Ennél azért rövid kommentekben már nem lehet mindent megmagyarázni.
Most csak a fõbb dolgokat:
xa := -1; xf := 5;# x tartomány határok
f := 2*x^3+3*x^2-12*x+1; # a vizsgálandó függvény megadása.
(Az ábrán piros színû görbe az f függvény a deriváltja kék.)
A megadott x tartományon belül az abszolút maximumát és minimumát keresi a megadott f függvénynek rutin.
Ehhez most kész parancsot használtam az ExtremePoints-ot, amely a függvény adott tartományon vett lokális/abszolút szélsõértékhelyeit határozza meg.
Ehhez a parancshoz kellett betölteni az elején egy plusz csomagot még: with(Student[Calculus1]):
A kapott lokális maximumok/minimumok közül a maximálisat/minimálisat megkeresi a rutin, ezeket ábrázolja az f görbén.
yok := map(f, szelsoertekhelyek):
A fenti sor a szélsõértékhelyekre kapott x-ekbõl elõállítja a hozzájuk tartozó y=f(x)-eket. helpben megnézhetõ a map parancs : ?map -vel .
fder := diff(f(x), x);
Csak az ábrázolás végett, fder a deriváltfüggvény.
mx := max(yok): legnagyobb értékû y-pont a lokális maximum értékek közül.
mxxy := select(t-> t[2] = mx , xyok)[]:
Kiválasztja azt [x,y] párt, ahol y maximális az összes ilyen pár y-ja közül. t->t[2]=mx a kiválasztás szabályát adja meg, t itt segédváltozó , másnak is lehetne nevezni, t[2] az [x,y] alakú pontpárokból a második elemet azaz y-ot adja, ...