A Für Elise volt talán az elsõ szerelmem a komolyzenében. Voltam kb 8-9 éves, kicsit beletanulgattam, én nagyon szerettem.
Ez a mûfaj tényleg gyakorlást igényel. Bõven. Tavaly volt egy idõszak, hogy napi 3 órát gyakoroltam és még azt is kevésnek éreztem. Nagyon nehéz esztétikai tökéletességet elérni a zenében.
Orvosi. Hát a mûvészet mellett ez a másik területet, amiért... Most simán elmesélném, mennyire jó dolog megérteni a nukleinsav-szintézist, de... tekintettel leszek, és nem teszem :)
Én jövõre kezdem az orvosit, hát eltérõek a vélemények... Vannak ismerõseim, akik corvinus nemzetközi gazdálkodás mellett orvosira járnak.
Akkor majd én is összehozom valahogy. Pontosabban, nincs választásom, nem történhet máshogy. /Önnön általi eleve elrendeltetés, lételem, ilyesmik/
Megpróbálom, majd meglátjuk. A Zeneakadémián vannak szakok, amik nem annyira egész embert igénylõk. Pl muzikológia, ilyenek. Majd kiderül.
Jó, hogy elkezdtél zongorázni "komolyan". Csak ne add fel. Egyre jobb az egész.
Ha nincs sok darabod, és szeretnéd ajánlhatok majd.