Mózes (neve valszeg egyiptomi eredetû és a "gyerek" jelentésû mesz szóból ered. A bibliai szöveg Mózes nevét a héber masah "kihúzni" igébõl származtatja.
Biblia:
Mózes teremtette meg a zsidó vallást
- az Úr neki árulta el igazi nevét JHWH (Jahve)
- majdnem 7000-szer fordul elõ a Bibliában
- korábban nem ismerték ezt a nevet az izraeliták
Mózes szabadította ki a népet Egyiptomból
- pestist küldött a városra
- elrendelte a peszah megünneplését
- átvezette a zsidókat a Vörös- (Sás)tengeren
- Sínai- hegy -tízparancsolat és alapvetõ törvények kinyilatkoztatása
- hosszú vándorút Kánaán felé
- Mózes messzirõl láthatta meg az ígéret földjét, be nem léphetett
- utolsó beszédei: Második Törvénykönyv
Széles körû konszenzus:
Az izraelita vallás Kánaánban az i.e. 12 sz-tól a búza és az árpa tavaszi ill. a gyümölcsök õszi betakarítási mezõgazdasági ünnepei körül forgott. Õsi, helyi szentélyek, központosított papi és áldozatbemutatási rendszer nem volt. Csak késõbb a próféták - különösen a nagy i.e. 8 sz-i újítók Hóseás, Ámósz, Izajás és Mikeás - és a júdai reformer királyok, Hizkija és Jósiás munkájának eredménye az a vallási szisztéma, melyrõl a mózesi könyvekben olvashatunk.
Fordulópont: Jósiás i.e. 622-beli reformja - Júdában a helyi szentélyeket bezárták, a jeruzsálemi királyi templom a zsidó nép nemzeti szentélye lett/ i.e. 587-ben lerombolták, i.e. 515-ben újjáépítették.
Mózes egyiptomi származású (?) nád között találták meg, a fáraó udvarában nõtt fel.
Elmélet:Mózes a Transzjordánia déli részén élõ saszu nomádok vezetõje volt. Ez a törzsi csoport Egyiptomba ment, ahol munkásosztagokat szerveztek belõlük, valósazínûleg II: Ramszesz uralkodása alatt (i.e. 1279-1212). Mózes vezetésével elmenekültek és együtt a Transzjordánia északi részén élõ protoizraelitákkal az i.e. 12. sz. második felében a Jordánon átkelve meghódították Kánaánt.
- i.e. 14 sz-i egyiptomi szöveg: utalás egy "a saszuk földjén lakozó Jhw" istenre. A saszu név az i.e. 1500 és 1100 között keletkezett egyiptomi szövegekben maradt fenn.
Saszuk jelentése: Szíria déli és Palesztina északi részén a Nílus deltája és Gáza közötti területen (Tj.)
Úgy tûnik törzsekre tagolódtak (letelepedettek és nomádok is voltak köztük) Férfiak: szakáll, fejkendõt és bojtos "szoknyát" viseltek