A mai közbeszédben már nem csak a pesti nyelvjárásban van teljesen jelen a nevek elé tett határozott névelõ (ahogy a -ba -ban ragok elmosódása is), bár írásban még mindig ritkán jelenik meg. Ezért is illene a kérdésbe :)
Ma már (jó harminc éve) a nyelvmûvelés is árnyaltabban fogalmaz: „Magukban álló személynevek, különösen családnevek vagy teljes nevek elõtt az igényes nyelvhasználatban (például az értekezõ prózában vagy a hivatalos nyelvi érintkezésben) általában nincs s nem is kívánatos a névelõ.” (Nyelvmûvelõ Kézikönyv, 1980.)
A hegyek, folyók és egyéb földrajzi alakzatok neve legalább annyira egyedi, mint a személyeké, mégis teszünk eléjük névelõt, pl. a Duna, a Balaton, a Kisalföld, a Zempléni hegység. (De ha Zemplént mint megyét emlegetjük, nem kap névelõt, és nem kapnak a földrészek, országok, országrészek sem, pl. Ausztria, Erdély, Lombardia.) Tehát inkább közmegegyezés, szokás kérdése, hol használunk névelõt, hol nem.