Az jutott rola eszembe, hogy a Daft Punk csinalt egy funky lemezt 2013ban tele olyan szamokkal amiket a 60as 70es evekben a Kool & the Gang meg Donna Summer ket igazan utos disco slager KOZE rakott be tolteleknek, hogy beteljen vegre az album :D Na ilyenekkel van tele ez a lemez.
Nem rossz, de nem is jo, olyan tipikus "semmi extra".
Giorgio by moroder egyertelmuen a csucs, ha valamiert, hat azert a szinti-gyonyorert megerte meghallgatni az albumot. Csak az a szoveg ne lenne rajta, 3. meghallgatasra mar kurva unalmas es zavaro az az osztrak/olasz(?) akcentus es az ember csak beletekerne, hogy kezdodjon mar a lenyeg.
A Get lucky-t mar amikor bemutattak sem tetszett, tinglitangli csokkerzene, ha nem daft punk lenne a kutya nem hallgatna meg tobbszor. Es sajnos a lemez 70%-a ilyennel van tele.
Doin' it right. Franko, talan ez all a legkozelebb az eddigi DP munkassaghoz, de ez is kicsit tinglitangliba megy at vegul. Kar, hogy csak ennyi jutott belole erre a lemezre.
Contact. Gyonyoru, kozel olyan eros mint a Giorgio, csak ebben nincs az uncsi szoveg. Egyertelmuen az album 2. legjobb szama reszemrol (de a befejezes azert fulserto tud lenni).
Ha egy mondatban kellene jellemezni, azt mondanam, hogy: "Nem rossz album, Daft Punkot csak nyomokban tartalmaz"