A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. jelenleg két helyen, Makó és Pusztaszer térségében végez kutató mélyfúrást a területen földgázt keresve, a munkát megbízásából a horvát INA olajvállalat kútfúró cége, a Crosco végzi két nagy mélységig lehatolni képes berendezéssel - közölte a Szolnoki Bányakapitányság fõmérnöke hétfõn az MTI-vel.
A decemberben kezdõdött fúrás folyamatos, a nagy hideg nem akadályozta, a két téliesített munkahelyen a föld mélyébõl felszínre kerülõ iszap melegíti a rendszert - tette hozzá Nagy Sándor. A szakember tájékoztatása szerint a munka megkezdésétõl számított 30-60 napon belül a makói árokban körülbelül 6.000, míg Pusztaszernél 4.500 méter mélységig kell lefúrni. A kutatási program négy évre szól - jegyezte meg.
A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. tavaly õsszel jelentette be: a legújabb szeizmikus felmérések eredményeképp három földgázkutat fúr kutatási területein, Makó, Székkutas és Pusztaszer környékén. A Falcon Oil and Gas szénhidrogén-kutató vállalat 2005-ben szerezte meg, magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázipari Kft. révén a makói és a tiszai kutatási területeket, amelyek korábban az amerikai Prospect Resources Inc. energiapiaci kockázatkezelõ birtokában voltak.
A Szolnoki Bányakapitányság fõmérnöke az MTI kérdésére elmondta: a kapitányság illetékességi területén egy amerikai cég, a Toreador rendelkezik kutatási engedéllyel. Az Alföld közepén, a Szolnoktól Tompáig terjedõ területen 2003 augusztusától 2004 áprilisági szénhidrogén után kutató amerikai Pogo cég adta el kutatási engedélyét - mint bányászati jogot - a szintén amerikai érdekeltségû Toreador cégnek. Az utóbbi még csak érdeklõdés szintjén jelentke zett illetve a kapott mérési eredményeket elemzi - fûzte hozzá Nagy Sándor.
A szakember háttérként elmondta: Magyarország kutatási szempontból nyíltnak számít, a kutatási engedélyt elfogadott kutatási program alapján egy-egy konkrét területre a bányakapitányságok adják ki. A programot ellenõrzik, ha attól eltérés van, a céget megbírságolják, végsõ esetben pedig a kért területet elveszik tõle. A kibányászott termék után a cég az államnak bányajáradékot fizet, ami a kitermelt érték 12 százaléka.