Visszatérve az Árpád-házra. Azért nem vettem figyelembe Árpád felmenõit, mert Szt. István mielõtt király lett, fejedelem volt, ahogy elõdei is. Az államiság létrehozása viszont egy új fejezet a magyarok történetében, ami már a modern értelemben vett államot jelenti. Szt.istvánról biztosan tudni, hogy Árpád leszármazottja, tehát õ az az elsõ ember, aki királyként jelenik meg, s aki Árpád leszármazottja. Árpád elõtt nem voltak királyok, ezért korábbi õsök nem lehetettek dinasztia alapítók. Mint királyág tehát Szt. István óta létezik Magyarország.
Atilla és Árpád rokonságába nem mennék bele, mert arra semmilyen korrekt, tényszerû adat nem létezik. Nagyon valószínû, hogy a középkorban sem genealógiai értelemben említették a rokonságot, hanem kulturális értelemben. Atilla ilyen alapon nem rokona a germánoknak sem, mégis anno Atillát a németek saját történelmi hõsüknek nevezik.
Az sem érdekes, hogy magukat az uralkodó királyi családok Turul néven említették, a Turul nemze4tségnév. Dinasztiát pedig személyrõl szoktak elnevezni, s egyáltalán nem kötõdik nemzetséghez. Ez természetesen utólagos szemlélet, hiszen történelemtudomány akkor még nem létezett. De a dinasztikus származást mindig szem elõtt tartották, akkor is, ha a trónutódlási jog a legidõsebb férfitagot illette, akkor is, ha egyenesági fiúutódról volt szó. Mindekttõ létezett az Árpád-ház uralkodása alatt.