Ez egyszerre dráma, antiutópia és társadalomkritika.
Azt mutatja be, hogy a kortárs csoport által kitaszított fiú miként küzd meg a társadalom viszontagságaival. Nem elég, hogy kiközösítik, hiába sajátítja el a szabó szakmát, nem alkalmazza a helyi cég. A súlyos mentális zavarok kialakulása szinte törvényszerû ebben a szituációban, a szegény szerencsétlen fiú mégis küzd sorsa ellen. A nagyapja vámpír, a családtagjai pedig végsõ megoldásként átutazó tiniket mészárolnak, hogy a napi vacsorát valahogy elõ tudják teremteni. Ez a halmozottan hátrányos helyzetû fiatalember szinte emberfeletti küzdelmet folytat a társadalom, a jog és a befogadásra képtelen közösség ellen. Küldetése sajnos eleve kudarcra ítéltetett, szélmalomharc az övé. Elutasítja az erõszakot, küzd a génjeiben uralkodó zûrzavar ellen, de tudja, egyszer elfogy az ereje, és akkor magával ragadja az ár.
Aztán egyik nap így is történik, láncfûrészt vesz a kezébe és áldozatai lenyúzott bõrébõl készít maszkot magának. Szörnyû sorstragédia az övé, melynek bemutatását a film oscart érdemlõ alakításokkal, tökéletes rendezõi munkával és rendkívül színesen ábrázolt személyiségrajzzal tesz emlékezetessé. A nézõben felrémlik a sötét jövõ képe, miközben nézi, és az elidegenedés korának sötét árnyékát véli felfedezni a sorok közt is olvasni képes ínyenc filmrajongó.