Az include elérési útvonala ahhoz az állományhoz relatív ahonnan meghívtad. Jelen példában az x.php állomány mellett van egy "html" nevû mappa, amiben szépen ott sorakoznak a számozott .html állományok.
Ha nincs PHP, akkor lehet használni javascriptes megoldást is. Egy tömbben felsorolod az összes elemet (ha számozva van akkor arra sincs szükség, ciklus megteszi helyette) és egy ciklussal szépen legenerálod az összes iframe-et. Az iframe méretezésére is van egyszerû mód, a két dokumentum tud kommunikálni egymással. Minden iframe belesejében lefut egy DOMReady esemény, ami megnézi a saját dokumentumának méretét, majd a parent frame-nél meghív egy függvényt ami a kérdéses iframe-et átméretezi a kapott értékre.
Ez utóbbi csak végsõ lehetõség, egyáltalán nem célszerû ezt választani. Szerveroldali script ajánlott rá, ott is lehet ciklust hasznáni, még csak nem is kell egyesével includeolni. Azért PHP-t választottam példának, mert általában az a legelterjedtebb, de ugyan ezt más nyelvvel is meg lehet csinálni.