Te -mint a téma ismerõje- mit szólsz ahhoz az érveléshez, hogy Noé nem férfi, hanem nõnemû lehetett, s ezért sújtotta az õt meglátó egyik fiát olyan átokkal, mely összes utódját érinti?"
Bár nem engem kérdeztél, de azért hozzászólok, ha nem baj.
Elõször is a wiki-rõl idemásolom a történetet.
"Noé, a földmûves, szõlõt kezdett telepíteni. Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában. Hám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének. Akkor Sém és Jáfet fogták a felöltõt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét. Amikor Noé fölébredt részegségébõl és megtudta, mit tett vele legkisebb fia, így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között." Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Sém Istene és Kánaán legyen a szolgája. Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Sém sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája.""
A történet szempontjából mindegy, hogy Noé (ami a magyar nyelvben tényleg nõt is jelent) nõnemû-e. A cselekmény a lényeg. Ahogy Rodolfó mondta... "Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!" Gondoljuk végig mi történt. Az elbeszélés szerint Hám olyan helyzetbe került, hogy meglátta a leplezetlen valóságot. Ezt igazságnak is szokás nevezni. Naívan azt hitte, hogy ez rajta kívül mást is érdekelhet. Nem így történt. Sémet és Jáfetet nem hogy nem érdekelte az igazság, hanem minden erejével azon volt, hogy eltakarja azt. Hám és leszármazottai tehát azért kapták a büntetést, mert a leplezetlen valóság érdekelte õt..... tovább lehet gondolni.