Ha viszont elkezdünk azon elmélkedni, hogy az ú.n. kereszténység mikor kezdõdött, már vitába szállnék veled. A Biblia szerinti kereszténység, annak is a judeo- ága valóban csak Jézus 26. életéve utánra datálható. De ne hagyjuk számításon kívül a Jézust megelõzõ monoteista vallásokat, valamint a természeti-, más néven az õsvallásokat, melyek ezer évekkel megelõzték Jézust, és ugyancsak keresztény vallásnak számíthatók, mert egyetemes jelrendszerükben a napkereszt (benne a szvasztika is!) mint a Napisten az elsõdleges szentség. Ez nem bálványimádat, nem bizonyos jelképek imádata, mert akkor a templomokban lévõ Jézus-szobor, valamint a szentek szobrai, a kellékek -mint a kereszt is- bálványimádatnak minõsíthetõek.
A Nap, vagyis a Napisten élõ személyiség. Ha figyelembe vesszük a Nap korát, fizikai és kémiai mûködési elvét, akkor bizony azt kell feltételeznünk, hogy az eltelt néhány milliárd év alatt a mágneses terek már kiegyenlítették volna egymást, a fúziós folyamatok lezárultak volna. Ezzel szemben van egy 11 éves ciklikusság, mely ismétlõdik, s az ismert módszerekkel nem magyarázhatóak. (Ezt Grandpierre Attila csillagász YT-n fellelhetõ elõadásaiban részletesen kifejti.)
Vagyis feltehetõ, hogy ha a Nap élõ szervezet, akkor a többi csillag ugyancsak. Mint a karácsonyfa (világfa) ágai végén a fények. De ha már karácsony, akkor e szó "karácsony" is felvet kérdéseket. Más nyelvterületeken a "keresztény" szóhoz kötik, míg nálunk valami sokkal õsibb a kifejezés. Eredete a szónak szarmata, vagyis magyar. Ráadásul keresztény-elõtti idõkbe vezet. Sehol máshol nem nevezik hasonló módon az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb ünnepet, de nálunk mégis megmaradt, EZ a név maradt meg. A Nap megújulásának ünnepe, a téli napforduló. Hiába magyarázzák-kötik Jézushoz, tudvalevõ, hogy Jézusnak semmi köze ehhez a dátumhoz. De sok más "pogány" jeles-napra is rátelepítették a judeo-magyarázatokat. Ezek szerint teológiai okfejtéseid hibásak, ennélfogva hiábavalóak, valóságalapjukban kérdõjelezhetõek meg, s ha már a dátumokban, a történések idejében csalásokra alapított e vallás-dogma-rendszer, mire számítson a folytatásban a kérdõen szemlélõ közönség, mely vallási hovatartozásában épp oly tájékozatlan, mint abban, teremtett lény, avagy a biodiverzitás torzszülöttje az ember. Ha pedig e szándékolt torzítások kis dolgokban fellelhetõk, mi óriás csúsztatások lehetnek a jelentõsebb részletekben?
Jézus körülmetélése azért is lényegi kérdés, mert mint említettem volt, az Úr elvette volna Cziporra életét, ha azon nyomban körül nem metéli fiát (nem magát) egy útmenti éles kõvel, az eredeti egyezség szerint. Õ, Cziporra hát a kevesek közül egy, aki személyesen találkozott az Úrral. Mások mit nem adtak volna ezért... Mert az úr nem szokott csak úgy, bárkinek megjelenni, még fõembereknek sem, s többnyire küldötteken keresztül üzenget, vagy más alkalmakkor a "frigyládát" használva.
De most egy példa innen, és felmerül a kérdés, ez csak képletesen értendõ?:
Kolosséiakhoz 2:11
Hungarian Károli (KAR)
"11. A kiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bûnök testét a Krisztus körülmetélésében"
Továbbá itt, ahol már nincs mellébeszéd:
1 Mózes 17:14
Hungarian Károli (KAR)
"14. A körûlmetéletlen férfi pedig, a ki körûl nem metélteti az õ férfitestének bõrét, az ilyen lélek kivágattatik az õ népe közûl, [mert] felbontotta az én szövetségemet."
Teszem fel újra a kérdést: Körülmetélt volt-e Jézus? Ha erre választ kapnánk, sok minden átértelmezõdne és átrendezõdne ebben a vallásban. Ha Jézus zsidó volt, vagy csak ha József zsidó volt, akkor nyolc napos korában meg kellett történnie a csonkításnak. Ha azonban pártus herceg volt, vagy anyja pártus hercegnõ, szóba sem jöhetett az efféle ocsmány cselekedet. Ha nem volt körülmetélve, nem lehetett a zsidók királya, sem a jövendölt próféta, csak legfeljebb tanítójuk, amennyiben a Teremtõ fia, aki nem azonos a zsidók "Úr"-ával. Ha viszont zsidó lett volna, nem feszíttetik keresztre (egyik holló a másik szemét... elv).
Mit titkolhat a Vatikán? ...és mit titkolhatnak a zsidók?
Informatika és tudomány
