Németország 575 ezer km2, a Monarchia 676 ezer km2, azaz Európa közepén kialakul egy 1,25 millió km2 területû tömb. Mindez átrendezi az addigi európai katonai erõviszonyokat.
Noha méretileg valóban hatalmas a K.u.K és a Német katonai kapcsolat, ekkoriban Németország legnagyobb szövetségese Nagy-Britannia és Oroszország, akivel családi kapcsolat is összefûzi (II. Vilmos császár kuzinja V. György brit király és II. Miklós orosz cár). A címei között szerepelt a brit 1. Dranyos Ezred tiszteletbeli parancsnoka, a Királyi Flotta (Royal Navy) Flotta-Admirálisa (Fleet Admiral) és az Orosz Hadsereg Marshallja többek között (persze Dán, Svéd, Spanyol, Ottomán és Osztrák-Magyar tiszteletbeli katonai rendfokozatokkal is bírt).
A Britek felajánlották a közös katonai és politikai szövetséget, de II. Vilmos (még ha az ajánlat nagyon is gáláns volt), elutasította azokat, mivel csak olyan megegyezésbe ment volna bele, amelyben a Brit birodalom és a Német birodalom egyenrangú. A britek ebbe érthetõ módon nem mentek bele. Ekkor merült fel ugyebár a briteknél az, hogy a franciákkal szövetkezzenek a németek ellen.
Ezt az "apróságot" valahogy elfelejtik megemlíti a témában.
A nagy harci helyzet ellenben az, hogy az OMM katonailag a leggyengébb volt a "nagyhatalmak" között, mind szárazföldön, mint tengeren (gyakorlatilag az Adria volt a mûködési területe). Szóval ha õszinték akarunk lenni, II. Vilmos akarva-akaratlan se tudott volna gyengébb társat választani magának Európában.