Még mindig tart e rémálom,
Keresem az élet értelmét,
de nem találom.
Hová is tûntek a régi jó világ,
Melyben volt ész, érzelem,
S melyben minden sarkon,
Ott tündökölt egy perzselõ virág.
Hová is lett az értelem,
Mi behálózta a Földet,
Mert ez mostmár egy fertelem,
Ami itt megy, szíjjel-szerte e világon.
(nem adtam neki címet)
Születésnapi ajándék
Jó régen születtem már,
Ismerem a határaim, habár,
Nem vágytam én semmire se,
Mégis sok mindent kaptam izibe.
Mégis, mi az, ami hiányzik?
Tán valami mégis hibádzik,
Ah, kezdetem sejteni mostmár,
Születésnapom van, mégsem kell a homár.
Lelkem mélyén egy darabka,
Nem marad meg sokáig egy darabba.
Csakmert olcsó húsnak híg a leve,
A lelki boldogulás, fontosabb eleve.
Már nem vágyom én kézi dologra,
Hol van a szeretet? komolyra fordítva,
Mi behálózná sziklás útjaim,
Ez lenne, hát az én ajándékom uraim.
Jó régen születtem már,
Ismerem a határaim, habár,
Születésnapom alkalmából,
Részesednék egy színes darabkából...