Az egész onnan ered, hogy a második világháború után (amin Amerika kicsit megszedte magát, mivel tömegével szállított Angliának és Franciaországnak szállítójármûveket, gumiabroncsokat stb.) az USA-ban a benzin ára iszonyúan és tartósan lesett. A tömegközlekedés drágább volt, mint autót venni és használni, ezért tömegével jelentek meg autók az utakon. Persze élelmes emberek egybõl létrehozták az elsõ igazi autós kajáldákat (az autós nem száll ki, csak rendel, fizet, odébbgurul és zabál). A probléma az volt, hogy a kaját nem tudták elég gyorsan elkészíteni. A McDonald fivérek szintén ekkor hozták létre az elsõ McDrive-ot, de õk okosak voltak: kirúgták a szakkpézett munkaerõket és bevezették a gyorsétterem fogalmát: betanított munkások futószalagszerûen gyártyák a kaját. Mindenki csak egy fázist csinál. Ez önmagában még nem volt siker, ám egy (a neve nem jut eszembe, de õ alapította a McDonalds Egyetemet, ahol felsõfokon oktatják a "hogyan kopaszd meg a vevõt a gyorskajáldában" módszert) élelmes de annál csóróbb ügynök lecsapott a módszerre és megvette a franchise jogot 1(!) dollárért a McDonalds fivérektõl. Õ szerzõdött le késõbb a Disney-vel és a benzinkutakkal, autógyártók egy részével a McDriveok telepítésérõl és támogatásáról. Az "M" betû ezért kerül magasra mindenhol és ezért rikító sárga: az USA-ban nagy távolságok vannak kisebb városok alacsony házakkal épülnek: cél, hogy bárhonnan lehessen látni, akár 5-10 mérföldrõl is. A Disnery-rõl is meséljek szépeket? :-)