Van egy szép régi mondás erre: mindenki magából indul ki.
Ha neked az elvágyódás és a társas magány ugrik be ha arra a képre nézel, akkor a belsődben valahol ez a dolog ott is van...
Az adott fotó készítésének pillanatában is, és most is, ha utólag a képre nézek, én az emberi kreativitás csúcsát látom bennük.
A földön állítólag csak a delfin intelligensebb mint az ember. De mégis, a föld összes élőlénye közül, egyedül csak az ember képes egy aludobozt alkotni, rá képet, festményt, egyedi mintát és szöveget helyezni. Senki más. Megannyi doboz és rajtuk különböző kompozíciók, annyiféle ember a földön. Egyetlen különbség van jelenleg az ember és a doboz közt: az ember és a hozzá tartozó ujjlenyomat teljesen egyedi. Nincs belőle kettő. Az aludobozból viszont léteznek klónok. Létezik egy doboz tökéletes mása, akár több tízmillió példányban is.
De amikor kiemelek ebből a tízmillióból egyet, vagy egy párt, vagy egy szettet és lefotózom, akkor az emberi kreativitás egy bizonyítékát örökítem meg. Lesz, akinek csak egy újabb felesleges kacat lesz a többi közt, ennyit lát majd a képből. De lesznek páran, akik kiszúrják egyből, hogy mondjuk a fotón szereplő 3. dobozt évtizedek óta vadásszák a gyűjteményükbe. És már csak miattuk is jó, hogy erről is készült egy pillanatkép egyszer valamikor...
Informatika és tudomány
