A japánok Nipponnak vagy Nihonnak nevezik Japánt, a szó jelentése: "a nap otthona". A mitológia szerint Japánt a Napistennõ teremtette. A "japán" szó a "nap otthona" ideogramma kínai kiejtése, mely Európába a portugál Marco Polónak köszönhetõen jutott el.
Japán négy nagyobb -- név szerint: Hokkaido, Honsu, Sikoku, Kiusu -- és 3900 kisebb szigetbõl áll, összterülete kicsivel nagyobb Németországénál, a rengeteg hegyvidék és a vulkáni övezet miatt azonban csak az ország negyede lakható. Lakossága 125 millió fõ, ami körülbelül fele az Amerikai Egyesült Államokénak, és másfélszer annyi, mint Németország népességének. Északkeleti-délnyugati irányban körülbelül 3800 km hosszan terül el, így klímája igen változatos. Japán két tektonikai lemez határán fekszik, ezért a japán történelem nem nélkülözi a vulkánkitörések és földrengések okozta természeti katasztrófákat. Ezek a körülmények meghatározónak tûnnek a japán társadalmi értékek kialakulásában. Az olyan tulajdonságok, mint az alkalmazkodóképesség, az élni akarás ("életerõ") mélyen beágyazódtak a japán kultúrába.
Fontos megemlíteni, hogy a nyugati esztétikai rendszerrel ellentétben áll Japánban az aszimmetria szépsége, megbecsülése. Egy japán aszimmetrikusan helyezi el az ételt a tányéron, a japán kifutók és fotók modelljeiben is szinte mindig van valami szabálytalan.
Ennek az értéknek az egyik talán legszembetûnõbb technológiai megnyilvánulása napjainkban a mobiltelefon. A japán fiatalok európai szemmel csicsás színkavalkádot idézõ mobiljai már akkor nagyméretû, színes kijelzõvel rendelkeztek, mikor Európa még két vagy három soros karakteres LCD-vel szenvedett. A japán mobil tartalomszolgáltatás, mint például az i-mode, fejlettsége, forgalma és üzleti értéke világviszonylatban is elképesztõ. Az egyediség iránti erõteljes igény magas elvárásokat támaszt a vállalatok innovációs szintjével és a termelés hatékonyságával szemben. Korunk termelésmenedzsmentjének slágertémája, a just-in-time termelési rendszer is a Toyota fejlesztése (a Dell ezen az elven alapuló termelési rendszer megvalósításával vált világelsõvé a PC gyártók között).
A japán társadalom "sûrûn szövött", az egyének igen szorosan egymásra vannak utalva, a csoportszellem europid szemmel érthetetlen mértékû. Egy ilyen társadalomban egyrészt igény van az állandó kapcsolattartásra, másrészt erõs igény lép fel a mindennapi életben túlságosan is visszaszorított magánszféra, egyedüllét biztosítására. A technika segítségét nyújt mind a kapcsolattartásban, mind a magánszféra megteremtésében, a külvilág kizárásában.
Az -- utóbbi idõkben kibontakozó és dominánssá váló -- információs kapitalizmus egyik eredményeként egyre növekvõ mértékben importált keleti, elsõsorban japán anime-szubkultúra hatására ez a képzet tovább erõsödött. A keleti kultúrák napjainkban egyre nagyobb teret nyernek a nyugati társadalmakban, és a jelenlegi trendek alapján nem ismeretlen az a -- egyre többek által osztott -- vélemény, hogy a nyugat katonai dominanciája mellett gazdaságilag és kulturálisan egyre inkább a kelet -- és így meghatározó szereplõjeként Japán -- válik globálisan uralkodóvá. Egyre inkább szükségessé válik a keleti, így a japán kultúra megértése.
Még az olyan emészthetõnek szánt, ráadásul hollywoodi alkotások is, mint Tarantino Kill Billje, alkalmasak a bemutató alapján moziba tévedt nézõ nyugodt kólaszürcsölésben és popkorn-zörgetésben való megzavarására. A szexualitás és erõszak natúr vagy eltúlzott formában való tálalása egyelõre sok, álszent prûdséghez szokott európai és elsõsorban amerikai gyomrát fekszi meg.