1. Ha videóznak/fényképeznek az utcán és én éppen bekerülök a képbe, ha zavar, elfordulok/odébbmegyek.
2.Amíg törvény adta jogom, hogy közterületen hangrögzítsek/videózzak/fényképezzek, addig ne jöjjön oda hozzám senki, hogy fenyegessen. Hívja ki a rendõrséget, megvárom, a rendõr nem fog kijönni, vagy ha kijön, ideges lesz, hogy a panaszos hiába fogyasztotta a napi kilométerét, és valószínû nem engem fog letolni téves risztásért. Elképzelhetõ, hogy nem fogom leállítani a kamerát.
Aspyrin, én is tisztelem azokat az embereket, akik kivívták a tiszteletemet, de ha én le akarok fotózni egy virágot, és a háttérben egy lomtalanítási kupacban egy nõ turkál, akkor hol vagyok tiszteletlen? Gally nem érdekel hogy õ mit csinál. Ha õ úgy veszi észre, hogy jaj, bekerül a képbe, és sértem a személyiségi jogait(nemtudom mivel), és ki akarja venni a kamerát a kezembõl, akkor kb annyira tisztelem mind egy zsák kalapácsot. Gyengébbek kedvéért a szabad ország azt jelenti, hogy bármit meg csinálhatsz, ami más szabadságát nem korlátozza.
3.Ha én öreg vagyok, és 200 év kétkezi munka után rászorulok, hogy kivadásszak a a lomtalanításból 1 nyakkendõt, és észreveszem, hogy lefényképez/videóra vesz pár srác, akkor ha szégyellem amit csinálok, akkor odébbállok.
4.Lehet, hogy én látom rosszul a helyzetet, de a legények épp egy házi baromkodást akartak levideózni, majd a nénik lerohanták õket, és õk nem kapcsolták ki a a videót. A fiúk defenzíven beszéltek, tehát nem szólták le a néniket, sõt õk nyugtatgatták, nem?
5.A nagymamamám 81 éves, hála Istennek nem szorul rá hogy lomtalanításkor belenézzek a kacatok közé, de ha neadjisten mégis kivett volna belõle egy kidobott könyvet, és tegyük fel észreveszi, hogy a pár tizenéves legény a kamerájukat próbálgatva rögzítik, ahogy lehajolt a könyvért, nem rohanta volna le õket, ha kénylemetlenül érzi magát, akkor továbbmegy, ha jó kedve van, még köszön is a legényeknek.