Eredetileg, tehát az ókorban a 12 törzs gyûjtõneve. Így hívták magukat azok, akik Ábrahámtól származtatva magukat Egyiptomban éltek "rabszolgaként", majd onnan kivonulva megtelepedtek Palesztinában. Vallásuk ugyanaz volt, minden más népé Egyiptomtól Mezopotámiáig, azaz többistenhit. A judaizmus pedig a zsidók vallása lett, mely az Ósz-en alapul, mely Ósz. Babilonban született, ott állították össze. Az izraeliták közül csak Benjámin és Júda törzse követte, a vallás neve is innen származik, és e névbõl származik a zsidó szó is. E két törzsön kívül a Leviták adták a papi réteget. Az izraelita egyedül Magyarországon lett felekezet az emancipáció idején, melyhez a neológ zsidók, azaz olyan zsidók tartoztak, akik nem követték a judaizmust, azaz az ortodox zsidó vallást, mindössze bizonyos szokásokat tartottak meg. Ugyanakkor nem is asszimilálódtak a magyarsághoz sem. Az ókorban ilyen nem létezett, mert vagy a judaizmust választották, vagy maradtak a többistenhitnél. A 12 törzsbõl 10 törzs az utóbbit választotta, tehát az izrael szó nem jelentett vallást, sem felekezetet, hanem megmaradt a 12 törzs gyûjtõneve helyett immár csak 10 törzs gyûjtõneveként.