legalábbis érdekes, hogy szabálytalan az autó, de sumi világbajnok. Ezen még túlléptem. Pár évig gyengén muzsikált a srác, hiába no, szabályos autóval nem olyan penge. Aztán jött a kilökdösõsdi. Na itt kellett volna végleg eltiltani. De sajna ez nem történt meg, akkor már éreztem, hogy zavar van az erõben. Következõ évben a lökdösõsdi megint! Na mostmár végleges eltiltást neki!!!! De nem, csak elvették a pontjait, és következõ évben megint ott feszített a rajtrácson. Utána meg vicc volt az egész. Ha lemaradt a Ferrari a pontversenyben új szabályok. Ha nagyon ment neki, akkor jó az úgy. 4 újabb világbajnoki cím suminak. Persze errõl a korszakról csak töredék információim vannak, mert felfordult a gyomrom az egésztõl.
Szóval igen valószínûleg agyamra ment a sumi utálat, de kedvenc hétvégi programomat sikerült a pankrációval egy komolysági szintre hoznia, ezt nem tudom megbocsátani.