Az orosz német béketapogatózások már 1915-ben elkezdõdtek, csak a feltételek nem feleltek meg egyik félnek sem. 1916 végén a németek vetették fel ismét a békekötést, de Galántai szerint ez az akció csak azt szolgálta, hogy a hazai közvélemény elõtt bizonyítsák hogy õk békét akarnak, de az antant nem megy bele. A monarchia akkor már valóban akarta a békét, de a súlya a szövetségben csökkent azáltal, hogy akkor már több ponton kellett kisegítenie. IV. Károly is békét akart, a wilsoni békeajánlat felelt volna meg neki, akik nem akarták (akkor még) a monarchia felosztását, csak a népek önrendelkezésének jogát emelték ki. Az antant lehet hogy kikötötte a horvát elszakadást és a csehszlovák állam megalakulását, de ezt nem azért tették mert olyan jó fejek voltak, hanem a kisebbségeket akarták ezzel szítani és a hátországot destabilizálni.