Katalizátor kicsit más téma, mert ott az nem szûr hanem elõsegíti egy kémiai reakció befejezését. Pl CO félkész égéstermék, veszélyesebb mintha CO2 lenne belõle, de ez természetes körülmények között (kiengeded a levegõbe) nem megy végbe, csak ha rásegítesz (valami katalizátorral).
A részecskeszûrõs kérdés az jó meglátás, jelenleg is problémát okoz az, hogy az elhasználódott részecskeszûrõt csak zöldkártya készítés alkalmával cserélik, vagyis évente. Ezért újabb kamionoknál pl olyan megoldást alkalmaznak, hogy a gázolaj mellé egy katalizátor anyagot is tankolni kell, persze ezt jóval ritkábban (több 1000 kmenként). Amikor a katalizátor anyag elfogy akkor a verda még mûködik, de automatikusan lecsökkenti a teljesítményt a normál x%-ára (mint chellonál mikor sokat tölt az ember:-D Ezzel a csökkent teljesítménnyel hatékonyan közlekedni már nem, de a legköz benzinkútig még el lehet csorogni.
A veszélyes anyagok megsemmisítése mindenhol kényes téma. Pl Magyarországon átveszik az aksikat több helyen sav nélkül. A savat nem veszik át sehol se, szóval mindenkinek a kreativitására van bízva mint csinál vele...
Amúgy a cikk annyiban hibás, hogy az Euro N normák mindig csak azt határozzák meg hogy a különbözõ üzemû (benzin, diesel, gáz, akármi) autóknak milyen határértékeken belül kell maradniuk környezetszennyezésileg, arról nem szól a fáma hogy ezt hogyan érik el. Tehát egy benzines motornak ahhoz hogy mondjuk Euro 5-es szabványt teljesítse nem kell katalizátorral szereltnek lennie. Más kérdés hogy jelenleg nincs más technológia, amivel ezt el lehetne érni. Viszont dieselnél nem biztos hogy (csak) szûrõvel lehet majd elérni az Euro 5 normát.
Informatika és tudomány
