A tudományban tényleg fontos a megismerés képessége, de nem szabad kihagyni a nyitottságra való képességet. És ez az amiért ilyen eredményekre volt képes az emberiség.
Sajnos a hit beszûkíti az emberek látását és intelligenciáját.
Persze a vallásos hit sokáig központi szerepet játszott az életünkben, mert másképp nem lehetett a tudáshiány okozta bizonytalanságot megszüntetni (társadalmi igény). De ma már eljutottunk arra a szintre, hogy a hitre ilyen formán nincs szükség. Bár rengeteg mindent nem ismerünk, és nem tudunk, de arra már képesek vagyunk hogy eldöntsük: van-e belátható idõn belül érdemi válasz a kérdésre, vagy nem. Ha van, akkor meg is találjuk, ha nincs, akkor másik probléma felé fordulunk bízva abban, hogy a megszületõ új ismeretek közelebb visznek hozzá. De ez a hit már nem a valláson alapuló kényszerpályás hit, ami statikusan rögzít ugyan, de nem enged elõrelépni. Ez már dinamikusan lehetõvé teszi az idõközben elõbukkanó ellentmondások komolyabb konfliktusok nélküli feloldását.