Beszélgessünk a logikáról. Érvelési technikák, a logika kapcsolata más tudományágakkal, a logika érdekességei és akár érdekes logikai feladványok is jöhetnek ide :)
Elkezdeném egy alapvetõ logikai elmélettel :)
Arisztotelészi logika
Ezt Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb tudósa, polihisztora (filozófus, matematikus, fizikus, biológus stb.) alkotta meg, a szofisták filozófiájára és az eleata vagy eleai filozófia tanaira (különösen a Zénón-aporiákra) adott válaszképp . Legalábbis azt állíthatjuk, hogy azt a logikai elméletet, amit ma arisztotelészinek nevezünk, elõször õ publikálta. Az elmélet alternatív elnevezései:
* arisztotelészi logika,
* klasszikus kétértékû logika vagy
* szillogisztikus logika.
A kétértékû kifejezés itt arra utal, hogy kétféle igazságértéket: az „igaz” és a „hamis” értéket különböztetünk meg, azaz egy mondat vagy igaz, vagy hamis lehet.
Talán meglepõnek tûnik, de más lehetõség is van! Az legegyszerûbb példa háromértékû logikára egy olyan elmélet, ami figyelembe veszi, hogy egyes kijelentések elvben megítélhetõek és eldönthetõek ugyan, de eldöntésükre mégsem vagyunk képesek, és ezért mondjuk egy „talán” logikai értéket is felvesz az eddigiek mellé. A fuzzy és logikák további példát jelentenek.
Ezen elmélet két legalapvetõbb állítása:
* 1. Az ellentmondástalanság elve:
Egy állítás vagy igaz, és akkor nem hamis; vagy hamis, és akkor nem igaz, de egyszerre a kettõ nem lehetséges.
Vagyis: nincs olyan megítélhetõ mondat, amelyik egyszerre igaz és hamis.
* 2. A kizárt harmadik elve:
Egy állítás vagy igaz, vagy hamis, de valamelyik eset biztosan fennáll.
Vagyis: nincs olyan megítélhetõ mondat, amelyik se nem igaz, se nem hamis.